HÍREK
A Rovatból

Bemutatjuk az új brit miniszterelnök, Rishi Sunak mesébe illő életútját – sokáig Yorkshire maharadzsájának nevezték

Mit érdemes azon kívül tudni a 42 éves közgazdászról, hogy a Brexitre szavazott és konzervatívnak vallja magát? Áttekintettük Rishi Sunak életének legfontosabb állomásait.


1980. május 12-én indiai származású szülők gyermekeként született Southamptonban Sunak, akinek apja és anyja az 1960-as években vándoroltak Kelet-Afrikából Nagy-Britanniába. Mire betöltötte a 18. életévét, már a szülővárosának egyik indiai éttermében dolgozott. 2001 és 2004 között már egy bank elemzőjeként tevékenykedett.

Karrirje mondhatni a hagyományos utat követte: az előkelő Winchester College-ban tanult, amit az Oxford követett, majd Fulbright-ösztöndíjasként MBA fokozatot szerzett a kaliforniai Stanford Egyetemen. A stanfordi tanulmányai alatt ismerkedett meg leendő feleségével, a milliárdos indiai üzletember lányával, Akshata Murtyval, akitől két gyermeke is született.

Akshata és Sunak egyébként 2022-ben a 222. leggazdagabb embereknek számítottak Nagy-Britanniában az összesen 730 millió fontos vagyonukkal. Volt időszak, amikor Akshata gazdagabb volt II. Erzsébet királynőnél.

Sunak politikai karrierje akkor indult be, amikor 2015-ben beválasztották a parlament alsóházába. Innentől pedig nem volt megállás. Sunak gyökeret eresztett Richmondban, majd a 10 millió fontos ingatlanportfólióját tovább bővítette.

A 2018-as tisztújítás során Theresa May második kormányába nevezték ki önkormányzati helyettes államtitkárnak. Összesen háromszor szavazott a brexitre (az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból). Theresa May lemondását követően Sunak Boris Johnsont támogatta, miután pedig Johnsont megválasztották és miniszterelnökké nevezték ki, kincstári főtitkárrá vált.

Sunak leginkább arról vált híressé, hogy Westminster leggazdagabb képviselője és az államkincstár legfiatalabb kancellárja volt, aki az ország 350 milliárd fontos gazdaságélénkítő csomagját irányította. Sunakot a sajtó nem hiába emlegette Yorkshire maharadzsájának.

A kormány legnépszerűbb tagjának címét is bitorolta egy ideig, amit a szabadságolási program megvalósításával vívott ki magának. Ennek keretében több millió ideiglenesen elbocsátott dolgozó bérét fizette ki. Ekkor aggatták rá a jóképű Rishi becenevet is.

Természetesen a csodálatos előremenetelésében voltak apróbb döccenők is. Ilyen volt az is, amikor a közvélemény firtatni kezdte, hogy

felesége, Akshata nem fizetett brit adót tengerentúli jövedelme után. Erről végül bebizonyosodott, hogy nem volt törvénybe ütköző, mégis rosszkor jött Sunaknak, aki ekkortájt britek millióinak emelte az adóját.

De 2020-ban a rendőrség is megbírságolta Sunakot, amiért részt vett a miniszterelnöki hivatalban tartott partin, ezzel megszegve a járvány miatt elrendelt korlátozásokat.

Végül 2022. július 5-én mondott le kancellári posztjáról, Johnsonnal fennálló gazdaságpolitikai nézeteltéréseire hivatkozva. A kormányválság közepén történt lemondása, valamint Javid egészségügyi miniszter lemondása végül Boris Johnson lemondásához vezetett.

Sunak 2022. július 8-án új szintre lépett és indult a konzervatív párt elnökválasztásán. Bár Liz Truss ellen elveszítette végül a versenyt (a szavaztok 42,6 százalékát szerezte meg), most már hivatalosan is ki tudta javítani a múlt csorbáját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A titokban Lázár Jánosról készített hangfelvétel miatt nem tárgyal tovább a fuvarozókkal a minisztérium
A kormány egyoldalúan módosítja az útdíjrendszert, 2027-től jön a differenciált főúti díjszabás. A januári, inflációkövető növekedésen felül március 1-jétől már nem emelkedik tovább a főúti szakaszok útdíja.


Zaj, dugó és bírságeső helyett az autópályákra terelné a tranzitforgalmat a kormány: a főutak díja a januári inflációkövető emelés után márciustól nem nő tovább, jövőre pedig különbséget tesznek az utak között. Eközben akár 400 ezer forintos bírság is várhat a szabályszegő kamionosokra, a gazdák viszont több kedvezménynek örülhetnek.

A kormány felfüggesztette a tárgyalásokat a szakmai és logisztikai érdekképviseletekkel az útdíjrendszer átalakításáról, mert egy zártkörű megbeszélésről titokban hangfelvétel készült. A kabinet szerint ez aláássa a bizalmat és a korrekt együttműködés alapját, ezért ilyen körülmények között nem folytatják az egyeztetéseket. Ennek ellenére szerintük a kormány továbbra is a hazai vállalkozások oldalán áll, és képviseli a magyar gazdaság, a helyi lakosság és a logisztikai szektor érdekeit.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint 2027. január 1-jétől megkülönböztetik a főutak díjszintjét. Ettől kezdve a gyorsforgalmi úthálózattal párhuzamos főutakat más díjért lehet majd használni, mint azokat, amelyeket nem vált ki autópálya vagy autóút. A cél az, hogy a tranzitforgalom a gyorsforgalmi hálózatot válassza, és ne terhelje a településeken áthaladó főutakat.

Az intézkedéscsomag része, hogy a januári, inflációkövető növekedésen felül március 1-jétől már nem emelkedik tovább a főúti szakaszok útdíja.

A szabályszegőkre súlyos bírság vár: a tranzitútszabályok megszegéséért kiszabható összeg 400 ezer forintra emelkedik. Az ellenőrző szervek határozottabban lépnek fel azokkal szemben, akik a magyar településeken keresztül próbálják elkerülni a fizetős gyorsforgalmi utakat. Ezzel egy időben a jogkövető magyar fuvarozók több könnyítésre számíthatnak: megszűnnek a teherforgalmi korlátozásokhoz kapcsolódó büntetőpontok, hibás tengelyszám-beállítás esetén pedig 60 perces türelmi idő jár bírság nélkül. Emellett jelentősen meghosszabbítják a viszonylati jegyek érvényességét. A mezőgazdasági termelőknek is kedveznek: a saját járművel szállítók továbbra is teljes díjkedvezményt kapnak, a kedvezményezett termékek köre pedig bővül a gabonafélékkel, élőállattal, tejjel, konzervipari alapanyagokkal és egyes takarmányfajtákkal. A kedvezményt – az üresfuvarok kivételével – kiterjesztik a fuvarozóval végeztetett szállításra is.

A mostani bejelentés egy hónapok óta tartó vita újabb fejezete, amely tavaly decemberben azzal indult, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium bejelentette a főúti és gyorsforgalmi díjszintek közelítését. A fuvarozói szervezetek, köztük a NiT Hungary és az MKFE, a költségek drasztikus emelkedése miatt tiltakoztak, decemberben kamionos demonstrációt is tartottak Budapesten.

Az egyeztetések után a kormány részben engedett, és a díjemelést két lépcsőben vezették be. Független elemzések szerint a magyar teherútdíj európai összevetésben is a legmagasabbak közé tartozik, a díjemelési kényszer mögött pedig a koncessziós autópálya-modell költségei és költségvetési szempontok is állhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Korábban még rosszul érintette volna Ukrajnát a magyar dízelcsap elzárása, de ma már sokfelől kapnak utánpótlást
A Druzsba-vezeték leállására hivatkozva a magyar kormány felfüggesztette a dízelszállítást Ukrajnának. A lépés azért is érdekes, mert három éve egy német elemzés kulcsszereplőnek nevezte az országot.


Orosz nyersolajból finomított dízellel működik az ukrán tankok jelentős része, miközben Magyarország és Szlovákia februárban bejelentette, hogy leállítja az üzemanyag szállítását Ukrajnának. Budapest Kijevet teszi felelőssé a Druzsba-vezetéken érkező orosz olajszállítások leállása miatt, amit Kijev visszautasít, és orosz támadásokra hivatkozik. A magyar külügyminiszter szerint a lépés „politikai döntés”.

A történet egy 2023-as német elemzésre nyúlik vissza, amely kimondta, hogy Ukrajna harcképessége jelentős mértékben függ a Magyarországról érkező üzemanyagimporttól. Miután 2022 áprilisában az utolsó működő ukrán finomítót, a kremencsukit is találat érte, az ukrán hadsereg ellátását gyakorlatilag Magyarország és Törökország dízelexportja biztosította – írta akkor a Handelsblatt. Mindkét ország főként orosz nyersolajat dolgoz fel, tehát az ukrán hadsereg közvetve orosz eredetű üzemanyagot használ.

A helyzetet az teszi lehetővé, hogy a Mol-csoport az Európai Uniótól kapott mentesség alapján továbbra is feldolgozhatja a Druzsba-vezetéken érkező orosz nyersolajat. Az EU tengeri olajembargója a vezetékes szállításra nem vonatkozik, ami versenyelőnyt biztosít a magyar vállalatnak.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a német lap állításaira reagálva hazugságnak nevezte, hogy a Mol lenne Ukrajna fő dízelszállítója. Állítása szerint az ukrán dízelimportnak mindössze 6 százaléka érkezett Magyarországról.

A piaci adatok szerint 2024-re és 2025-re azonban a kép jelentősen megváltozott. A behozatalnak már közel 80 százaléka Lengyelországból és Görögországból érkezett, miközben a magyarországi szállítások visszaestek. Ukrán üzemanyagpiaci szakértők szerint a magyar és szlovák forrásból származó üzemanyag aránya legfeljebb 10 százalék, és a magyar szállítások felfüggesztése nem okozott tartós piaci zavarokat.

Michal Paszkowski, az Institute of Central Europe elemzője a logisztikát úgy vázolta fel, hogy az üzemanyag egy része vasúton, Lengyelországon át érkezik, míg Magyarországtól és Szlovákiától csővezetéken, Romániától pedig tengeri és vasúti úton is kapnak utánpótlást.

Kritikus hangok szerint Magyarország 2025-ben arányosan növelte az orosz kőolaj részarányát, annak ellenére, hogy technikailag lenne lehetőség a leválásra, és ezzel bevételt biztosít Moszkvának. A magyar kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a vezetékes orosz nyersolaj behozatala jogszerű EU-mentesség alapján történik, és a régiós ellátásbiztonságot szolgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Végignézte férje halálát a Srí Lanka-i elefánttámadásban: most idegenek karolták fel a gyászoló magyar özvegyet
Mónika teljesen összetört a Srí Lankán történt tragédia után, ahol két német turista támogatja a kórházban és a hivatalos ügyintézésben.


A szeme láttára taposta halálra egy elefánt a férjét annak a magyar nőnek, aki most jószándékú idegenek segítségével próbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant és intézni a hivatalos ügyeket Srí Lankán. A házaspár egyénileg, nem szervezett úton utazott az országban, amikor február 16-án, hétfőn este, sötétedés után sétálni indultak egy őserdő melletti ösvényen a Pidurangala–Sigiriya térségben - írta a Blikk. Két település között haladtak, amikor hirtelen rájuk rontott egy elefánt.

Az állat a 64 éves férfit vette célba, ledöntötte a lábáról és megtaposta. Felesége, Mónika sértetlenül megmenekült, de mire a segítség a helyszínre ért, már késő volt, a férfit a Sigiriya kórházba szállították, ahol megállapították a halál beálltát. A tragédia utáni napon az özvegy a helyi kórházban várta a hatóságilag elrendelt boncolás eredményét.

A gyászoló nőt a szállodai szobaszomszédai, két német turista támogatja.

"Az özvegyet két német vette pártfogásába, a kórházba is elkísérték. Kiderült, hogy a magyar házaspár mellett lévő szobában laktak a szállodában, csupán innen ismerték őket. A magyar hölgy nagyon rossz lelkiállapotban van, és még a hivatalos ügyeket is el kell intéznie"

– mondta egy a helyszínen tartózkodó magyar kiránduló. A helyiek is igyekeznek segíteni, a szálloda tulajdonosa például a rendőrségre vitte be a szükséges papírokat.

A magyar Külügyminisztérium felvette a kapcsolatot az áldozat hozzátartozóival, és minden lehetséges segítséget megad. Mivel Srí Lankán nincs magyar nagykövetség, az ügyintézésben az Újdelhiben lévő képviselet illetékes.

A támadás helyszíne, a Sigiriya–Pidurangala környéke több nemzeti park és védett terület közelében fekszik, ahol az elefántok rendszeresen mozognak, ezért a vezető nélküli, sötétedés utáni séták különösen kockázatosak.

A támadás oka egyelőre rejtély. Barati Viktória, aki Thaiföldön mentett elefántokat gondoz, a Blikknek elmondta, hogy az elefántok alapvetően békés állatok. "Ha egy elefántnak rossz tapasztalatai vannak egy férfival, akkor előfordulhat, hogy ellenséget lát bennük és ezért támad kifejezetten rájuk"

– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy egyelőre nem tudni, a támadó állatot korábban bántalmazták-e. Helyi sajtóhírek szerint lehetséges, hogy egy arra haladó motoros dühítette fel az állatot, míg az RTL-nek a helyi rendőrség arról beszélt, hogy a házaspár fotózás közben állt meg, amikor az elefánt rájuk támadt.

Az ember-elefánt konfliktus súlyos probléma az országban: a sri lankai hatóságok adatai szerint az elmúlt évtizedben közel 1200 ember és több mint 3400 elefánt vesztette életét ilyen összetűzésekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter: ugrásszerűen növekednének a TISZA esélyei, ha Kapitány István lenne a miniszterelnök-jelöltjük
Márki-Zay Péter egy Facebook-videóban javasolta a cserét. A Tisza energetikai vezetője szerint azonban „Péter a csapatkapitány”, és elutasította a felvetést.


Márki-Zay Péter, a négy évvel ezelőtti ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint a Tisza Párt jobban járna Kapitány Istvánnal, mint Magyar Péterrel – írta a 24.hu. Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy a Tisza elnökét a közelmúltban lejáratták, és „nyilvánvalóan volt mivel lejáratni”.

„Ha őhelyette Kapitány István lenne a miniszterelnök-jelöltje a Tiszának, hát őszintén szólva a Tiszának nem csökkennének a választási esélyei, hanem ugrásszerűen növekednének” – vélekedett Márki-Zay. A polgármester szerint Kapitány Istvánnal azok is a Tiszára szavaznának, akik a Fidesz kampánya miatt pártoltak el Magyar Pétertől, és a bizonytalanok is nagyobb eséllyel támogatnák a kormányváltást.

A felvetésre Kapitány István egy február 18-án megjelent interjúban reagált. Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyt ad annak, hogy ő lesz az ország következő miniszterelnöke, azt mondta: „Nulla százalékot”. Egyúttal megerősítette Magyar Péter vezetői szerepét a párton belül. „Péter a csapatkapitány” – tette hozzá a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője.

A kormányoldal korábban élesen bírálta Kapitány Istvánt. Orbán Viktor és Szijjártó Péter is azt állította róla, hogy Brüsszelből azt a feladatot kapta, hogy „vágja el az olcsó orosz kőolajat és földgázt Magyarországtól”. A külgazdasági és külügyminiszter szerint „ezzel a rezsiköltségek nagyjából háromszorosára növekednének”.

Kapitány István a neki szegezett kérdésekre válaszolva a Tisza Párt céljairól is beszélt. „Nemcsak gazdaságilag kell rendbe tenni az országot, hanem morálisan is” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: