Bill Gates bocsánatot kért az Epsteinhez fűződő kapcsolata miatt az alapítványa dolgozóitól

Amíg a fronton dörögnek a fegyverek, Brüsszel a csapoknál próbálja elkerülni az olajválságot: az Európai Bizottság sürgeti a háborúban megsérült Barátság kőolajvezeték helyreállítását, miközben Magyarország és Szlovákia már a stratégiai tartalékokhoz nyúlt az ellátás biztosítása érdekében.

Az Európai Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján Anna-Kaisa Itkonen szóvivő közölte, hogy

írja az Eurologus. A bizottság tájékoztatása szerint Ukrajna már megkezdte a sürgősségi helyreállítást, de a munkálatokat folyamatos orosz bombázások nehezítik.

Az ukrán elnök egy kijevi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „a javítás nem megy olyan gyorsan”, jelezve, hogy az orosz támadások továbbra is az energetikai létesítményeket célozzák.

A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27. óta áll a szállítás a magyar és szlovák irányba. Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében az uniós Olajkoordinációs Csoport ülésén Magyarország és Szlovákia is megerősítette: megkezdték stratégiai olajtartalékaik felszabadítását. Az uniós szabályozás szerint ezeknek a készleteknek legalább 90 napnyi nettó importot vagy 61 napnyi fogyasztást kell fedezniük.

A kieső szállítás pótlására a legfontosabb alternatívát az Adria-vezeték jelenti. A bizottság álláspontja szerint a vezeték kapacitása elegendő Magyarország és Szlovákia teljes szükségletének fedezésére, és ezt a horvát üzemeltető is megerősítette. Magyar részről ugyanakkor többen vitatják, hogy a vezeték hosszú távon, stabilan és költséghatékonyan képes lenne-e ellátni a finomítók teljes igényét.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró Facebook-posztban írt arról, hogy egyetlen uniós ország tartózkodott az ukrajnai békére felszólító ENSZ-határozatnál. A poszt szerint

Panyi azt is hozzáteszi, hogy szintén tartózkodott az USA, Oroszország pedig nemmel szavazott, de a határozatot ennek ellenére 107–12 arányban, 51 tartózkodás mellett elfogadták.

A bejegyzésből kiderül, hogy a határozat rávilágított a háború regionális és globális következményeire.

„Az Ukrajna által előterjesztett és 46 ország által társszponzorált határozat rávilágított a háború regionális és globális következményeire, és »mély aggodalmát« fejezte ki amiatt, hogy Oroszország folytatja a »civil személyek, polgári létesítmények és kritikus energetikai infrastruktúra« elleni támadásait, amelyek tovább súlyosbítják a humanitárius helyzetet.

A határozat »azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünetet« követelt, és sürgette »a hadifoglyok teljes cseréjét, a jogellenesen fogva tartott személyek szabadon bocsátását, valamint az erőszakkal áttelepített vagy deportált civilek – köztük gyermekek – hazatérését, mint a bizalomépítés kulcslépését«” – idézi a dokumentumot Panyi.

A poszt írója szerint

Állítása szerint tavaly decemberben a Csernobilt ért orosz dróntámadás után az ENSZ Közgyűlésében az Orbán-kormány ugyanígy nem támogatott egy, Csernobil ügyében közös védekezésről és nemzetközi együttműködésről szóló határozatot.

A szavazást, amelyet az ukrajnai háború negyedik évfordulóján, 2026. február 24-én tartottak, intenzív eljárási vita előzte meg.

A Közgyűlés döntései jogilag nem kötelező érvényűek.

Két nappal az április 12-i országgyűlési választás előtt kaphatják meg a pedagógusok azt az egyszeri, 150 ezer forintos juttatást, amelyről szerdán döntött a kormány. A bejelentést Orbán Viktor miniszterelnök tette a Megafon Klub beszélgetésén, a részleteket pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismerteti majd csütörtökön. A sajtó- és szakszervezeti értesülések szerint a kifizetés határideje április 10.

– írta a Telex. A miniszterelnök a lépést így indokolta: „Hogy miért kell ilyen körülmények között pont önöknek adni ezt a pénzt, azt majd szívesen megválaszolom, de bizonyos európai uniós normák miatt nem is adhattuk volna másnak”.

Szakszervezeti egyeztetések alapján a juttatás pontos összege bruttó 152 400 forint.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a tavalyi diplomás bruttó átlagkereset körülbelül 1 066 000 forint volt, míg a pedagógusoké 840 700 forint, ami az előbbinek csupán 78,8 százaléka.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az egyszeri kompenzáció nem épül be a tanárok alapbérébe, és nem jelent tartós megoldást. Emellett továbbra sincs előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók célzott béremelésének ügyében.

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztban reagált a Dunát érintő szennyezésekről szóló hírekre. Bejegyzését azzal kezdte, hogy

Azonban szerinte ettől még nem lehet szó nélkül elmenni a szerinte nagyon aggasztó hírek mellett, amelyek szerint mérgező vegyületek kerülnek a Dunába a folyó menti gyárakból. A főpolgármester a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóira és a Telex cikkére hivatkozva azt írta:

„A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a Telex cikke szerint „örökvegyületeket, úgynevezett PFAS-kat – ezek közé tartoznak például különböző növényvédő szerek, gyomirtók és gyógyszerek is - találtak a Duna mellett működő akkumulátorgyár, papírgyár vagy olajfinomító környékén a vízben.

Ezt követően Karácsony visszatért a budapesti ivóvíz helyzetére, állítása szerint a csapvíz megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak. A posztban kiemelte, hogy a legfrissebb vizsgálatok is alátámasztják, hogy a PFAS-vegyületek mért értékei jóval a határérték alatt maradnak. Mint írta: „A népegészségügyi hatóság által validált eredmények is megerősítették a Fővárosi Vízművek saját méréseit:

A főpolgármester kifejtette, hogy Budapest vízellátása a Duna menti parti szűrésű vízbázisokra épül, ahol a kavicsos-homokos réteg természetes tisztítást végez. Hozzátette, hogy a Fővárosi Vízművek is rendszeresen ellenőrzi a vizet, és laboratóriumuk felkészült az uniós előírások szerinti mérésekre, biztosítva a folyamatos ellenőrzést. Végül a kormányt bírálva úgy fogalmazott:

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vizsgálata több ipari pontforrás, így a komáromi és gödi akkumulátorgyár, a dunaföldvári papírgyár és a százhalombattai olajfinomító környezetében mérte a PFAS-vegyületek jelenlétét jelző adszorbeálható szerves fluor (AOF) koncentrációját. A legnagyobb terhelést a kibocsátási pontoknál mérték, ahonnan távolodva a koncentráció 30–40 százalékkal csökkent. Az üledékben esetenként százszor több szerves kötésű fluort találtak, mint a vízben, és árvizek idején ez a szennyezett üledék újra a vízoszlopba kerülhet. A kutatók szerint az akkumulátorgyáraknál talált rövid szénláncú PFAS-ek a parti szűrésű vízbázisoknál nagyobb kockázatot jelenthetnek.