prcikk: Bazsó Gábor: Mindenki azért imádkozzon, hogy derüljön ki, megint Musknak van igaza, különben nagyon nagy szarban vagyunk | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Bazsó Gábor: Mindenki azért imádkozzon, hogy derüljön ki, megint Musknak van igaza, különben nagyon nagy szarban vagyunk

A világ leggazdagabb embere épp az amerikai államigazgatást veri szét, és közben nehéz eldönteni, ő irányítja Trumpot vagy fordítva. Musk nevéhez bámulatos sikersztorik fűződnek a céges világban, de működhet-e ugyanez a politikában? És mi jön a rombolás után?
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 15.



Elon Musk úgy szállt bele az amerikai államgépezetbe, ahogy a saját cégeibe szokott, csak most egész kormányzati intézményeket ver szét. Pár hét alatt megszerezte az irányítást kritikus szövetségi pénzügyi és adatrendszerek felett, és olyan gyorsan zárt be állami programokat, hogy még a Trump-kormányzat emberei is csak pislogtak. Az USAID, az amerikai külügyi segélyezés legfontosabb ügynöksége, egyetlen hétvége alatt ment a levesbe. A DOGE néven futó szervezet, amit Musk személyesen irányít, gyakorlatilag mindenhez hozzáfér. Fiatal, egyetemet alig végzett programozók kaptak belépést a kormányzat legérzékenyebb adatközpontjaiba. Egyik napról a másikra ott találták magukat az amerikai költségvetés belső rendszereiben, a legfelsőbb döntéshozatali szinteken, miközben Trump azzal nyugtatja a világot, hogy „Musk nem tehet semmit a jóváhagyásunk nélkül” – aztán megadja neki a jóváhagyást.

De mi zajlik itt valójában? Musk egy szuperhős, aki az amerikai állam hatékonyságát akarja helyreállítani, vagy egy titokzatos árnyékkormányt épít? Bazsó Gábort, a Totalcar alapítóját kérdeztük, aki egyike azoknak Magyarországon, akik leginkább ismerik Musk gondolkodását és világát.

– Az az ember, aki eddig fantasztikus dolgokat adott nekünk, akár az űrkutatásban, akár az elektromos autózásban, most látszólag úgy viselkedik, mint az összeesküvés-elméletekben kitalált szupermilliárdosok, akik világuralomra törnek. Mi történik, mi motiválhatja Elon Muskot?

– Az a rossz hírem van mindannyiunk számára, hogy csak azt csinálja, amit ígért. Az első pillanattól kezdve azt mondta, hogy az Egyesült Államok költségvetése borzalmasan deficites, ráadásul az államigazgatás szövevényesen bürokratikus, ami oda vezethet, hogy az Egyesült Államok szép lassan bele fog merevedni a saját bürokratikus rendszerébe, és lemarad. Azt sosem tette hozzá, hogy kikkel szemben marad le. Nyilván mindenki a saját fenyegető ellenségképét választhatja ki a túloldalra. Mostanában ez geopolitikailag legnagyobbrészt Kínára szokott vonatkozni. Musk létrehozott egy szervezetet, aminek az a neve, hogy DOGE. Ez a bizonyos Doge egy régi internetes mém, egy kutya, amiről a Dogecoin nevű kriptovalutát is elnevezték. Ez eredetileg szintén egy viccből keletkezett, nem Musk csinálta, semmi köze nem volt a Dogecoin alapításához.

A Musk által létrehozott szervezet nevében a DOGE feloldása Department of Government Efficiency (Kormányzati Hatékonysági Minisztérium), és úgy tűnik, hogy ez ténylegesen létrejött, valamilyen típusú szerve lett az Egyesült Államok államigazgatásának.

Viszont senki sem érti, hogy mi ez az egész, milyen alapon, honnan van hozzá joga, felhatalmazhatta-e erre őt Donald Trump? Egyáltalán felhatalmazhat-e bárkit arra, hogy az széthentelje az amerikai államigazgatást? Viszont pillanatnyilag úgy tűnik, hogy pont ez történik, de az az igazság, hogy Musk ezt is ígérte. Ez az attitűd a saját cégeinél is nagyon régóta látható. Ez nem különösebben megnyugtató. És ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy egyébként úgy tekint erre az egészre, mint egy magánember által vezetett cégre. A folyamat ahhoz hasonlít, ahogy Musk megvette a Twittert, majd utána beköltözött oda az akkori embereivel, mindenkinek megmutattatta az életrajzát, és beszélgetett vele két percet: „Édes fiam, akkor mutassál nekem 20 sor kódot, amit írtál az elmúlt héten, mutasd, mihez értesz te”, és aztán azt mondta: „Köszi, ne gyere többet.” És mivel az övé volt, és a magáét csapta ezzel szét vagy sem, ezért senkinek sem lehetett egy rossz szava sem. Az kétségtelen tény, hogy a saját cégei nagyon versenyképes, sikeres vállalatok.

A Twitter felvásárlásakor sokan mondták, hogy tönkreteszi a céget. Végül az derült ki, hogy nem tette tönkre a Twittert, úgy sem, hogy kirúgta belőle az emberek 90 százalékát, hanem egyszerűen azt csinálta a céggel, mint amit most az amerikai államgépezettel tesz.

Trump felhatalmazta, hogy az egykori Twitter szanálásához hasonló dolgot csináljon végig az irtózatos méretű amerikai államszervezettel: menjen végig, és kíméletlenül gyomlálja ki belőle azokat a funkciókat, amikről azt gondolja, hogy rosszul működnek vagy szükségtelenek. És innentől kezdve jön az a kérdés, hogy ez oké-e jogilag vagy nem. Nyilván eléggé aggályos, hogy 19–22 éves programozókat küldött be ezeknek az egyébként szuperkritikus intézményeknek az adatközpontjaiba, és ők döntenek arról, hogy mit tartanak megsemmisítésre vagy megtartásra érdemesnek. Ezt szokás leginkább első körben felvetni: miféle szuperérzékeny adatokhoz fér hozzá? Rendben van-e, hogy hozzáfér ezek felett az irtózatos amerikai pénzmozgások felett diszponáló intézmények legbelső adataihoz és rendszereihez? Mindenki azt feltételezi, hogy ezt nem azért akarja csinálni, hogy onnan a saját zsebébe utalja a milliárdokat. Hiába a világ leggazdagabb embere, ez őt nem érdekli, nem az annak megfelelő külsőségek között él, továbbra sincsenek jachtjai és kastélyai, Tiborcz Istvánnak ötvenszer több kastélya van, mint Musknak. Mert ő azon keresztül lett egy nagyon vagyonos ember, hogy tulajdonos vagy résztulajdonos vállalkozásokban, amik baromi jól működnek, ami felértékeli az ő tulajdonrészét. Tehát, csak hogy tiszta legyen: ez az ő gazdagsága, nem pedig az, hogy a közösből ellopta a nem neki járót, ahogy mifelénk például előfordul.

De ez nem jelenti azt egy pillanatig se, hogy ennek jó vége lesz. És azt se jelenti, hogy rendben van, amit csinál. Tehát ha a legjobb esetet is feltételezzük, hogy ezt a létező legtisztább szándékkal csinálja, még mindig ott vannak azok a rohadt nagy kérdőjelek: jól csinálja-e? Ért ehhez is? Olyan ez is, mint azok a dolgok, amikhez eddig értett?

Minden jel szerint ezeknek a lépéseknek egy nagyon nagy része jogilag súlyosan megkérdőjelezhető. Nem véletlenül vannak a hatalmi ágak szétválasztva Montesquieu óta, és akkor még az amerikai alapító atyákról nem is beszéltünk, akik szintén nagyon komolyan vették ezt. Mindezt azért csinálták, hogy semmiféle egyszemélyi zsarnok ámokfutásával ne lehessen romba dönteni az amerikai államot. És ehhez képest most azt látjuk, hogy létrejött ez a furcsa szervezet, ami látszólag minden felett áll, kongresszusi felhatalmazás nélkül, és egyszerűen csak azt csinálja, amit akar. A DOGE bemegy olyan helyekre, ahová nem akarják beengedni, valahogy felhívnak valakit, és utána mégis be vannak engedve. Hozzáférnek dolgokhoz, hazaküldenek dolgozókat, leszerelnek táblákat a bejárat felől, hogy „most már nem jön be senki.”

– Ha a céges menedzsmenthez kiválóan is ért, de százezrek életével, sőt, az Egyesült Államok biztonságpolitikai érdekeivel játszik, amikor például leállítja az USAID működését, amivel gyógykezelések szakadnak félbe, fontos segélyezési programok állnak le.

– Nem is csak az a lényeg, hogy az európai ember, vagy a nyugati ember számára mennyire sérelmesnek tűnő dolgok történnek, hanem inkább az a furcsa és ijesztő ebben, hogy

az Egyesült Államok nagyon sokat emlegetett soft powerje, tehát a dolgok, amiket az Egyesült Államok el tudott érni a világban, befolyása a világban, nagyon nagyrészt ezeken a szervezeteken, ezeken a pénzcsatornákon keresztül működött, amiket most polipkarokként lecsapnak, mondván, hogy ne folyjon ki arrafelé a pénz.

Mindezt olyan példákkal illusztrálják, amitől tényleg az egyszeri amerikai adófizetőnek joggal kinyílik a bicska a zsebében: miért az ő 3 millió dollárjából támogatják Zimbabwében a leszbikus gerelyhajító lányok és férfiak szexuális felvilágosítását? Mert ilyen jellegű abszurdumok is vannak a jogcímek között. De nyilván ezen kívül van 99 százalék nagyon komoly, az Egyesült Államok érdekeinek fontos dolog, ami most ugyanúgy megy a levesbe, és senki sem tudja, hogy ennek hosszú távon milyen következménye lesz. Nagyon nehéz azt képzelni, hogy ebből nem alakul ki óriási baj később.

– Mi lehet ennek az egésznek a célja?

– Mi itt Muskról beszélünk, de azt gondolhatjuk, hogy a jelenlegi amerikai intézményrendszer szétverése és nyilván áthuzalozása nem Musk privát sztorija, ehhez egy ember kevés, még Musk is kevés. Itt valami nagyon nagy dolgok vannak készülőben, amikhez nagyon sok másik ember is kell, tehát létre kell jönnie az üszkös romokon valami másnak, ami nyilván már ki van találva, és látjuk is, ahogy Trump jelöltjei ülnek be az összes, egyébként önmagában is nagyon fontos pozícióba. De azokkal nem foglalkozik senki, mert nem sztorik. Tehát az történik, hogy Musk ír egy baromságot az X-en, az három napig a New York Times címlapja. A háttérben közben Trump kinevez a legfontosabb költségvetési intézmény élére egy súlyosan radikális, világnézetét tekintve is meglehetősen szélsőséges illetőt. Ezzel nem foglalkozik senki, mert senki sem tudja, hogy kicsoda.

És lesz még ezer ilyen, ahol az történik, hogy ott áll Musk, mindenki az ő lézerkardjára figyel, amivel vagdossa le az amerikai állam különböző karjait, közben azok sztorik, hogy hova nyomulnak be Trump emberei, és igazából milyen típusú hatalomátvétel történik, és annak a hatalomnak a gyakorlói kik lesznek, és milyen beleszólása lesz másnak abba, azt nem látjuk, és ez elég nyomasztónak tűnik.

Ez valami olyan, ami nagyon távol áll attól, amit az alapító atyák eredetileg szerettek volna.

– Akkor most ki kinek a hasznos hülyéje? Tehát Musk Trumpé, hogy miközben ő nyomja a show-t, közben Trump meg tudja csinálni az ő hatalomátvételét, vagy pedig Trump Musk hasznos hülyéje, hogy miközben ő szándéka szerint „rendbe teszi” az államot, Trump eljátszadozik a saját homokozójában? Mintha egymást fedeznék.

– Ez egy olyan nagy kérdés, amire senki sem tud válaszolni, és én sem tudom, hogy mi van. De ha ezt a két embert hallgatja az ember beszélni, kirajzolódik a kettejük szellemi kapacitása közötti különbség. Trump legendásan inkoherens, teljesen értelmetlen, önmagának tagmondaton belül is 180 fokban ellentmondó bohóckodást ad elő. Azt gondolom, hogy nála ez nem bug, hanem feature, ez nem azért van, mert hülye, hanem pontosan ezen keresztül teszi magát lényegében megfoghatatlanná, hogy már mindent és mindennek az ellenkezőjét is mondta, így semmit se lehet rajta számon kérni. Musk nem ilyen, ő viszont mindent szűrő nélkül mond. Mindenkinek vannak időnként szörnyűséges ökörségek a fejében, csak arról nem tudunk, az övéit meg ismerjük.

Ennek az embernek nincs szűrője azon, hogy mit mutat meg abból, amit adott pillanatban valamivel kapcsolatban gondol, ami néha hátborzongató, néha lenyűgözően okos, néha eközött a két végpont között van valahol.

Ebben az értelemben inkább úgy tűnik, hogy Musk csinálja ennek mégiscsak a fontosabbik, hasznosabbik részét, amihez viszont a felhatalmazás nyilván csak az elnökön keresztül történhet. Nem szabad ezt az egészet soha annyival elintézni, hogy „ezek itt megőrültek, mindent tönkre akarnak tenni.” És az az egydimenziós megfejtés se vezet sehova, hogy egyszerűen csak végtelen hataloméhségről és pénzéhségről van szó. Musk esetében az anyagi részét teljesen kizárhatjuk. A hatalom dologgal kapcsolatosan nem vagyok ennyire magabiztos, de ha arról beszélgetnénk, hogy neki mi lehet a motivációja ebben, akkor szerintem a motivációja az, hogy neki ténylegesen rohadt fontos az emberiség.

– A legmagasztosabb eszmék, a nagy francia forradalom végén vérbe fojtották először Franciaországot, aztán Európát. És az a fajta messianizmus, ami nagyon sok embert például a kommunista mozgalmakba terelt, eredetileg szintén az emberiség szeretetéből fakadt. Azt akarták, hogy az emberek teljesen egyenlőek legyenek, és lám, mi lett belőle. Tehát Musk lehet, hogy zseniális a maga területein, de attól még vannak nagyon kemény és vérrel írt tanulságai az emberi történelemnek, főként a nyugati történelemnek, ami pontosan azt mutatja, hogy amikor valaki nagyon jót akar, és teljhatalommal bír, annak soha nem lesz jó vége. És most mintha ezt látnánk, és innen nézve teljesen mindegy, hogy ki az intelligensebb, Trump vagy Musk. Miközben Trump láthatóan egészen hatékonyan próbálja most lángba borítani a Közel-Keletet, Musk szintén rettenetes veszélyt idéz elő. Akár az USAID szétzilálása, amivel nagyon sok helyen pillanatokon belül komoly belső konfliktusok fognak kirobbanni, akár az amerikai intézményrendszer radikális „átalakítása” precedensként is veszélyes. Lehet, hogy Musk nagyon jót akar, és az is lehet, hogy az ő fejében van egy mesterterv, de az a helyzet, hogy ha ezt egyszer meg lehet csinálni az Egyesült Államokban, hogy valaki gyakorlatilag egy rohamosztaggal azért változtat meg mindent, amit most már idestova lassan 250 éve az alapító atyák elképzeltek, mert annyira biztos abban, hogy igaza van, akkor ezt más is meg fogja tudni csinálni. És az már nem biztos, hogy jót akar majd.

– Igen, ennek minden szavával egyetértek. Én nem a precedens miatt aggódom, hanem azért, hogy már most megy minden a levesbe ezzel a hullámmal. De azt sem merem 100%-os magabiztossággal kijelenteni, hogy ez összességében végül az Egyesült Államok kárára történik.

Azért Musk esetében azt az egyet mégsem felejthetjük el, hogy az összes olyan területen, amit a feje tetejére állított, ott mostanra kétségbevonhatatlanul sikerült alkotnia valami teljesen újat, innovatívat: az autóipartól kezdve az űrkutatáson át egészen a Neuralinkig.

És ezek mind olyan dolgok, amikkel kapcsolatban köztiszteletben álló, első vonalbeli szaktekintélyek azt gondolták, hogy amit csinál, az minimum értelmetlen, de inkább csak simán hülyeség, és kiderült, hogy nem az. Persze semmi garancia nincs arra, hogy ez megint így lesz. De azt sem szabad kizárni a lehetőségek sorából, hogy lehet, hogy megint ő érti jól, hogy mi történik, és mi nem. És igazság szerint az emberiség most egyet tehet: mindenki a maga istenéhez azért fohászkodjon: „Basszus, csak adjad, hogy derüljön ki, hogy megint neki van igaza, mert különben nagyon nagy szarban vagyunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam
Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.
DKA - szmo.hu
2026. március 24.



Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr Szijjártónak: Elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást
A Momentum alapítója egyenesen a külügyminiszternek üzent a Facebookon. Nem érti, miért lepődök meg Szijjártó azon, hogy lehallgatják, szerinte ugyanis bőven tett azért, hogy erre legyen lehetőség.


Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebookon reagált Szijjártó Péter külügyminiszter állítólagos lehallgatásának hírére. A politikus egyenesen a külügyminiszternek üzent:

„Szijjártó Péter, ha valaki, akkor te aztán tényleg jobban tennéd, ha mélyen befognád a szádat! Azért az egészen elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást: neked, a Pegasus-kormány külügyminiszterének, aki - a világ egyik legnagyobb presztízsű tényfeltáró lapja, a Washington Post értesülései szerint - nyílt hazaárulást elkövetve, a moszkvai tartótisztednek, Szergej Lavrovnak szivárogtattál ki érzékeny uniós titkokat.

Neked, aki készséggel asszisztáltál ahhoz, hogy az oroszok szabadon grasszáljanak a Külügyminisztérium szerverein, és aki büszkén vigyorogva vetted át a Barátság érdemrendet a háborús bűnös, ex-KGB-s diktátor jobbkezétől...”

Fekete-Győr szerint bár a külügyminiszter lehallgatása nem elfogadható, ennél van egy „megbocsáthatatlanabb dolog”: „ha egy külügyminiszter annyira dilettáns és felelőtlen, hogy ezt technikailag készséggel lehetővé is teszi”.

„Márpedig te a magyar szakszolgálatok többszörös és nyomatékos figyelmeztetése ellenére is képes voltál – és a mai napig képes vagy – titkosított eszköz helyett egy teljesen hétköznapi, védtelen és könnyedén lehallgatható telefont használni. Mondd, mennyire kell ehhez hülyének és alkalmatlannak lenni? Eleve fel nem foghatom, miért vagy meglepve azon, hogy lehallgatnak, ha a saját szövetségeseinket ilyen nyíltan és szégyentelenül hátba szúrva kémkedsz az oroszoknak... ”

– írja Fekete-Győr.

Szerinte „egyszerre végtelenül nevetséges és szánalmas”, hogy a Fidesz most azzal kampányol, hogy „annyira óvatlan és inkompetens az egész kormány”, hogy éveken át észre sem vették a külügyminiszter megfigyelését. Felteszi a kérdést, hogy ha a kormány Szijjártót sem képes megvédeni, akkor mire számíthat egy átlagos magyar ember.

Fekete-Győr azt is megüzente a külügyminiszternek, hogy „kőkemény büntetőjogi következményei” lesznek „az ütköző, masszív hazaárulásnak”.

„A rendszerváltás másnapján ugyanis már nem a moszkvai elvtársaidnak, hanem a független magyar igazságszolgáltatásnak kell számot adnod arról, hogyan és miért szolgáltattad ki Magyarország biztonságát egy háborús agresszornak!” – írta bejegyzése végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk