HÍREK
A Rovatból

Bemutatjuk az új brit miniszterelnök, Rishi Sunak mesébe illő életútját – sokáig Yorkshire maharadzsájának nevezték

Mit érdemes azon kívül tudni a 42 éves közgazdászról, hogy a Brexitre szavazott és konzervatívnak vallja magát? Áttekintettük Rishi Sunak életének legfontosabb állomásait.


1980. május 12-én indiai származású szülők gyermekeként született Southamptonban Sunak, akinek apja és anyja az 1960-as években vándoroltak Kelet-Afrikából Nagy-Britanniába. Mire betöltötte a 18. életévét, már a szülővárosának egyik indiai éttermében dolgozott. 2001 és 2004 között már egy bank elemzőjeként tevékenykedett.

Karrirje mondhatni a hagyományos utat követte: az előkelő Winchester College-ban tanult, amit az Oxford követett, majd Fulbright-ösztöndíjasként MBA fokozatot szerzett a kaliforniai Stanford Egyetemen. A stanfordi tanulmányai alatt ismerkedett meg leendő feleségével, a milliárdos indiai üzletember lányával, Akshata Murtyval, akitől két gyermeke is született.

Akshata és Sunak egyébként 2022-ben a 222. leggazdagabb embereknek számítottak Nagy-Britanniában az összesen 730 millió fontos vagyonukkal. Volt időszak, amikor Akshata gazdagabb volt II. Erzsébet királynőnél.

Sunak politikai karrierje akkor indult be, amikor 2015-ben beválasztották a parlament alsóházába. Innentől pedig nem volt megállás. Sunak gyökeret eresztett Richmondban, majd a 10 millió fontos ingatlanportfólióját tovább bővítette.

A 2018-as tisztújítás során Theresa May második kormányába nevezték ki önkormányzati helyettes államtitkárnak. Összesen háromszor szavazott a brexitre (az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból). Theresa May lemondását követően Sunak Boris Johnsont támogatta, miután pedig Johnsont megválasztották és miniszterelnökké nevezték ki, kincstári főtitkárrá vált.

Sunak leginkább arról vált híressé, hogy Westminster leggazdagabb képviselője és az államkincstár legfiatalabb kancellárja volt, aki az ország 350 milliárd fontos gazdaságélénkítő csomagját irányította. Sunakot a sajtó nem hiába emlegette Yorkshire maharadzsájának.

A kormány legnépszerűbb tagjának címét is bitorolta egy ideig, amit a szabadságolási program megvalósításával vívott ki magának. Ennek keretében több millió ideiglenesen elbocsátott dolgozó bérét fizette ki. Ekkor aggatták rá a jóképű Rishi becenevet is.

Természetesen a csodálatos előremenetelésében voltak apróbb döccenők is. Ilyen volt az is, amikor a közvélemény firtatni kezdte, hogy

felesége, Akshata nem fizetett brit adót tengerentúli jövedelme után. Erről végül bebizonyosodott, hogy nem volt törvénybe ütköző, mégis rosszkor jött Sunaknak, aki ekkortájt britek millióinak emelte az adóját.

De 2020-ban a rendőrség is megbírságolta Sunakot, amiért részt vett a miniszterelnöki hivatalban tartott partin, ezzel megszegve a járvány miatt elrendelt korlátozásokat.

Végül 2022. július 5-én mondott le kancellári posztjáról, Johnsonnal fennálló gazdaságpolitikai nézeteltéréseire hivatkozva. A kormányválság közepén történt lemondása, valamint Javid egészségügyi miniszter lemondása végül Boris Johnson lemondásához vezetett.

Sunak 2022. július 8-án új szintre lépett és indult a konzervatív párt elnökválasztásán. Bár Liz Truss ellen elveszítette végül a versenyt (a szavaztok 42,6 százalékát szerezte meg), most már hivatalosan is ki tudta javítani a múlt csorbáját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Fidesz-frakció fele távozhat a parlamentből, ha 12 évben maximalizálják a képviselők mandátumát
Magyar Péter hétfőn jelentette be az országgyűlési képviselői mandátumkorlát maximalizálásáról szóló javaslatot. Ez a Fidesz-frakció több mint felét, 25 politikust érintene, köztük a rendszerváltás óta politizálókat is.


Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés ülésén bejelentette, hogy 12 évben maximalizálnák az országgyűlési képviselők mandátumát. A javaslat alapjaiban rajzolná át a parlamentet, és tömeges cserét eredményezne különösen a Fidesz–KDNP padsoraiban. A jelenlegi frakciók összetételét vizsgáló adatok szerint a volt kormánypárti frakciókban jelentős azok aránya, akik már rég túllépték ezt a határt.

A 44 tagú Fidesz-frakciónak 25 tagját, a nyolc tagú KDNP-frakciónak hat tagját érintené egy ilyen intézkedés a jövőben

– mutat rá a 24.hu.

A Fideszben több olyan politikus is van, akik már a rendszerváltás óta tagjai az Országgyűlésnek. Németh Zsolt 1990 óta folyamatosan képviselő, míg Horváth László mandátumában voltak megszakítások.

A kilencvenes évek végén kezdők – köztük Balla György, Balla Mihály, Bencsik János, Vitányi István, V. Németh Zsolt és Zsigó Róbert – 1998 óta, esetenként megszakításokkal parlamenti tagok.

A kétezres évek elején indult generáció szintén érintett: Lázár János és Szijjártó Péter 2002 óta, Ágh Péter, Gyopáros Alpár és Tilki Attila pedig 2006 óta képviselők.

Gulyás Gergely, Pócs János és Budai Gyula 2010-ben kerültek a parlamentbe, Kocsis Máté mandátuma pedig nem volt folyamatos azóta.

A KDNP frakciója kisebb, de hasonló mintázatot mutat. Simicskó István és Hargitai János 1998 óta parlamenti képviselők, Rétvári Bence 2008-ban, Seszták Miklós pedig 2010-ben kezdte képviselői pályafutását.

A Mi Hazánk frakciójában Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is 2010-ben szereztek először mandátumot, de mandátumaik azóta nem voltak folyamatosak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Havasi Bertalan: Magyar Péternek elment az esze
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ma ezt az egész ország végérvényesen megtudhatta. A párt nevében felszólította a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy hagyják abba a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



„A Fidesz felszólítja a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést hagyják abba, és térjenek vissza a Magyarországhoz méltó, higgadt, nyugodt polgári kormányzás gyakorlatához” – írta a Havasi Bertalan, az ellenzéki párt kommunikációs igazgatója hétfőn.

Havasi Bertalan az MTI-hez eljuttatott közleményben úgy fogalmazott:

a mai napon az egész ország végérvényesen megtudhatta és megláthatta, hogy „a miniszterelnöknek elment az esze”.

A kommunikációs igazgató szerint ennek jelei már eddig is sokakat aggasztottak. „De ma bizonyossá vált, hogy a kormány élén egy önmagán uralkodni képtelen, erőszakos, és Magyarország polgárait nyakló nélkül fenyegető miniszterelnök áll” – jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Már közel ezren küldték el véleményüket az Alaptörvény-módosításról
A miniszterelnök délutáni sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy máris nagy az érdeklődés a társadalmi egyeztetés iránt. Azt is mondta, sokan örülnek annak, hogy nem százmilliárdokba kerülő nemzeti konzultációt indított a kormány.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Már csaknem ezer vélemény érkezett magyar emberektől a társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosításról, mondta hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Magyar Péter. A miniszterelnök hozzátette: sok olyan visszajelzést kaptak, milyen jó, hogy nem nemzeti konzultációt indított a kormány százmilliárdokból, hanem ténylegesen kikérik az emberek véleményét.

A kormányfő kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők nem tartották fontosnak, hogy az ország valaha volt legnagyobb közjogi törvénycsomagjáról és Európa legszigorúbb korrupcióellenes hivataláról beszéljenek az Országgyűlésben.

A társadalmi egyeztetés után már jövő héten az Országgyűlés elé terjesztik az Alaptörvény módosítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted élőben Magyar Péter sajtótájékoztatóját a Tisztítótűz-műveletről
A miniszterelnök a parlamenti beszédében bejelentett Tisztítótűz-művelet részleteiről beszél bővebben a délutáni sajtótájékoztatóján. Kövesd velünk élőben!


Magyar Péter hétfőn kora délután a parlamentben szólalt fel, ahol bejelentette az úgynevezett Tisztítótűz-műveletet. Elmondása szerint ez egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról. Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Egy másik része pedig a közjogi méltóságok eltávolítása.

A kormányfő most sajtótájékoztatón ismerteti az erről szóló részleteket, itt követheted élőben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk