Bekérették a szlovák külügybe a pozsonyi magyar nagykövetet

Ferencz Orsolya józsefvárosi képviselőjelölt a Facebookon jelentette be, hogy elhunyt Varga Gábor, a Fellegajtó Nyitogatók Alapítvány alapítója és vezetője. A képviselőjelölt szerint Varga Gábor nemcsak elhivatott intézményvezető volt, hanem sérült gyermek édesapjaként személyes tapasztalataiból merítve hozta létre Józsefvárosban a halmozottan sérült gyermekeket segítő intézményét.

Bejegyzésében azt írja:

Ferencz Orsolya szerint Varga Gábor egy újabb nagy álmot is dédelgetett, egy bentlakásos intézmény létrehozását tervezte. „E nemes cél megvalósításához közösségünk is minden támogatást megadott, mert hittünk az ő elhivatottságában, tisztaságában és rendíthetetlen kitartásában” – tette hozzá. A képviselőjelölt bejegyzésében arra is kitért, hogy Varga Gábor személyes élete mély próbatételekkel volt átszőve, és kisfia tavalyi halála után most ő maga is követte gyermekét. Ferencz Orsolya szerint Varga Gábor halála pótolhatatlan veszteség.

A WMN magazin is megemlékezett róla,

Az Index beszámolója szerint Varga Gábor párja jelezte, hogy az alapítvány munkája folytatódik, és a bentlakásos otthon megnyitása továbbra is cél.

A Fellegajtó Nyitogatók Alapítványt 2018 nyarán jegyezték be, a józsefvárosi, Baross utca 75. szám alatti Fellegvár Napközi pedig 2019 novemberében indult, hogy súlyosan-halmozottan sérült gyermekek nappali ellátását és fejlesztését biztosítsa.

Magyar Péter a szarvasi országjárásán reagált azokra a hírekre, amelyek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megfenyegette Orbán Viktort. Az ukrán elnök kijelentette, hogy amennyiben a magyar kormányfő blokkolja a 90 milliárd eurós hitelt, akkor átadja az ukrán fegyveres erőknek a címét.

A Tisza Párt alelnöke szó szerint a következőket mondta:

Szijjártó Péter is reagált, a külügyminiszter szerint Zelenszkij fenyegetőzése minden határon túlmegy.

Volodimir Zelenszkij egy március 5-i kijevi sajtónyilatkozatában arról beszélt, reméli, hogy „egy bizonyos személy” az EU-ban nem akadályozza tovább az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel jóváhagyását. Az ukrán elnök hozzátette, ellenkező esetben „megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, a fiainknak, hadd hívják fel, és beszéljenek vele a saját nyelvükön”. A megjegyzést széles körben Orbán Viktorra utalásként értelmezték.

A feszültség hátterében az áll, hogy január 27. óta akadozik az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken. A magyar kormány Kijevet teszi felelőssé, Ukrajna viszont azt állítja, hogy az ellátást egy orosz dróntámadás okozta sérülés szakította meg. Budapest jelezte: amíg nem áll helyre az olajszállítás, blokkolni fogja az EU 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagját.

A magyar kormány február közepén jelentette be, hogy vétózni fogja az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt. A kormány indoklása szerint a január végi orosz támadás óta hetekig nem indult újra a szállítás Magyarország felé a Barátság kőolajvezetéken, amely Ukrajna területén állt le. A magyar fél állítja, hogy ennek semmiféle technikai akadálya nincs, az ukránok politikai indokból nem indítják újra a szállítást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször közölte: Magyarország addig blokkolja a hitel jóváhagyását, amíg nem indul újra az olajszállítás.

– ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.

Az elnök szerint pénzre lenne szükség a fegyverek és vadászgépeik beszerzése miatt. A 2026–2027-es időszakra szánt, 90 milliárd eurós csomag célja, hogy fedezze Ukrajna finanszírozási igényeinek jelentős részét. Az Európai Unió Tanácsa február 4-én alakította ki a hitel jogi keretét, majd az Európai Parlament február 6-án jóváhagyta a csomagot lehetővé tevő jogszabályokat. A végső döntéshez a tagállamok egyhangú politikai jóváhagyása szükséges.

Zelenszkij március 5-én újra sürgette a hitel blokkolásának feloldását. Ugyanakkor nem támogatja a Barátság vezeték helyreállítását, egyrészt mert az „orosz olajat” szállít, másrészt mert a javítás körülbelül hat hetet venne igénybe. Az ukrán álláspont szerint a 90 milliárdos csomag felszabadítása létfontosságú a hadsereg és a légierő harcképességének fenntartásához.

Via 444.hu

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán felvetette az európai gázszállítások azonnali leállításának lehetőségét, de ezzel egy időben külön üzent Magyarországnak és Szlovákiának. Közölte: Oroszország továbbra is „megbízható partnernek” tekinti a két országot, és

- írja a HVG orosz sajtószemléjében.

A Kommerszant orosz napilap szerint a kijelentés a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott szerdai találkozója után hangzott el. Putyin kifejtette, hogy az új piacok megnyílása miatt Oroszországnak előnyösebb lenne azonnal leállítani a szállítást, mint kivárni, amíg Európa mond le teljesen az orosz gázról.

Mindezzel párhuzamosan az Európai Unió épp az orosz energiáról való leváláson dolgozik, és egy ütemterv mentén igyekszik felszámolni a függőségét. A tagállamok egyre inkább alternatív forrásokra, így norvég vezetékes gázra és cseppfolyósított földgázra (LNG) támaszkodnak, miután az Ukrajnán keresztüli orosz gáztranzit a szerződés lejárta miatt január 1-jén megszűnt.

A magyar kormány az ellátásbiztonságot tartja elsődlegesnek, és a hosszú távú orosz szerződésekben látja a stabil energiaellátás garanciáját. Ezzel szemben a kritikus hangok szerint az orosz energia politikai nyomásgyakorlási eszköz, a függőség fenntartása pedig kockázatos és szembemegy az uniós célokkal.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön megerősítette: Oroszország még nem döntött az európai gázpiacról való kivonulásról, de Putyin elnök utasította a kormányt a döntés előkészítésére. Ezt támasztja alá Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes közlése is, miszerint a kormány hamarosan napirendre veszi az Európába irányuló gázexport leállításának kérdését.