HÍREK
A Rovatból

Megvan az új brit miniszterelnök: Rishi Sunak váltja Liz Trusst

A másik versenyben lévő jelölt az utolsó pillanatokban bejelentette, hogy visszalép, így egyértelművé vált, hogy a volt pénzügyminiszter lesz az új pártvezető és kormányfő.


Rishi Sunak lett a brit Konzervatív Párt vezetője, ezzel együtt pedig az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke. A 42 éves politikus azután került ebbe a pozícióba, hogy múlt héten a szeptemberben beiktatott kormányfő, Liz Truss lemondott.

Ugyan Truss lemondása után elődje, a júliusban lemondott Boris Johnson is bejelentette, hogy pályázik a pozícióra, végül vasárnap visszalépett. A másik esélyes jelölt, Penny Mordaunt, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának vezetője pedig nem tudott elég támogatást szerezni az induláshoz (a jelölteknek az alsóházi konzervatív frakció legalább száz tagjának támogatása kell ahhoz, hogy hivatalosan is jelöltek lehessenek).

A jelölteknek brit idő szerint délután 2-ig kellett megszerezniük elégséges támogatást. Azt már korábban tudni lehetett, hogy Sunaknak ez már sikerült, Mordaunt esetében viszont ez az utolsó pillanatokig kérdéses volt. Bár a politikus csapata az utolsó órában azt közölte, hogy igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az alsóházi frakcióvezetőnek meglegyen a kellő támogatottsága,

Mordaunt végül a határidő lejárta előtti percekben bejelentette, hogy kiszáll a versenyből és teljes mértékben támogatja Sunakot. Így egyértelművé vált ellenfele győzelme.

Rishi Sunak 2015 óta a Képviselőház tagja, 2019–2020 között Őfelsége Kincstára főtitkára volt, 2020 és 2022 között pedig kincstári kancellárként annak vezetője, Boris Johnson kormányának harmadik legmagasabb rangú tagja volt. Johnson lemondása után ő is versenyben volt a miniszterelnöki pozícióért, ám akkor alulmaradt Liz Truss-szal szemben. A volt pénzügyminisztert egyébként már korábban is Johnson lehetséges utódaként tartották számon, meglehetősen népszerű a britek körében.

Az indiai származású Sunak több szempontból is történelmet írt: ő lesz az első színes bőrű, nem keresztény brit miniszterelnök, és mivel csak 42 éves, a 18. század óta ő a legfiatalabb kormányfő is.

Az Egyesült Királyságot így már egy éven belül a harmadik miniszterelnök vezeti.

Boris Johnson júliusban azért mondott le, mert szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett. Az év elején egy vizsgálat állapította meg hivatalosan, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével. Aztán kiderült az is, hogy Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. A botránysorozat miatt a kormány több minisztere is távozott, és miután több vezető konzervatív politikus is lemondásra szólította fel Johnsont, végül nem volt más választása.

Utódja Liz Truss lett, aki több mint 81 ezer szavazatot kapott a párton belüli szavazáson, míg vetélytársa, Rishi Sunak csak 60 ezret. Ezzel ő lett a harmadik női miniszterelnöke a szigetországnak Margaret Thatcher és Theresa May után, kormányzása azonban csupán 45 napig tartott. Bukását a gazdasági mentőcsomagja okozta, amely nagyon negatív hatást eredményezett a brit gazdaságban. Miután szeptember végén kiderültek az adócsökkentési csomagterv részletei, a font olyannyira zuhanni kezdett, hogy a jegybanknak be kellett avatkozni. A tervezett adóreformmal az volt a legnagyobb gond, hogy az elemzők és a piaci szereplők is túl drágának tartották 45 milliárd font értékű programot, és nem látták biztosítottak a finanszírozását. Truss menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, akinek utódja, Jeremy Hunt aztán szinte az összes bejelentett gazdasági intézkedést visszavonta. Mivel az adócsökkentési csomagtervre épült Truss politikája, ennek bukásával várható volt, hogy ő sem marad a kormány élén. Pláne azután, hogy a Konzervatív Párt frakciójának számos tagja ellene fordult. A miniszterelnök végül a lemondás mellett döntött, mivel elismerte, hogy nem tudta teljesíteni azt a feladatát, amelynek elvégzésére a pártja megválasztotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről” – egyre több kozmetikus ellen indul eljárás száj- és arcfeltöltés miatt, volt, aki megvakult
Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. október 27.



Volt, aki megvakult, mert nem szakorvos végezte az arcfeltöltését, és rendszeresen kezelnek maradandó torzulásokat is - erről a Magyar Orvosi Kamara csoportvezetője beszélt az RTL Híradónak. Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.

Egy 21 éves lány arról beszélt a Híradónak, hogy a szájfeltöltése után elhaltak az ínyszövetei.

„Kelések jöttek ki az államon. Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről, mint a rágógumi, fehér volt”

- mesélte a lány, aki feljelentést tett.

A budapesti rendőrség hétfőn azt közölte, kuruzslás miatt nyomoznak, összesen három sértett van, gyanúsítottat még nem hallgattak ki.

Nemrég pedig a szolnoki ügyészség emelt vádat két kozmetikus ellen. Egyikük 2023. novemberétől 2024. júniusáig Debrecenben, Budapesten és Szolnokon, míg másikuk 2024. júniusától 2025. márciusáig Szolnokon, ellenszolgáltatásért rendszeresen szépségszalonokban az orvosi gyakorlatkörbe tartozó invazív szépészeti beavatkozásokat végzett.

A közösségi média tele van olyan hirdetésekkel, melyekben ajakfeltöltést kínálnak. Pedig orvosi képesítés nélkül olyan beavatkozást végezni, amikor valaki tűvel a páciens bőrébe hatol, bűncselekmény. Ráadásul egészségkárosodást okozhat.

Varga Tamás plasztikai sebész a Híradónak azt mondta, heti szinten látnak hasonló eseteket, mint a 21 éves lányé. Pedig

az ajak, a szemkörnyék mind olyan régiói az arcnak, ahol nagyon sűrű az érpálya, és egy nem megfelelően alkalmazott kezelés akár vakságot is okozhat. Erre már példát is látott.

De nem csak csinálják, oktatják is. Laikusok laikusoknak.

Kuroli Enkő bőrgyógyász szerint mindez rémisztő. „Nagyon szomorú tendencia, hogy a felnőttképzési rendszere nem vizsgálja az engedélyek kiadásakor, hogy az adott tanfolyamon megszerzett tudást, az adott tanfolyamot elvégző egyén, használhatja-e” - fogalmazott a szakember.

Ilyen szépészeti beavatkozásokat ugyanis az orvosok közül is kizárólag plasztikai sebész, bőrgyógyász, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész végezhet.

Ha valaki ellenőrizni szeretné, hogy van-e megfelelő orvosi képesítése annak, akihez esztétikai beavatkozásra megy, az Országos Kórházi Főigazgatóság adatbázisában megteheti.

A Belügyminisztérium 3 hónapja és a Híradó adása előtt is azt közölte: „az esztétikai orvoslással kapcsolatos jogszabály-előkészítés szakmai egyeztetése folyamatban van”. Részleteket viszont nem árultak el a készülő új szabályokról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Trump reagált Putyin rakétatesztjére: Van egy atom-tengeralattjárónk az orosz partoknál
Trump szerint az Egyesült Államoknak ezért nincs szüksége egy nyolcezer mérföldet repülő rakétára.


„Szerintem Putyinnak nem helyénvaló ilyen kijelentéseket tenni. Véget kellene vetnie egy háborúnak, amelynek elvileg egy hétig kellett volna tartania, és most a negyedik évéhez közeledik. Ezzel kellene foglalkoznia, nem rakétákat tesztelnie” - fogalmazott Trump a CNN szerint, miután Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov bejelentették a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakéta újabb tesztjét.

Putyin szerint a rakéta körülbelül 15 órán át repült, és nagyjából 14 ezer kilométert tett meg. Az orosz elnök azt ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy sikerült a próba, inkább azt emelte ki, hogy még sok munka kell a hadrendbe állításhoz.

A fegyvert 2018-ban mutatták be; állítólag korlátlan hatótávval bír, és kicselezi az ellenséges radarokat. Független források úgy tudják, eddig 13 kísérlet volt, amelyek közül legfeljebb kettő részben sikerült. Nyugati szakértők ugyanakkorkorábban megkérdőjelezték a fegyver stratégiai értékét.

Trump a teszt bejelentése után azt is közölte, hogy

az Egyesült Államoknak van egy atom-tengeralattjárója, amely „a világ legnagyobbja, közvetlenül a partjaik közelében. Tehát nincs szükségünk egy nyolcezer mérföldet repülő rakétára”.

Vlagyimir Putyin azután jelentette be a rakéták tesztelését, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a két legfontosabb orosz olajvállalatra, a Rosznyeftyre és a Lukoilra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Király Nóra Nagy Feró szavairól: Erőszakoskodtak, hogy nyilatkozzon, és nem tudjuk a szövegkörnyezetet
A fideszes politikus szerint a teljes kontextus hiányzik, és a sajtónak „feleslegesen nem kell hangulatot keltenie”. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek „nem kell a gyerekeket felhasználnia politikai célokra”.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 28.



A Békemeneten készült interjúban Nagy Feró a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő volt igazgatójáról és az általa prostitúcióra rávett nehéz sorsú nőkről azt mondta: „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”

A kijelentés nyomán több kormánypárti szereplő is elhatárolódott, köztük Vitályos Eszter kormányszóvivő. Bayer Zsolt azt kérte, hogy a zenész kérjen bocsánatot. Nagy Feró nem értette, kit bántott meg, és miért kellene bocsánatot kérnie.

A DK kezdeményezte, hogy vegyék el a zenész Kossuth-díját. Lázár János építési és közlekedési miniszter erre azt mondta: „Kossuth-díjat vissza nem vonunk“.

Király Nóra fideszes képviselő, a Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kör alapítója a Parlament folyosóján a Blikknek nyilatkozva úgy fogalmazott, „nem jó” és „nem helyes”, ha a politikai közösségükhöz tartozó közszereplők ilyen kijelentéseket tesznek.

Szerinte a médiának is felelőssége van, mert gyakran

„rákényszerítenek közszereplőket, hogy akaratukon kívül is nyilatkozzanak. Lehet hogy Nagy Ferónak ez így pont nem volt szerencsés, hogy ott megállították, erőszakoskodtak, hogy nyilatkozzon, és nem tudjuk a szövegkörnyezetet.”

Úgy látja, a médiának „feleslegesen nem kell hangulatot keltenie”, az ellenzéknek pedig „nem kell a gyerekeket felhasználnia politikai célokra”.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
CÖF: Elfogadjuk azok véleményét, akik úgy érezték, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete
A CÖF szerint a Békemenet „vidéki támogatóink fényes győzelme a sötétben pislákoló ellenzéki Hősök terei budapestiekkel szemben”.


A Békemenet „vidéki támogatóink fényes győzelme a sötétben pislákoló ellenzéki Hősök terei budapestiekkel szemben” - közölte a Telex megkeresésére a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF).

Október 23-án Budapesten néhány óra eltéréssel tartották a Kossuth téren végződő Békemenetet és a Hősök terén végződő Nemzeti Menetet. Az események után azonnal megindult a számháború, hogy a fideszes vagy a tiszás rendezvényen voltak többen.

„A Békemenetre mi nem mint számháborúra tekintünk. Ezért az elért és látható eredményt regisztráljuk. Így elfogadjuk azok véleményét, akik 2025. október 23-án úgy érezték, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete”

- fogalmaztak a CÖF válaszában.

Az események után több kormánypárti politikus is azt mondta, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete, ez pedig a szervező Civil Összefogás Fórum Facebook-bejegyzéseiben is megjelent.

A számok viszont erősen eltérnek: Szabó Andrea szociológus és csapata 85–92 ezer főre becsülte a Békemenetet, a Nemzeti Menetet pedig 160–170 ezer főre. A kormány operatív törzse cellainformációk alapján azt állította, hogy a Kossuth téren 80 ezren, a Hősök terén pedig 45 ezren voltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: