Az energiaválság miatt megszorításokról döntött hétfüli ülésén a makói önkormányzat: télre bezár sportcsarnok, a múzeum és a látványraktár, ritkítanák a közvilágítást és növelik az önkormányzati lakások bérleti díját - derül ki a promenad24.hu beszámolójából.
A tudósítás szerint Farkas Éva Erzsébet polgármester az intézkedések ismertetése közben azt mondta, hogy számos területen jelentős többletköltség jelentkezett. Júniusban már döntöttek arról, hogy felfüggesztik a kifejezetten önkormányzati költségből megvalósuló fejlesztéseket, illetve bizonyos támogatásokat. Vissza tudták állítani a tanévkezdési támogatást, december 31-g a közétkeztetésben a 25 százalékos emelést az önkormányzat átvállalja. Ahogy a polgármester fogalmazott:
havi rendszerességgel a pénzügyi helyzetet felülvizsgálva igyekeznek a felfüggesztett támogatásokat biztosítani, ha tudják.
Farkas Éva Erzsébet azzal indokolta a megszorításokat, hogy az önkormányzatnak többszörösen magas számlákat kell fizetnie. A városvezető azt is hozzátette, hogy
a válságkezelő intézkedések mellett a kötelező feladatellátást és alapszolgáltatásokat biztosítják,
az intézkedési tervet pedig szakemberek javaslatai alapján állították össze.
Többek között ezeket az intézkedéseket javasolják:
Az önkormányzat 2022. szeptember 12-én polgármesteri utasítást adott ki az intézményeknek a fenntartásukban lévő épületek energiacsökkentésére.
Az önkormányzati intézmények dolgozóinak sorsáról még egyeztetnek a jövő héten, a megbízási szerződések felülvizsgálatát is kérték.
Az MVM-től a közvilágítás mérséklésére javaslatot kért az önkormányzat. Az MVM hivatalos állásfoglalása a díszvilágítás lekapcsolását javasolják október 3-tól. Nem lesz karácsonyi díszkivilágítás sem.
Ritkítanák a városban a közvilágítást is, de erről még várják az MVM javaslatát.
Novembertől 10,20 százalékkal emelik az önkormányzati lakások bérleti díját. Az üzlethelyiségek bérleti díjai nem változnak.
A fűtési időszakban szünetel a Korona Konferencia Központ. Október 3-tól bezár a múzeum és látványraktár, a Hagymatikumban a tanuszoda és a 33 méteres kültéri medence, október 11-től szünetelni fog a sportcsarnok is. A jégpálya se nyit ki.
A javaslatokat tartalmazó napirendi pontot 7 igen, 2 nem, egy tartózkodással fogadták el.
Az energiaválság miatt megszorításokról döntött hétfüli ülésén a makói önkormányzat: télre bezár sportcsarnok, a múzeum és a látványraktár, ritkítanák a közvilágítást és növelik az önkormányzati lakások bérleti díját - derül ki a promenad24.hu beszámolójából.
A tudósítás szerint Farkas Éva Erzsébet polgármester az intézkedések ismertetése közben azt mondta, hogy számos területen jelentős többletköltség jelentkezett. Júniusban már döntöttek arról, hogy felfüggesztik a kifejezetten önkormányzati költségből megvalósuló fejlesztéseket, illetve bizonyos támogatásokat. Vissza tudták állítani a tanévkezdési támogatást, december 31-g a közétkeztetésben a 25 százalékos emelést az önkormányzat átvállalja. Ahogy a polgármester fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára: A DK jelöltjei visszalépnek három választókörzetben
A Demokratikus Koalíció Budapesten és Nógrádban is visszaléptet jelölteket a legszorosabbnak ígérkező körzetekben. A párt a lépéssel a Tisza Pártot is hasonló felelősségvállalásra szólította fel.
„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.
A bejelentés három választókerületet érint.
Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.
Dobrev Klára egyértelmű üzenetet is megfogalmazott a politikai rivális Tisza Párt felé, a koordináció szükségességére utalva.
„Reméljük a Tisza is hasonló felelősséggel jár el, a labda az ő térfelükön pattog”
– jelentette ki a pártelnök.
A bejelentés egyik eleme, Ternyák András visszalépése már tegnap ismertté vált. A Demokratikus Koalíció ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az egyéni jelöltjeit visszahívja, mindhárom érintett körzetben továbbra is számít a pártlistára leadott szavazatokra.
A pártelnök a lépést a kormányváltás érdekében tett felelős döntésként értékelte, és köszönetet mondott a visszalépő jelölteknek a „kormányváltásért végezett hatalmas munkájukért”.
„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.
A bejelentés három választókerületet érint.
Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Überluxus csicsás nagytárgyaló, 90 milliós parketta” – Hadházy Ákos újabb képeket tett közzé a Nemzeti Bank luxusfelújításáról
A független képviselő újabb részleteket tárt fel a jegybanki költekezésről. A bútorszállítmányok mögött Matolcsy György fiának cége is felbukkanhatott.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felújított székházának luxustárgyalóiról tett közzé újabb posztot a közösségi oldalán. Állítása szerint
van egy „überluxus csicsás nagytárgyaló”, ahol a székek darabja 1,2 millió forint plusz áfa, az egyedi gyártású, intarziás parketta pedig lerakással együtt négyzetméterenként 110 ezer forint plusz áfa, összesen 90 millió forint plusz áfa.
A képviselő emellett említést tesz egy luxus kistárgyalóról, egy „méregdrága” velúr fali kárpitos kistárgyalóról, „puritán” kistárgyalókról fa falborítással és háromszázezres székekkel, valamint üvegfalú modern tárgyalókról. Utóbbiakról azt állítja, hogy 20 centi vastag üvegezéssel, hajlított sarokkal készültek, „ami sokkal drágább”, és szerinte összesen 400 milliót költöttek csak az üvegfalakra.
A székekről a képviselő azt írta, hogy a pontos típusuk nem mindig megállapítható, de szerinte
tudni kell, hogy Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak bútorgyára is van.
Hadházy úgy folytatja, hogy az MNB másik luxusberuházásainál, a Posta palotánál és a balatonakarattyai luxusüdülőnél „bizonyíthatóan tőle vették a bútorokat”. Azt is hozzáteszi: „a 444 által kiperelt árlistában viszont számos olyan szék van, ahol nem jelölik meg a típust, hanem annyit írnak oda, hogy »fejlesztés, családi« – vajon melyik családra gondolhattak?”
Hadházy Ákos posztját azzal zárja, hogy véleménye szerint
Matolcsy több tárgyalót épített a Nemzeti Bankba, mint amennyi a Parlamentben van.
A képviselő azt is állítja, hogy a 105 milliárdos beruházást Matolcsy Ádám egy barátja kivitelezte, a pénz pedig abból a „nyereségből” származott, amelyet az MNB a devizahitelek átváltásakor realizált. Úgy véli, ezt az összeget a költségvetésbe kellett volna befizetni, de ehelyett „luxuspalotákat” építettek belőle, a maradékot pedig „szétlopták Matolcsyék”.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felújított székházának luxustárgyalóiról tett közzé újabb posztot a közösségi oldalán. Állítása szerint
van egy „überluxus csicsás nagytárgyaló”, ahol a székek darabja 1,2 millió forint plusz áfa, az egyedi gyártású, intarziás parketta pedig lerakással együtt négyzetméterenként 110 ezer forint plusz áfa, összesen 90 millió forint plusz áfa.
A képviselő emellett említést tesz egy luxus kistárgyalóról, egy „méregdrága” velúr fali kárpitos kistárgyalóról, „puritán” kistárgyalókról fa falborítással és háromszázezres székekkel, valamint üvegfalú modern tárgyalókról. Utóbbiakról azt állítja, hogy 20 centi vastag üvegezéssel, hajlított sarokkal készültek, „ami sokkal drágább”, és szerinte összesen 400 milliót költöttek csak az üvegfalakra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
21 Kutatóközpont: A tiszások 98 százaléka azt mondja, biztosan elmegy szavazni
A friss felmérés a Tisza Párt szavazóinak extrém elkötelezettségét mutatja. A győzelmi várakozásokban mért 38-36-os arány azonban a Fidesz-szel szemben hibahatáron belüli.
A Tisza Párt támogatóinak 98 százaléka biztosan elmegy szavazni, és ugyanennyien állítják, hogy Magyar Péter pártjára is fognak szavazni – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megrendelésére készítettek. A kutatás szerint
a válaszadók 83 százaléka biztosra mondja részvételét az április 12-i választáson, ami rekordrészvétel lehetőségét vetíti előre.
A felmérés szerint az ellenzéknek kedvezhet, hogy a 30 év alattiak szavazási hajlandósága szokatlanul magas, az idősekkel megegyező arányban ígérik biztosra a részvételüket.
Bár a kutatás korábban bemutatott pártpreferencia-adata 38-30-as Tisza Párt-vezetést jelzett a teljes népesség körében, a most publikált számok szerint jóval szorosabb az állás, ha az a kérdés, ki nyeri meg a választást. A választók 38 százaléka szerint a Tisza, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást.
Az elemzés szerint sem a Fidesz–KDNP-nek, sem a Tisza Pártnak „nincsenek már igazán tartalékai”, így a kampány utolsó heteiben a meglévő táborok mozgósítása lehet a döntő.
A hibrid adatfelvétellel, március 2. és 6. között, 1200 fő megkérdezésével zajlott, reprezentatív kutatás rávilágít a két nagy politikai tömb közötti különbségekre is.
A Tisza Párt kiemelkedő szavazói elkötelezettsége és a fiatalok magas részvételi hajlandósága egy új politikai erőteret jelezhet.
Ezzel szemben a Fidesz-tábor mozgósítása és a győzelmi várakozásokban mért szoros állás azt mutatja, hogy a kormánypártok bázisa továbbra is erős és magabiztos. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője legutóbb a március 15-i események után beszélt az esélyekről, a mostani adatok pedig az azóta eltelt időszak kampánydinamikájába illeszkednek.
A következő hetekben dőlhet el, hogy a fiatalok magas részvételi szándéka valódi szavazatokban is megmutatkozik-e, és hogy a két nagy politikai erő közül melyik tudja hatékonyabban elvinni támogatóit az urnákhoz. A ma közzétett adatok alapján a verseny szoros, a Tisza-tábor elkötelezettsége pedig a kampány utolsó szakaszának egyik kulcstényezője lehet.
A Tisza Párt támogatóinak 98 százaléka biztosan elmegy szavazni, és ugyanennyien állítják, hogy Magyar Péter pártjára is fognak szavazni – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megrendelésére készítettek. A kutatás szerint
a válaszadók 83 százaléka biztosra mondja részvételét az április 12-i választáson, ami rekordrészvétel lehetőségét vetíti előre.
A felmérés szerint az ellenzéknek kedvezhet, hogy a 30 év alattiak szavazási hajlandósága szokatlanul magas, az idősekkel megegyező arányban ígérik biztosra a részvételüket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az a kiindulópontja mindennek, hogy nem lehet atomfegyverük” - Trump győzelmet hirdetett Irán felett
Az amerikai elnök az Ovális Irodában azt állította, Irán elfogadta a feltételeket. Teherán hivatalosan tagadja a tárgyalásokat, miközben az USA új erőket telepít a térségbe.
Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnal megállapodtak, és az USA „megnyerte a háborút”, kedden mégis arról érkeztek hírek, hogy a lezárt Hormuzi-szoroson pénzért engedhetnek át hajókat. Teherán eközben továbbra is tagadja, hogy egyáltalán tárgyalna Washingtonnal.
Sajtóhírek szerint
kedden voltak olyan hajók, amelyek kétmillió dolláros díj ellenében haladhattak át a stratégiai fontosságú tengerszoroson, amelyet az irániak egy korábbi izraeli-amerikai támadásra válaszul zártak le.
Hivatalos iráni bejelentés egyelőre nem erősítette meg, hogy ez egy új, rendszerszintű gyakorlat lenne. A Hormuzi-szoros körüli feszült helyzetről a Guardian is tudósított. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok további erőket telepített a térségbe, hogy megerősítse gyorsreagálású képességeit, Iránban pedig új biztonsági főnököt neveztek ki az ország Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsának élére.
A Fehér Ház Ovális Irodájában tartott sajtótájékoztatón Donald Trump magabiztosan értékelte a helyzetet. Arra a felvetésre, hogy mennyire bízik egy esetleges békemegállapodás sikerében, úgy fogalmazott:
„Ezt a háborút megnyertük.”
Az amerikai elnök szerint Iránnal a legfontosabb kérdésben már dűlőre jutottak. Azt állította, Irán „tárgyal velünk, és most már értelmes a hozzáállásuk”. Trump szerint
„az a kiindulópontja mindennek, hogy nem lehet atomfegyverük”,
majd hozzátette: „Nem akarok előre mindent elmondani, de megállapodtunk abban, hogy soha nem lesz atomfegyverük. Ebbe beleegyeztek.”
Trump szerint az iráni fél annyira szeretne egyezségre jutni, hogy az már szinte elképzelhetetlen.
„A megfelelő emberekkel tárgyalunk, és ők annyira megállapodást akarnak kötni, hogy azt el sem tudják képzelni”
– mondta. Az elnök beszélt egy „rendkívül nagy értékű ajándékról” is, amelyet állítása szerint Irán adott az Egyesült Államoknak. A részleteket nem közölte, de annyit elárult, hogy az ügy az olaj- és gázszektorhoz, valamint a Hormuzi-szoroshoz kapcsolódik.
Az amerikai elnök katonai erőfölényét is hangsúlyozta, utalva egy korábbi fenyegetésére, amely az iráni South Pars gázmezőt célozta. Kijelentette, hogy ha úgy döntene, képes lenne megsemmisíteni egy „nagyon nagy és erős erőművet”, és „ők semmit sem tudnának tenni ellene”. Trump szerint Irán katonailag „megsemmisült”.
Ezzel szemben az iráni vezetés hivatalosan azt közli, hogy jelenleg nem zajlanak közvetlen tárgyalások az Egyesült Államokkal.
Ez homlokegyenest ellenmond Trump állításainak, és továbbra sem világos, hogy Washington kivel egyeztethet az iráni oldalon. Független elemzők szintén vitatják, hogy a konfliktus „megnyertnek” tekinthető, és rámutatnak a globális energiaellátást fenyegető komoly kockázatokra.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázszállítási útvonala, lezárása vagy a forgalom akadozása súlyos hatással van a világgazdaságra. Trump fenyegetése a South Pars gázmezővel kapcsolatban szintén jelentős, mivel az a világ egyik legnagyobb földgázlelőhelye.
Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnal megállapodtak, és az USA „megnyerte a háborút”, kedden mégis arról érkeztek hírek, hogy a lezárt Hormuzi-szoroson pénzért engedhetnek át hajókat. Teherán eközben továbbra is tagadja, hogy egyáltalán tárgyalna Washingtonnal.
Sajtóhírek szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
