Bérpótlék: kipukkant a mentőöv, amire mindenki várt
Az elmúlt egy hónapban sorra leálló vagy kényszerűen befékező cégeknek óriási szükségük lenne a segítségre a túléléshez. Ebben nagyjából mindenki egyetért. Jelenleg senki sem tudja megmondani, mennyi ideig tart majd a koronavírus okozta gazdasági sokk, de az egészen biztos, hogy az egész országnak sokkal nagyobb árat kell majd fizetnie, ha sok cég nem éli túl, és tényleg elölről kell majd kezdeni mindent a nulláról.
Nyugat-Európában a kormányok többsége belátta, hogy most megéri pénzt önteni a gazdaságba, és bármi áron életben tartani a vállalkozásokat. Hatalmas mentőcsomagokat jelentettek be az Egyesült Államokban és Európában is.
Valami ilyesmire vártak a magyar vállalkozók is. Kézzel fogható, azonnal igénybe vehető, minimális adminisztrációt megkívánó segítségre.
Az éjszaka megjelent rendeletből azonban világossá vált, hogy erre egyelőre nem számíthatnak.
Amikor elkezdtek a hírek szállingózni arról, hogy sok országban az állam bérkiegészítéssel próbálja megmenteni a munkahelyeket, a legtöbben úgy képzelték, hogy a bajba jutott cégeknél a fizetések egy részét átvállalja az állam. Tehát amikor 80 százalékos bérkiegészítésről olvastunk, azt feltételeztük, hogy a fizetés 80 százalékát néhány hónapra az állam állja majd. Ez a gazdasági lélegeztetőgép hatalmas költségvetési teher, de remélhetőleg csak egy rövid, átmeneti ideig. Utána viszont gyorsan magára találhat majd a gazdaság. A cégek nem veszítik el a brandjüket, a kapcsolatrendszerüket, a felhalmozott tudást, a profi szakembereiket, és ez felbecsülhetetlen segítség a gyors újraindításhoz.
Aztán a kormány világossá tette, hogy szó sincs a teljes bérekről. Bérpótlék bevezetésén gondolkodnak. Vagyis a már kiesett bér egy részét pótolnák. Ez egy teljesen másfajta koncepció, ami a fizetéscsökkentéssel szembenéző munkavállalókon ugyan segíthet, de a bajba jutott cégeken aligha. Hiszen így az állam azt az időt fizeti, amikor a munkavállaló - például a lecsökkent kereslet vagy termelés miatt - nem dolgozik, nem pedig azt, amikor tényleges munkát végez.
A magyar lelemény azonban ezen is csavart, nem is egyet.
Először is közölték, hogy ezalatt az idő alatt a valódi munka nélkül maradt dolgozó valamit mégis csináljon a cég érdekében, és ezt a cég igazolja is az állam felé. Tehát az a pultos, aki már csak két órára van bejelentve, mert bezárt az étterem, vagy az a gyári munkás, aki most részben otthon ül, mert a gyár nem három műszakban termel, az mind menjen el mondjuk továbbképzésre, munkahelyi fejlesztésre stb. És mindezt természetesen szervezze és adminisztrálja a vállalkozás.
Aztán az is kiderült, hogy a bérpótlékot csak azok a cégek vehetik igénybe, ahol a munkaidő az eredeti 50-70 százalékára csökkent. Tehát kapásból kiestek a 2 órára bejelentett pultosok. És kiestek a 6 órára átállított gyári munkások is. Az ugyanis már a 8 órás munkaidő 75%-a. És ki tudja, milyen megfontolásból, a kormány 5,6 óránál húzta meg a határt.
Mert milyen életszerű, hogy egy dolgozót 5,6 órára jelentenek be.
Előírták továbbá, hogy arra az időszakra, amikor a munkavállaló nem dolgozik, a munkáltató ugyanúgy fizessen, mint az állam. Konkrétan az állam állná ennek a résznek a 70 százalékát, a munkáltató pedig a maradék 30-at. Vagyis például annak a hotelnek a tulajdonosa, ahol 4 órásba kerültek át az alkalmazottak, mert egyáltalán nincs forgalom, most ismét a zsebébe nyúlhat, és a nulla bevételéből a 4 órán túl ki kell, hogy fizesse a maradék 4 órára eső bér 30 százalékát (valamint a legtöbb ágazatban ennek a járulékait is), ahhoz, hogy a dolgozó az állami támogatáshoz hozzájusson.
Betettek egy kifizetési plafont is, a támogatásnál figyelembe vett fizetés nem haladhatja meg a nettó minimálbér dupláját (214.130 Ft-ot).
Ez azt jelenti, hogy 74.946 forintnál több állami támogatásra senki sem számíthat havonta, függetlenül attól, mennyit keresett.
Az már csak hab a tortán, hogy a munkáltatónak igazolnia kell, hogy "a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek", vagy hogy a hivatal döntése ellen sem fellebbezni, sem bírósághoz fordulni nem lehet.
Van még egy sor bonyolult, bürokratikus előírás és szabály, de talán ez a néhány szempont is elég ahhoz, hogy érzékeltessük, a bérpótlék ebben a formában nagyon keveseken segít majd.
A koronavírus miatt bajba került vállalkozások és a náluk dolgozók jobb, ha azzal kalkulálnak: bármi is jön, egyelőre csak magukra és egymásra számíthatnak.