Példa nélküli bírói tüntetés Budapesten: a függetlenségükért demonstrálnak
A tüntetés az igazságügyi palota elől indult, majd a menet a Nádor utca felé haladt. A Kossuth téren már a hivatalos kezdés előtt leállt a villamosforgalom, akkor még körülbelül 2-3 ezren gyülekeztek. Mire a tömeg elérte a Nádor utcát, a létszám ennél jóval nagyobbra nőtt. A szervezők előre kérték, hogy a demonstráción ne jelenjenek meg politikai szimbólumok és pártlogók, ennek megfelelően a résztvevők sem vittek ilyeneket magukkal.
A tüntetés egyik felszólalója, Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület elnöke hangsúlyozta:
Szerinte a bíróknak teljes függetlenségre van szükségük ahhoz, hogy a társadalom érdekeit szolgálhassák.
Kajdi Rita, az Ajkai Járásbíróság igazságügyi alkalmazottja a bérek alacsony szintjére hívta fel a figyelmet:
Elmondása szerint az új bértábla nem oldja meg a problémákat, csak növeli a feszültséget.
A demonstráción a bírósági titkárok helyzetéről is szó esett. Tóth László bírósági titkár kiemelte, hogy ők is bírói feladatokat látnak el, mégis hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Véleménye szerint felül kell vizsgálni a jogállásukat, mert jelenlegi formában utasítható alkalmazottaknak számítanak.
A nemzetközi jogásztársadalom is figyelemmel kíséri a magyar igazságszolgáltatás helyzetét. Mikael Sjoeberg, az Európai Bírói Egyesület elnöke szerint nem megszokott, hogy a bírók az utcára vonulnak, de érthetőnek tartja döntésüket. Hangsúlyozta, hogy „szabad és független bíróságok nélkül a demokrácia nem működik”. Duro Sessa, a Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke arról beszélt, hogy
A résztvevők nem viseltek talárt, mert ennek használatát szigorú szabályok korlátozzák. A szervezők a tüntetés elnevezésére is ügyeltek, kerülték a demonstráció szót. A politikamentes kiállás ellenére a kormányzati szereplők is reagáltak az eseményre. Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben arról írt, hogy listázni kellene a résztvevő bírákat, míg Gulyás Gergely miniszter úgy vélekedett, hogy a bírók helye a tárgyalóteremben van. A Kúria elnöke, Varga Zs. András az Indexnek adott interjúban hasonló véleményt fogalmazott meg.
A bírósági dolgozók béremelésével kapcsolatban is vita alakult ki. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint 2027-re a bírói illetmény 2 millió 250 ezer forintra emelkedik, de a Res Iudicata Egyesület arra figyelmeztetett, hogy a valós átlag ennél jóval alacsonyabb.
Endrédy Zoltán, a Magyar Bírói Egyesület elnökségi tagja a hvg.hu-nak azt mondta, hogy "nem valami ellen, hanem valamiért" demonstrálnak.
A bírósági szervezeten belüli feszültségek tavaly november óta fokozódtak, amikor a költségvetési tervezetben a kormány nem biztosított béremelést a bíróknak és az igazságügyi alkalmazottaknak. Az Országos Bírói Hivatal elnöke, Senyei György javaslatot tett az illetményalap 35 százalékos emelésére, de a kormány ezt egy megállapodáshoz kötötte. Az egyezség aláírása után bírák és igazságügyi alkalmazottak százai fejezték ki nemtetszésüket, az Országos Bírói Tanács pedig végül visszavonta támogatását.
Az ügy nemzetközi figyelmet is kapott. Az ENCJ, az igazságügyi tanácsok európai közösségének végrehajtó bizottsága Magyarországra látogatott, és közleményében úgy fogalmazott, hogy „az igazságszolgáltatás függetlensége Magyarországon jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe.” Négy problémás területet is megjelöltek: a bírák szólásszabadsága, a reformokkal kapcsolatos konzultáció, a szolgálati bíróságok és a bírói fizetések kérdése.
(via HVG)
