Magyar-Vitézy: 3500 milliárdból fejleszti a vasutat a kormány, 35 új Intercity jön, felújítják a tíz legforgalmasabb vasútállomást, kiszámítható, gyors utazás jöhet

„Ami történt, arra igazán nincsenek szavak, nincs épeszű magyarázat” – írta csütörtökön a Facebookon Dr. Kanizsai Péter László, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikájának vezetője, miután szerdán vádat emeltek az osztály négy volt ápolója ellen egy tavaly novemberi betegbántalmazás miatt. Az esetet a klinika egyik biztonsági kamerája rögzítette.

„Valóban, tavaly novemberben bántalmaztak a volt kollégáim egy ittas személyt. A kamera buktatta le őket” – ismerte el a vezető. Mint írta, a történtek annyira megviselték, hogy korábban felajánlotta a lemondását.

„Lehet boncolgatni (és talán nem is árt), hogy mi vezetett ide? A közbeszéd, a következmények nélküliség, a kiégés, az, hogy majd minden kollégám másodállást kénytelen vállalni? Vagy ezek kombinációja? A válasz még így is várat magára” – írta.

Vezetőként a saját felelősségét is elismerte, amiért nem vette észre a mélyen rejlő frusztrációkat. Hangsúlyozta, az eset óta az osztály munkatársai egy agressziókezelési tréningen is részt vettek, ami pozitív visszajelzésekkel zárult.

Bár Kanizsai elismeri, hogy sokak hite megrendülhetett a sürgősségi ellátásban, kiemelte: „A kollégáim döntő többsége remek ember és remek szakember, azért van itt, hogy segítsen.” Jelezte, hogy a sürgősségi osztály a hét minden napján, 24 órában nyitva áll, és továbbra is ellátnak mindenkit, akinek segítségre van szüksége.

„Azt kérem, hogy bárki, aki úgy érzi, hogy nem megfelelő ellátásban részesült, van épkézláb ötlete hogyan lehetne javítani a dolgokon, keressen engem!” – üzente.

A Baranya Vármegyei Főügyészség szerdán közölte, hogy vádat emelt négy pécsi ápoló ellen folytatólagosan és csoportosan elkövetett bántalmazás miatt. Felfüggesztett börtönbüntetést és az egészségügyi foglalkozástól való eltiltást kértek rájuk.

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ a történtek után azonnal belső vizsgálatot indított és feljelentést tett a rendőrségen. A bántalmazásban érintett négy szakdolgozó munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntették. Az Országos Mentőszolgálat szintén jelezte, hogy bár a bántalmazás nem mentőellátás közben történt, három, velük is jogviszonyban álló érintett munkaviszonyát felmondták.

A Wizz Air légitársaság fapados járatán indult csütörtökön a tusnádfürdői találkozóra Orbán Viktor. A Fidesz elnöke, aki 16 év után először utazik ellenzéki politikusként a rendezvényre, egy rövid videót is megosztott az útról a Facebook-oldalán. A felvétel elején a volt kormányfő egy gyors ellenőrzőlistát futtatott végig.

A fedélzeten több utas is fényképezkedni kezdett vele.

Amikor megkérdezték tőle, hogy azért pityeredett-e el, mert a volt miniszterelnökkel találkozott, a nő igennel válaszolt.

Orbán Viktor várhatóan szombaton tartja meg szokásos programadó beszédét a 35. Tusványoson. Török Gábor politikai elemző szerint a szombati beszéden Orbán várhatóan egy új missziót hirdet majd a pártja és a tábora számára, felvázolva az ellenzéki politizálás stratégiáját.

„Ez is exponenciális mértékben fog gyorsulni, ahogy a Fidesz lecsúszása” – ezzel a mondattal jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium négy korábbi ügyben tett feljelentést. A kormányfő részletesen is beszélt a több százmilliárd forintot érintő ügyletekről, amelyekben hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja merült fel.

„Úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány idején más szabályok vonatkoztak a miniszterelnök első számú vejére, mint az általános magyar vállalkozókra” – fogalmazott Magyar.

A bank igazgatósága az egykori Sofitel szálloda és a szomszédos volt Malév-irodaház átalakítására szavazott meg hitelt. Az ügylet az Eximbank saját besorolása szerint is magas kockázatú minősítést kapott, az igazgatóság pedig több lényeges ponton is felmentést adott a saját belső szabályaik alól.

Magyar szerint ki kell vizsgálni, hogy ki sürgette a döntést, ki engedélyezte a belső szabályoktól való eltéréseket, és vajon született-e meg előbb politikai döntés. Felmerül az a kérdés is, hogy a döntés vajon megfelelő szakmai előkészítésen alapult-e, a biztosítékok fedezték-e az állami tulajdonban álló bank óriási kockázatát, és hogy reálisan mérték-e fel a projekt bevételtermelő képességét. Ezért hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával tettek feljelentést.

Magyar részletezte, hogy a Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti gyorsforgalmi út építésénél a két ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott, a magyar állam mégis 101 milliárd forintig vállalt kezességet. A miniszterelnök szerint az esetleges koncessziós bevétel nem az államhoz, hanem a Duna Aszfalthoz áramlana, ezért itt is hűtlen kezelés a gyanú.

A magyar–orosz konzorciumban készülő kocsik projektjéből az orosz fél a háború után kiszállt. A miniszterelnök szerint a cégből 10 milliárd forint osztalékot fizettek ki az orosz fél kilépésének idején, majd amikor már veszteségesen működött, akkor is kivettek kétmilliárd forintot az eredménytartalékból. Az ügylettel a MÁV is rosszul járt, mert kapacitáshiány miatt az osztrák vasúttól kellett kocsikat bérelnie. Itt hűtlen és hanyag kezelés, valamint csőd miatt tettek feljelentést.

Az Eximbank nagyon kedvező, 3,25 százalékos kamattal adta a hitelt, ami 90 milliárd forint terhet jelent a magyar költségvetésnek, a hitelre pedig az Orbán-kormány alatt 100 százalékos kezességet vállalt a magyar állam.

Az elmúlt hetekben a kormány több tagja is büntetőeljárást kezdeményezett vagy helyezett kilátásba korábbi, a Fidesz-kormányok idejére visszanyúló ügyekben. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter jelentette be, hogy a KRÉTA és a Neptun rendszerekkel kapcsolatban tesznek feljelentést, mivel a szerzői jogok és a forráskód egy magánvállalkozásnál koncentrálódtak, kizárva a versenyt.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter pedig egy 14,5 milliárd forintos pénzügyi kockázatot hordozó kórházi jogvita miatt tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával.

Nyílt adok-kapokba torkollott a balatoni vasútfejlesztések jövője Navracsics Tibor volt fideszes miniszter és Vitézy Dávid közlekedési miniszter között. A korábbi területfejlesztési miniszter a Facebookon bírálta élesen a kormány új terveit.

– írta.

Navracsics szerint mindkét projekt létfontosságú lenne a térség számára. Úgy látja, a balatoni körgyűrű nélkülözhetetlen a régió egységes működéséhez. Odaszúrt a kormánypárti képviselőknek is: „Hajrá tiszás országgyűlési képviselők, lehet lobbizni!”

Vitézy Dávid nem hagyta szó nélkül a kritikát, és a bejegyzés alatt kommentben vágott vissza. Azt írta, a Balaton szempontjából sokkal fontosabb beruházás Székesfehérvár és a Balaton között a mindkét partot kiszolgáló új 160 km/h kétvágányú fővonal megépítése, aminek a tervezését szerdán bejelentették Magyar Péterrel. A miniszter szerint ez mindkét parton jelentősen gyorsítja az eljutási időket és csökkenti a késéseket. Hozzátette még, hogy azáltal, hogy Lepsény és Balatonakarattya között új leágazás is épülne, a déli és az északi part között is sokkal egyszerűbb lenne a vasúti eljutás. Majd így vágott vissza:

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid szerdán mutatták be a Baross Gábor Program nevű, nagyszabású vasútfejlesztési csomagot. A 10 évre szóló, 3550 milliárd forintos terv célja a magyar vasút teljes modernizálása, egyebek mellett 35 új InterCity-szerelvény beszerzésével és a tíz legforgalmasabb állomás felújításával.