prcikk: Bevezeti a kötelező délutáni alvást egy indiai politikus, ha megválasztják elnöknek | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Bevezeti a kötelező délutáni alvást egy indiai politikus, ha megválasztják elnöknek

Az Előre Párt vezetője, Vijai Sardesai ragaszkodik az egyórás délutáni pihenéshez.


Bár a kormányválasztás csak jövőre lesz Indiában, az Előre Párt vezetője, Vijai Sardesai már most bejelentette: ha megnyeri a választásokat, akkor délután 1 és 4 óra között kötelező lesz egy órát pihenni - számolt be róla a Guardian alapján a 444.hu.

Goa államban egyébként hagyománya van a délutáni sziesztának, ez az úgynevezett susegad kultúra része, ami nagyjából relaxációt, hátradőlést jelent.

A helyi árusok az utóbbi időben ki is fejezték, hogy nem tetszik nekik az, hogy az államon kívülről érkezők nem tartják tiszteletben a kultúrájukat és a szieszta idejük alatt is zavarják őket.

Egyébként maga Sardesai is ragaszkodik az egy órás délutáni pihenéshez, sőt, erre az időre még a választási kampány hajrájában is kikapcsolja a telefonját.

„A szieszta ellazít. Én magam is megállapítottam, hogy ha kihagyom a délutáni alvást, fáradtnak érzem magam, nem tudok működni, és nem tudom élvezni az estémet sem, akkor mi értelme van az egésznek?”

- nyilatkozta a pártvezető, aki a délutáni alvás mellett tudományos érveket is felhozott.

Sardesai szerint az ő kultúrájukban nem a megtermelt pénzt mennyisége, hanem az életminőség számít, amihez a megfelelő pihenés is hozzátartozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron a választás napján: A Fidesz folyamatosan csal, de a változás már nem állítható meg
A színész-aktivista egy személyes hangvételű bejegyzésben idézte fel aktivista pályájának kezdetét és a közös harcokat. A posztban a DE! Akcióközösség munkájára hívta fel a figyelmet, amely szerinte élőben közvetíti a választási visszaéléseket.


A választás napján Molnár Áron színész-aktivista a közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a személyes visszatekintés mellett kemény politikai állításokat fogalmazott meg, és szavazásra buzdított. A posztban felidézte aktivista pályájának kezdetét és köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt küzdött.

„Tominál forgattam le az első klipet, az ‘Ébresztő’-t és Nóri volt, aki már 8 évvel ezelőtt számon kért, hogy miért nem állok bele az egyik NER-es producerbe, aki a Tóth János sorozat producere volt, amiben forgattam” – írta, majd hozzátette, hogy többek között velük harcolt a kezdetektől. „Többek között ők ketten voltak, akikkel az elejétől kezdve küzdöttünk, tüntettünk, tüntetés szerveztünk, videókat és podcasteket készítettünk, a kudarcokban támogattuk egymást és akkor is harcoltunk, amikor teljesen kilátástalan volt a rendszerváltás.”

A személyes hangvételű visszatekintést követően a politikai véleményét is megosztottag. A színész-aktivista szerint

„A Fidesz folyamatosan csal. De ez most már nem állíthatja meg a változást!”

Majd cselekvésre szólította fel a követőit. Azt javasolta, hogy nézzék a DE! Akcióközösség műsorát, amely szerinte komoly visszatartó erővel bír. „Nézzétek a DE! akcióközösség műsorát, ahol élőben közvetítik a választási csalásokat, aminek nagyon komoly visszatartó ereje van. Ők ugyanúgy hősök most! Menjetek szavazni és legyetek részesei a rendszerváltásnak!” – írta posztjában.

A Molnár által említett szervezet a választás napján élő közvetítést indított, ahová önkéntes választási megfigyelőktől érkeztek bejelentések állítólagos visszaélésekről, például Encsről és Miskolcról. A DE! Akcióközösség emellett terepen is aktív volt, Szabolcsban például motoros őrszemekkel igyekeztek megakadályozni a lehetséges csalásokat. A nap folyamán konkrét, videón rögzített esetek is napvilágot láttak, egy riport szerint például Kerepesen tízezer forintos vásárlási utalványokkal próbálták befolyásolni a szavazókat.

A civil akciókban Molnár mellett más ismert személyek is részt vettek; Hujber Ferenc színész például Salgótarjánba utazott , hogy önkéntesként lépjen fel a szavazatvásárlások ellen.

Molnár Áron a kampányhajrában arról számolt be, hogy a Facebook 72 órára korlátozta a profilját. A színész szerint ez egy összehangolt támadás része volt a „rendszerváltásért harcoló oldalak” ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A választás előtti napon 67 százalékra nőtt a Fidesz-vereség esélye a szuperjósoknál
A Good Judgment nevű amerikai cég előrejelzése szerint a Fidesz többségvesztése a legvalószínűbb kimenetel. A modellben a kormánypárt abszolút többségére már csak 18 százalék esélyt látnak.


A választás előestéjére a Good Judgment nevű amerikai cég „szuperjósai” szerint 67 százalékra nőtt annak a valószínűsége, hogy a Fidesz nem szerez többséget a mai országgyűlési választáson.

Ezzel teljesen megfordult az a trend, amit az év elején a kormánymédia még a biztos győzelem bizonyítékaként kommunikált.

A legfrissebb, április 11-i adatokat a cég előfizetéses, Future First nevű felületéről a Lakmusz osztotta meg. Eszerint a Fidesz abszolút többségére 18 százalék esélyt látnak az elemzők, míg a relatív többségre – vagyis arra, hogy a Fidesznek lesz a legtöbb mandátuma, de egyedül nem tud kormányt alakítani – csupán 15 százalékot.

A Good Judgment nagyjából 180, kiemelkedő pontossággal dolgozó „szuperjóssal” működik együtt. A magyar választás esetében nem a pártok támogatottságát vagy a mandátumok számát tippelik, hanem a fentit három lehetséges kimenetel esélyeit.

A történet tavaly novemberben kezdődött, amikor a The Economist egy részeredményt közölt, amely akkor még a Fidesz valamilyen (abszolút vagy relatív) többségét tartotta valószínűbbnek 55 százalékos eséllyel. Erre hivatkozva a kormánypárti sajtó és politikusok kész tényként kezelték a győzelmet.

Vitályos Eszter kormányszóvivő januárban azzal büszkélkedett, hogy „a világ egyik legrangosabb gazdasági lapja, a The Economist (...) egyértelmű előrejelzést tett: a Fidesz nyeri a választásokat, 55:43 arányban”.

Ez az értelmezés azonban téves volt, mivel a számok nem szavazatarányt, hanem a lehetséges kimenetek valószínűségét mutatták.

A valódi fordulat február közepén következett be, amikor a „nincs Fidesz többség” opció esélye először lépte át az 50 százalékot, majd március elejére 56 százalékra emelkedett.

A választás előtti utolsó napon a szuperjósok tovább erősítették ezt a trendet, így alakult ki a 67 százalékos valószínűség a Fidesz többségének elvesztésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Este 8-kor indul az eredményközlés, de a hivatalos végeredményre napokat is várhatunk
A Nemzeti Választási Iroda este 8 órától kezdi közzétenni az előzetes adatokat a valasztas.hu oldalon. A végleges egyéni eredményeket azonban csak jövő szombatra állapítják meg az átjelentkezős és külképviseleti voksok miatt.


A szavazólapok feldolgozottságától függően, várhatóan vasárnap este 8 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda az országgyűlési választás előzetes eredményeinek közlését a valasztas.hu oldalon. Az adatokat a tervek szerint tízpercenként frissítik.

A szavazatszámláló bizottságok az urnazárás után először az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat számlálják meg, ezt követik az országos pártlistás, majd a nemzetiségi listákra leadott voksok. A helyi bizottságok az eredményt azonnal továbbítják a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben, így jellemzően az egyéni választókerületi adatok kerülnek fel elsőként az NVI tájékoztató oldalára.

Ezzel párhuzamosan, már este 7 órakor megkezdik a levélszavazatok felbontását és szkennelését is.

A vasárnap délelőtti adatok szerint eddig 232 109 érvényesnek talált szavazási irat feldolgozása zajlik, hogy a kézi számolás előtt ezekről is gyorsan tudjanak előzetes eredményt közölni. A beérkezett voksok száma jelentősen nőtt a hét közepe óta, csütörtökön még 192 ezer leadott levélszavazatról számolt be az NVI.

Fontos, hogy az este közölt adatok még nem tekinthetők véglegesnek.

Az átjelentkezéssel és a külképviseleteken leadott szavazatok beérkezése és összeszámlálása miatt az egyéni választókerületi eredményeket legkésőbb jövő szombaton kell megállapítaniuk a választási bizottságoknak.

Addig csak előzetes adatokról lehet beszélni – írja az MTI. Ha egy jelölt előnye száz szavazatnál kisebb és újraszámlálást kérnek, az eljárást a hivatalos iránymutatás szerint még aznap le kell folytatni. A Nemzeti Választási Iroda korábban közzétett hivatalos menetrendje már előre jelezte, hogy a külképviseleti és átjelentkezős voksokat csak a választás utáni napokban számolják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
17 órakor 74,23 százalék volt a részvételi arány országosan
A választásra jogosultak 74,23 százaléka, azaz 5 587 935 szavazó jelent meg voksolni a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. 17 óráig már többen mentek el szavazni, mint bármikor összesen.


A választási iroda adatai szerint az országgyűlési választásokon

17 óráig a szavazók 74,23 százaléka jelent meg az urnáknál.

A választásra jogosultak 74,23 százaléka, azaz 5 587 935 szavazó jelent meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Az előző, 15 órás adat 66,01 százalék volt, ami rekordnak minősült az elmúlt választások részvételéhez képest. Elemzők szerint nem kizárt a 80 százalékos országos arány elérése sem 19 óráig.

A részvételi arány 17 órakor Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 78,19 százalék, ami 281 671 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt, 68,13 százalék, ebben a vármegyében 326 763-an voksoltak.

A fővárosban a szavazók 77,18 százaléka, 981 358 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 271 ezer választópolgárból 3,45 százalék, 43 889 választó adta le szavazatát. Reggel 9 órára már a jogosultak 15,96 százaléka (202 934 választó), délelőtt 11 órára a jogosultak 36,98 százaléka (470 230 választó), 13 órára a jogosultak 56,77 százaléka (721 838 választó), 15 órára a jogosultak 69,23 százaléka (880 173 választó), 17 órára a jogosultak 77,18 százaléka (981 358 választó) járult az urnákhoz.

A részvételi adatok megoszlása a budapesti egyéni választókerületekben a következő volt:

Budapest, 01. számú OEVK (V. kerületi székhelyű) 74,48 százalék 56 369 szavazó

Budapest, 02. számú OEVK (VIII. kerületi székhelyű) 68,87 százalék 56 622 szavazó

Budapest, 03. számú OEVK (XII. kerületi székhelyű) 81,14 százalék 70 196 szavazó

Budapest, 04. számú OEVK (II. kerületi székhelyű) 79,81 százalék 63 148 szavazó

Budapest, 05. számú OEVK (VI. kerületi székhelyű) 74,56 százalék 55 585 szavazó

Budapest, 06. számú OEVK (XIV. kerületi székhelyű) 75,39 százalék 61 078 szavazó

Budapest, 07. számú OEVK (X. kerületi székhelyű) 75,1 százalék 57 085 szavazó

Budapest, 08. számú OEVK (XIX. kerületi székhelyű) 76,68 százalék 62 273 szavazó

Budapest, 09. számú OEVK (XXI. kerületi székhelyű) 75,19 százalék 57 883 szavazó

Budapest, 10. számú OEVK (XXII. kerületi székhelyű) 79,9 százalék 60 213 szavazó

Budapest, 11. számú OEVK (III. kerületi székhelyű) 79,49 százalék 64 547 szavazó

Budapest, 12. számú OEVK (XIII. kerületi székhelyű) 78,45 százalék 69 526 szavazó

Budapest, 13. számú OEVK (XV. kerületi székhelyű) 77,94 százalék 59 699 szavazó

Budapest, 14. számú OEVK (XVI. kerületi székhelyű) 79,93 százalék 61 200 szavazó

Budapest, 15. számú OEVK (XVII. kerületi székhelyű) 80,75 százalék 63 518 szavazó

Budapest, 16. számú OEVK (XXIII. kerületi székhelyű) 76,94 százalék 62 416 szavazó

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

Baranya vármegye 72,15 százalék 204 055 szavazó

Bács-Kiskun vármegye 72,29 százalék 283 189 szavazó

Békés vármegye 72,07 százalék 184 964 szavazó

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 68,13 százalék 326 763 szavazó

Csongrád-Csanád vármegye 74,19 százalék 230 697 szavazó

Fejér vármegye 75,82 százalék 252 954 szavazó

Győr-Moson-Sopron vármegye 78,19 százalék 281 671 szavazó

Hajdú-Bihar vármegye 71,22 százalék 290 153 szavazó

Heves vármegye 73,08 százalék 165 597 szavazó

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 70,77 százalék 198 454 szavazó

Komárom-Esztergom vármegye 74,36 százalék 176 254 szavazó

Nógrád vármegye 70,34 százalék 102 046 szavazó

Pest vármegye 77,58 százalék 815 090 szavazó

Somogy vármegye 72,48 százalék 169 939 szavazó

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 68,91 százalék 286 807 szavazó

Tolna vármegye 72,28 százalék 120 100 szavazó

Vas vármegye 77,66 százalék 152 818 szavazó

Veszprém vármegye 76,43 százalék 206 377 szavazó

Zala vármegye 75,59 százalék 158 649 szavazó

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, a 2010-es választáson 59,28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig. Nyolc évvel ezelőtt 63,21, négy évvel ezelőtt pedig 62,92 százalék járult az urnákhoz 17 óráig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk