HÍREK
A Rovatból

Beomlott a Krími híd egyik szakasza, az oroszok az ukránokat vádolják a robbantással

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.
MTI - szmo.hu
2022. október 08.



Beomlott az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala, a Krími híd egyik szakasza szombat hajnalban. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg.

Az incidens a hídnak a Tamany-félsziget felőli útszakaszán történt. A hídon a járműforgalmat leállították, csakúgy mint a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatokat. Megkezdődött a kompforgalom újraindítsának előkészítése a Kercsi-szorosba.

A Telegram közölt egy videót, amelyen az látszik, hogy az egyik útpálya beleomlott a tengerbe két hídláb között. A magasban futó sínen egy tartálykocsikból álló szerelvény vesztegel, több kocsija kiégett, és a vasúti híd szerkezete is megsérült.

Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közölte: egy teherautó felrobbanása következtében részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya.

A terrorizmusellenes bizottság szerint a híd hajózható része feletti ív nem sérült meg. Helyszínelők dolgoznak a robbanás okának megállapításán.

Az első adatok szerint a történteknek nincsenek áldozatai, az anyagi kár felmérése folyamatban van.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte egy kormánybizottság felállítását az incidens okainak megállapítására és a következmények felszámolására.

A kormánybizottságban részt vesznek a krasznodari és a krími vezetők, a nemzeti gárda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium képviselői.

Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke Ukrajnát tette felelőssé az incidens miatt. Kijev részéről hivatalos személyek többször kilátásba helyezték a Krími híd lerombolását az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta.

Mihail Razzsovaev, Szevasztopol kormányzója Telegram-csatornáján arra kérte a hazautazni készülő turistákat, hogy egy napig még maradjanak a városban. Közölte, a helyi vezetés rendezi majd szállodai költségeiket.

Az orosz szárazföldi Krasznodari területet a Kercsi-szoroson át az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigettel összekötő hídon a közúti személyforgalom 2018. májusban, a vasúti 2019 decemberében indult meg. 2020. június 30-án megkezdődött a teherszállítás is.

A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában.

A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ma reggel nem a köztársaság volt elnökét zárják be, hanem egy ártatlan embert” – így vonult be a börtönbe Nicolas Sarkozy
A volt francia államfő kemény szavakkal üzent, mielőtt feleségével kézen fogva elindult, hogy megkezdje ötéves börtönbüntetését.


Több száz támogató énekelte a francia himnuszt és skandálta a nevét, amikor Nicolas Sarkozy kedd reggel kilépett az otthonából, és beszállt az autóba, amely a párizsi La Santé börtönbe vitte. Fiai és lánya – Jean, Pierre, Louis és Giulia –, valamint unokái is végignézték, ahogy a volt francia államfő a feleségével, Carla Bruni-Sarkozyvel kézen fogva indult el, hogy megkezdje börtönbüntetését.

„Ahogy készülök átlépni a La Santé börtön falait, gondolataim a francia nép minden rétegéhez, minden különböző véleményhez szállnak. Rendíthetetlen erővel szeretném elmondani nekik, hogy ma reggel nem egy volt köztársasági elnököt zárnak be, hanem egy ártatlan embert”

– írta közösségi oldalán közzétett posztjában a 70 éves Sarkozy.

Azt is hozzátette, hogy mély szomorúságot érzek Franciaország iránt, de nem kételkedik abban, hogy az igazság győzedelmeskedni fog. „De az ár, amit ezért fizetni kell, lesújtó lesz” – üzente az egykori elnök.

A bíróság szeptemberben találta bűnösnek Nicolas Sarkozy-t bűnszervezet vezetésében, mert a 2007-es elnökválasztási kampányát állítólag illegális – líbiai – forrásokból finanszírozta. Most kezdi meg ötéves börtönbüntetését.

Ügyvédei közölték, hogy

a volt francia államfőt magánzárkába helyezik, és biztonsági okokból elkülönítik a többi rabtól.

Sarkozy a Le Figarónak elmondta, három könyvet visz magával, köztük Alexandre Dumas Monte Cristo grófját.

Sok francia nem értenek egyet az egykori elnök bebörtönzésével. A hatvanhét éves Michelle Perie, aki a helyszínen végignézte, ahogy Sarkozy elindul a börtönbe, ezt mondta: „Azért jöttem, mert dühöt és igazságtalanságot érzek. Ő nem olyan, mint bármely más vádlott. Mindig emelt fővel végezte a munkáját. Nem értjük.”

Sarkozy az első volt francia vezető, akit a második világháború óta börtönbe zárnak, hasonló eset Philippe Pétain marsallal történt.

(Via Sky News)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orosz megbízásból robbantottak volna ukránok - Bukarestben és Varsóban fogták el őket
A nyomozók úgy tudják, a szállítmány útvonala Ukrajna felé vezetett volna. A csomagok látszólag hétköznapi holmikat rejtettek, a detonációt távolról indították volna.


Román–lengyel akció: orosz titkosszolgálathoz köthető ukrán állampolgárokat fogtak el Bukarestben és Varsóban kedden, írja a HVG a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közlése alapján.

Két gyanúsított a bukaresti, ukrán tulajdonú Nova-Post csomagküldő szolgálatnál több robbanószerkezetet rejtett el.

A bombákat távirányítással akarták működésbe hozni, látszólag ártalmatlan csomagokba autóalkatrészek, fejhallgatók és GPS-lokátorok közé bújtatva.

Az SRI szerint az ukrán állampolgárok Lengyelországból érkeztek Romániába, és október 14-15-én adták fel a gyanús küldeményeket. A szolgálat azt is jelezte, hogy a megbízás orosz félhez köthető, és a Nova-Post kiterjedt hálózatát több helyszínen tervezett merényletekhez használták volna.

A lengyel titkosszolgálat szóvivője, Jacek Dobrzynski szerint a többfős hálózat Románián és Lengyelországon át Ukrajna felé akart robbanóanyagot továbbítani. A hatóságok termitet, vas-oxidot és bárium-nitrátot tartalmazó pirotechnikai eszközöket foglaltak le, amelyek alkalmasak szabotázsakciók sorozatára.

A mostani nyolc letartóztatáson túl Lengyelországban további 55 embert állítottak elő. A gyanú szerint az orosz titkosszolgálat megbízásából szabotázsakciók előkészítésén dolgoztak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lengyel külügyminiszter: Nem tudjuk garantálni, hogy nem tartóztatják le Putyint, ha a légterünkön át repülne Budapestre
Radoslaw Sikorski szerint ha Oroszország nem akar problémát, akkor más útvonalat választanak a budapesti találkozóra repüléshez.


Lengyelország egyértelműen jelezte: Vlagyimir Putyin nem számíthat arra, hogy minden gond nélkül átrepülhet a lengyel légtéren, amikor Budapestre repül, hogy találkozzon Donald Trumppal. Radoslaw Sikorski külügyminiszter ugyanis kedden a Radio Rodzinak azt nyilatkozta:

„Nem tudjuk garantálni, hogy egy független lengyel bíróság nem fogja utasítani a kormányt arra, hogy leszállítsuk a gépét és átadjuk a gyanúsítottat a hágai bíróságnak.”

A miniszter hozzátette: „ha ez a csúcstalálkozó megvalósul, akkor a repülőgép más útvonalon fog közlekedni.”

Azért nem mindegy, melyik országon keresztül repül Putyin Magyarországra, mert a háború miatt az Európai Unió megtiltotta, hogy orosz repülőgépek uniós ország légterébe repüljenek. Ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróság korábban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, mert a vád szerint jogtalanul hurcolt el több száz ukrán gyermeket. Oroszország nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és tagadja a vádat.

Az elfogatóparancs kötelezi a tagállamokat arra, hogy le kell tartóztatniuk az orosz elnököt, ha a területükre lép. Az összes uniós ország tagja a hágai bíróságnak – Magyarország ugyan éppen kilépni készül, de a nemzetközi jog kötelezi arra, hogy 2026 nyaráig végrehajtsa a korábban kiadott elfogatóparancsokat.

A magyar kormány ennek ellenére jelezte: garantálja Putyin beutazását a budapesti találkozóra és a hazautat is. Erre is reagált a lengyel külügyminiszter, azt mondta:

„visszatetszést kelt, hogy egy, a Nemzetközi Büntetőbírósághoz kötődő EU-tagállam meghívja magához Putyin elnököt”. Sikorski szerint ez azt mutatja, hogy „Magyarország nem a Nyugat részeként, hanem a Nyugat és Oroszország között helyezkedik el”.

Elképzelhető, hogy Bulgária lesz a megoldás Putyin problémájára, ugyanis Georg Georgiev bolgár külügyminiszter jelezte: engednék, hogy Putyin az ország légterét használja, ha ez közelebb vihet a békéhez.

„Ha ennek az a feltétele, hogy megvalósuljon ez a találkozó, akkor a legészszerűbb, ha egy ilyen találkozót minden lehetséges módon segítünk”

– fogalmazott Georgiev.

A bolgár külügyminisztérium közlése szerint azonban Oroszországtól még nem érkezett légi közlekedési engedély iránti kérelem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Utolsó gyárát is bezárja a Zalakerámia: száz év után megszűnik a csempegyártás Magyarországon
Az osztrák tulajdonos a piaci igényekre hivatkozva döntött a tófeji gyártás megszüntetéséről. Azt nem tudni, hány dolgozó veszíti el a munkáját.


A Zalakerámia augusztus végén leállította a termelést a tófeji gyárában – értesült a HVG. Az osztrák Lasselsberger csoport tulajdonában lévő vállalat a lap megkeresésére azt közölte, a gyáregységben már csak logisztikai tevékenység és egyéb támogató tevékenységek működnek.

Ezzel véget ért a Magyarországon százéves múltra visszatekintő csempegyártás.

A vállalat az év elején a magasabb technológiai színvonalú romhányi gyárát Romániába költöztette. Most a piaci igényekre hivatkozva döntöttek a tófeji gyártás megszüntetéséről. Az építőipar évek óta tartó visszaesése az árbevételt is visszahúzta, ezért a Lasselsberger cégcsoport termelésoptimalizálást hajtott végre és hajt végre.

A Zalakerámia nem közölte, hány dolgozó elbocsátásával jár a leállás, és nem tudni, mi lesz a termelőeszközök sorsa.

A tófeji önkormányzat nem válaszolt a HVG-nek a helyi iparűzési adóbevételek kiesésével vagy a dolgozók támogatásával kapcsolatos kérdésekre.

A gondok nem most kezdődtek a Zalakerámiánál: 2023 májusában Tófejen csoportos leépítést rendeltek el, a több mint 200 munkavállaló közel 90 százalékát elküldték, a gyártást pedig a romhányi egységbe vitték. A szektort terhelte a bányajáradék kiterjesztése, az energia- és munkaerőköltségek megugrása, valamint a jelentős forgalomcsökkenés.

A számok is ezt mutatják: a cég árbevétele 2021-ben 15 milliárd forint volt, 2022-ben egyszeri hatások miatt 32 milliárdra ugrott, 2023-ban viszont 12 milliárdra esett, 2024-ben pedig 9,2 milliárdra olvadt. A társaság 2021 óta veszteséges, az utóbbi két évben rendre nagyjából 2,1 milliárd forint mínuszt termelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk