HÍREK
A Rovatból

Még idén megnyílhat a Biodóm, miközben a cirkusz újabb területeket kér magának

A Fővárosi Állatkert év végén megnyitná a Biodómot, miközben a cirkusz egyre nagyobb területet kérne a Ligetből. A főváros és az állam közötti vita a működésüket is befolyásolhatja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 31.



Az év végére megnyílhat a Biodóm belső tere a látogatók előtt – erősítette meg a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) szóvivője, Hanga Zoltán a Népszava megkeresésére. A területen jelenleg is zajlanak a döntően kertészeti munkák, a Biodómhoz tartozó kifutókat pedig már 2023 augusztusa óta állatok lakják, és látogathatók is.

A Biodóm sorsa évek óta napirenden van, de most újabb fordulatot vehet. Sós Endre főigazgató egy áprilisi eseményen arról beszélt, hogy az év végére az állatkert szerves részeként állandó jelleggel megnyitnák a különleges belső teret. Bár az eredeti tervek szerinti teljes befejezéshez még mindig hiányzik 20-25 milliárd forint, egy egyszerűbb, városi oázis kialakításához elegendő lehet 300-350 millió forint.

A mostani koncepció szerint

nem költöznének be a Biodómba nagytestű állatok, így például orrszarvúak, elefántok vagy csimpánzok, és az akvárium elindítására sincs fedezet. Viszont a jelenleg a Nagyszikla belsejében lakó állatok új helyet kaphatnának itt.

A tervek szerint a Biodóm meglátogatásához nem kellene külön belépőt váltani.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azonban meglepődött ezen, mivel a fővárosi önkormányzat 2024-ben 2,4 milliárd, idén pedig 2,7 milliárd forinttal támogatja az állatkert működését. A 2025-ös költségvetésben viszont nem szerepel külön összeg sem fejlesztésre, sem a Biodómra.

Időközben a Fővárosi Nagycirkusz is komoly érdeklődést mutatott az állatkert bizonyos területei iránt. Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa idén februárban vetette fel, hogy a Nyugati Pályaudvar mellé tervezett új cirkuszművészeti központot inkább a Városligetbe helyeznék át.

A megvalósítás azonban csak úgy lenne lehetséges, ha az állatkert területéből adnának át hozzá, cserébe pedig vasúti területen biztosítanának telket az állatkertnek.

Kovács emellett közös üzemeltetésről is beszélt, amelybe a Biodóm is beletartozna. A főváros részéről azonban nem támogatták az ötletet.

Áprilisban újabb fejlemény történt: a kormány és a főváros közötti finanszírozási megállapodásba bekerült egy kitétel, amely szerint a fővárosi önkormányzat eladja a Lovarda épületét a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft.-nek, míg a kapcsolódó területet használatba adja a Fővárosi Nagycirkusznak. A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a megállapodás előtt vizsgálják meg, milyen hatással lenne ez az állatkert működésére, akkreditációjára és az állatmentő tevékenységre.

Június közepén az állatkert és a cirkusz vezetői közösen bejárták az érintett területet. A cirkusz képviselői bemutatták elképzeléseiket, amelyek szerint a Lovarda megvásárlása mellett használatba vennék a Fővárosi Nagycirkusz és a Biodóm közötti teljes sávot, valamint az ott működő közművelődési egységeket is – például a muzeális körhintát és a Hetedhét Palotát. Az uniós pályázati forrásból kialakított Vadállatmentő Központ és a Cápasuli ugyanakkor nem kerülhetne átadásra a fenntartási kötelezettség miatt. A Hetedhét Palotában cirkuszpedagógiai programokat terveznek.

Hanga Zoltán arról is beszélt, hogy az állatkert írásos anyagot kért a cirkusztól az igények részletezésére, és azt is szerették volna, ha viszonozzák a bejárást, vagyis ők is megismerhetik a Cirkusz területét. „Ilyen anyagot és lehetőséget azonban azóta sem kaptunk. Így kérdéses, hogy mikor és milyen megállapodásra lesz mód” – fogalmazott.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy az állatkert mindig törekedett a jó szomszédi viszonyra a cirkusszal, de az utóbbi tíz évben egyre erőteljesebb törekvéseket érzékelnek a terjeszkedésre. Megemlítette azt is, hogy van érvényes kormányhatározat arról, hogy a cirkusz új helyre költözik, és visszaadja jelenlegi területét az állatkertnek – ez a terület egyébként korábban is az állatkerthez tartozott. A Lovardát is szeretnék visszakapni, mivel a lovagoltatásra alkalmas tér jelentősen csökkent, a tevegeltetést pedig meg kellett szüntetni.

„Fekete Péter direktor úr láthatóan folyamatosan lobbizik a politikai döntéshozóknál”, hogy az állatkerttől területeket szerezzen a cirkusz számára

– tette hozzá Hanga. Az első öt évben sikerült ezeket a törekvéseket megakadályozni, de 2018 után át kellett adniuk a felújított fedett lovardát.

Az állatkert továbbra sem ellenzi a cirkusz működését, és személyi konfliktus sincs a vezetők között, amennyiben a terjeszkedés nem veszélyezteti az állatkerti funkciókat. A szóvivő szerint az állatkert legalább annyit tesz a közösségért, mint a cirkusz, sőt, a látogatottsági számok is ezt tükrözik: tavaly több mint 1,1 millió ember látogatott el a FÁNK-ba.

A hullámvasút sorsa is bizonytalan. Mivel nincs elegendő forrás a felújítására, nem tudják újranyitni. A Pannon Park teljes projektje 2017-ben 43,7 milliárd forintos költségvetéssel indult, amelyből eddig körülbelül 38 milliárdot használtak fel. A maradék nem elég a beruházás befejezéséhez. Az állatkert hat éve vár arra, hogy a kormány és a főváros megállapodjon a szükséges többletforrásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.


Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.

A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.

A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.

Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.

A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.

A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.

Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.


„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellár Magyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.

Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.

„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.

A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.

Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.

„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.

A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.

A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az EU-csúcson: Nem fogok kimenni kávézni, bármilyen hosszú lesz az éjszaka
Magyar Péter az első brüsszeli EU-csúcsa előtt rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol megígérte, hogy vége van az indokolatlan vétók korszakának. Arról is beszélt, hogy aktívabban kíván részt venni az Európai Tanács ügyeiben, mint elődje, Orbán Viktor.


„Más metódussal fogjuk képviselni Magyarországot” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint bár nem valószínű, hogy mindenben egyetértenek majd a többi tagállammal, a magyar érdekeket fogja képviselni.

Orbán Viktor korábbi kormányának hozzáállására utalva hozzátette: „Nem fogunk csak azért harcolni, hogy harcoljunk, nem belpolitikai, pártpolitikai okokból fogunk itt akár egyetérteni, akár vétózni, hanem kizárólag a magyar érdek alapján”

A miniszterelnök bejelentette, hogy a visegrádi együttműködés újraindítására törekszik, és mind a négy kormányfő elfogadta a meghívását egy jövő keddi találkozóra Budapestre és Gödöllőre. „Örömömre szolgál, hogy mindenki elfogadta a meghívásomat” – mondta, hozzátéve, egyetértettek abban, kár, hogy a V4-ek koordinációja évek óta nem működik.

Magyar Péter beszélt arról is, hogy kormánya politikai megoldást kötött az Európai Bizottsággal a 6000 milliárd forintnyi uniós forrás hazahozataláról, amihez a szükséges jogszabály-módosítások már folyamatban vannak.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodás után szerinte megnyílt az első tárgyalási klaszter, de a magyar kormány nem ért egyet a többi klaszter gyors megnyitásával.

A kabinet az érdemalapú folyamatot támogatja, és nem tartaná pragmatikusnak, ha az EU megkerülné a évek óta tárgyaló nyugat-balkáni országokat.

A kormányfő kitért az Európai Unió Bíróságának napi egymillió eurós büntetésére is, amellyel kapcsolatban közölte, dolgoznak a megoldáson. Pénteken Brüsszelben egyeztetés lesz a szigorú bevándorláspolitikát képviselő tagállamok között.

A kormány céljairól úgy fogalmazott, hogy azon kell dolgozniuk, hogy olyan megoldást találjanak, amellyel az előző kabinet céljait elérik, de a büntetés megfizetése nélkül.

A miniszterelnök kijelentette, nem fogja engedni illegális migránsok bejövetelét, és a legális bevándorlást is szigorítani tervezik.

A sajtótájékoztató előtt több megbeszélést is folytatott: találkozott Roberta Metsola európai parlamenti elnökkel, akitől ígéretet kapott a 7. cikk szerinti eljárás lezárásához szükséges segítségre, valamint részt vett az Európai Néppárt és a „kohézió barátai” csoport gyűlésén is. Továbbá találkozott a korábban említett V4-es országok vezetőivel.

A tanácsi ülés várhatóan hosszú lesz, de mint mondta, a „régi motorosok” tanácsára, hogy ő „nem fog kimenni kávézni”, legyen bármilyen hosszú az éjszaka, „inkább az asztalhoz kéri” - utalva Orbán Viktor 2023-as távolmaradására egy fontos döntésről.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk