SZEMPONT

Bárándy Péter: Ez a titkosszolgálati működés, amire most fény derült, egy tipikus pártállamvédelmi akció

A volt igazságügyi miniszter szerint azok követhettek el hivatali visszaélést, akik elrendeltek a Tisza Párt ellen egy ilyen akciót, nem pedig Szabó Bence százados, aki azt akarta demonstrálni, hogy a rendőrök tényleg a társadalmat szolgálják, és elzárkóznak a pártszolgálattól.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 26.

Magyar Péter szerda esti fórumán azt mondta, ha csak a haja szála is meggörbül Szabó Bence századosnak, akkor az állampárt a magyar néppel találja magát szemben. Ő az a kiemelt főnyomozó, aki a Direkt36-hoz fordult, majd maga is a nyilvánosság elé állt, mert szerinte egy államtitkár vagy miniszter kézi irányítása alatt álló, speciális titkosszolgálati egység dolgozhatott a Tisza Párt bedöntésén. Erra a következtetésre azután jutottak a rendőrök, hogy gyermekpornográfia gyanújával kiküldték őket a Tisza Párt két informatikusához, a nyomozás során azonban ilyesminek jelét sem találták. Elolvastak viszont egy sor üzenetváltást a fiatalabb informatikus és egy Henry nevű ismeretlen között, aki megpróblta rábírni, hogy hozzáférhessenek a Tisza Párt informatikai rendszeréhez. A cél az volt, hogy bedöntsék a pártot a választások előtt. A két informatikus egy rejtett kamerával épp Henry lebuktatására készült, amikor a rendőrök megkapták a névtelen bejelentést. Ezután a nyomozók hiába próbálták a titkosszolgálati szálra felhívni főnökeik figyelmét, elhallgattatták őket.

A Direkt36 cikke után a Nemzeti Nyomozóirodánál magas rangú tisztek jelentek meg, hogy kidrítsék, ki szivárogtatott. Szabó Bence önként jelezte, ő volt, hogy a kollégáit ne vegzálják. Ezután házkutatást tartottak nála, majd hivatalos visszaéléssel gyanúsították meg. A történtekről Bárándy Péter volt igazságügyminiszterrel beszélgettünk.

— Mit gondol arról, amit az ügyről eddig tudni lehet?

— Azt, hogy a titkosszolgálatok nem azt a feladatot teljesítik, ami egy modern jogállamban a feladatuk. Nem nemzetvédelmet látnak el, hanem államvédelmet. Ilyen már volt ebben az országban. Nagyon reméltem 1990-ben, hogy soha többet nem lesz ilyen, és néhány évtizeden át úgy tűnt, hogy ebben a hitben meg is maradhatok. Kialakult egy összenőtt állam és párt, amit klasszikus megfogalmazásban állampártnak vagy pártállamnak szoktunk nevezni. És úgy tűnik, hogy

ez a titkosszolgálati működés, amire most fény derült, egy tipikusan állampárt- vagy, pártállamvédelmi akció, ami szembehelyezkedik a társadalom védelmével.

Szembehelyezkedik azzal, hogy egy modern társadalomban a pártok olyan akaratokat és érdekérvényesítést képviselhetnek, amely a társadalom egy nagyobb csoportja számára biztosítja a közvetett demokrácia tényleges gyakorlását. Itt úgy tűnik, hogy a titkosszolgálat egy olyan politikai erőt akart ellehetetleníteni, amely a népesség jelentős hányada számára politikai értéket jelent.

— A legelgondolkodtatóbb talán az, hogy a titkosszolgálat mintha nem számolt volna azzal, hogy a rendőrség nem lesz partner ebben a játszmában.

— Ha van valami, ami számomra valamiféle optimizmusra okot és alapot ad, az ez. Az, hogy a rendőrség úgy tűnik, a társadalom érdekében akar eljárni, nem pedig egy párt érdekeit akarja szolgálni. És itt ütközött a két érdek.

— A nyomozó, Szabó Bence azt mondta, „árnyéknyomozást” folytattak, hogy a lelkiismeretükkel elszámoljanak, és később bizonyítani tudják: a rendőrség nem volt tétlen.

— Ez olyan, mint amikor az író a fióknak ír. Én teljesen megértem őket. Egyrészt

a lelkiismeretük vezérli őket olyan irányba, ami egy rendőrnél, egy kopónál alapvető érték: hogyha valami gazemberség a tudomásukra jut, akkor azt nem engedik el. Ez a legszebb rendőri tulajdonságok egyike.

Másrészt valószínűleg azzal, hogy Szabó százados úr a nyilvánosság elé állt ezzel a történettel, demonstrálni akarja, hogy az a szervezet, amelyben ő szolgált, tényleg a társadalmat szolgálja; hogy elzárkózik, lehetőség szerint a pártszolgálattól. Biztos, hogy az is benne van az ő motivációjában, hogy ha változik a magyar állam politikai színezete, akkor ne lehessen felelősségre vonni olyan bűn miatt, amit rá akartak erőszakolni.

— Fontos kérdés, hogy kinek milyen büntetőjogi felelőssége van ebben az ügyben. Felmerül-e bűncselekmény elkövetése azoknál a rendőrségi és ügyészségi szereplőknél, akik akadályozták a nyomozást? Illetve Szabó Bence elkövetett-e bűncselekményt azzal, hogy nyilvánosságra hozta a nyomozati adatokat, illetve ez utóbbit felülírhatja a közérdek?

— Nagyon nehéz a büntetőjog. A múltkor azt mondtam, hogy olyan, mint a medve: nem játék. De ahogy a történet kinéz, azt gondolom, hogy azoknál a hivatalos személyeknél, akik a rendőrséget ilyen mozgásokra akarták rávenni, sőt megkövetelték, hogy ezeket tegyék meg, nyilvánvaló, alaptalan okokat megjelölve, ezeknél, ha más bűncselekmény nem is, a hivatali visszaélésben való marasztalás lehetősége fennállhat.

Minimum a hivatali helyzetükkel visszaéltek.

Ennek három elkövetési magatartása van, de a legenyhébb az, ha csak visszaéltek a hivatali helyzetükkel azért, hogy jogtalan hátrányt okozzanak, vagy jogtalan előnyt szerezzenek valaki számára, és ez ezt a bűncselekményt lefedi.

— És mi a helyzet Szabó Bence századossal?

— Az, hogy a főnyomozó ezt nyilvánosságra hozta, az biztos, hogy formailag lefedhet bizonyos diszpozíciókat, de ezek csak akkor válnak büntetendő cselekménnyé, ha társadalomra veszélyesek. Ennek a visszaélésnek a nyilvánosságra hozatala, mivel nem volt más lehetősége a nyomozónak, valószínűleg azt eredményezi, hogy

ha formálisan egy törvényi tényállást fel is idéz, azonban a társadalomra veszélyesség hiányában mégsem bűncselekmény.

A társadalomra veszélyesség hiányát akkor tudjuk megállapítani, ha a cselekmény ahelyett, hogy veszélyeztetne vagy sértene valamilyen társadalmi érdeket, ellenkezőleg, szolgál egy társadalmi érdeket. És itt az, hogy a titkosszolgálat ne pártérdekek mentén járjon el, hanem a társadalom védelmében – hát ez, azt gondolom, megalapozza a cselekedetét.

— Az Alkotmányvédelmi Hivatal azt állította, hogy a fiatalabb informatikus egy ukrán hackercsoporttal állt kapcsolatban.

— Ha a titkosszolgálati eszközökkel felderítették a helyzetet, akkor haladéktalanul nyílt nyomozást kellett volna indítani, mégpedig azon bűncselekmény tárgyában, amelyet le akarnak leplezni. De a másik, aminek alapján elrendelték a házkutatást, az kizárttá vált. És semmiféle alap nem volt annak feltételezésére.

— Magyar Péter azt mondta, ez az ügy a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate-botránynál, amibe Nixon elnök belebukott. És valóban: bár lehallgatták, de nem akarták tönkretenni a Demokrata Pártot.

— Igen, de a védett jogi tárgy azonos itt és ott. Csak ez a cselekmény durvábban sérti, mint az annak idején.

— A Tisza Párt az ügy kapcsán az Alaptörvény ellenállási jogról vagy kötelességről szóló passzusát is idézet. Ön egyetért ezzel? Olyan alkotmányjogi helyzet állt elő, hogy lehet erre hivatkozni?

— Ez a C cikk (2) bekezdése, valóban. Nem ezzel állt elő ez a helyzet, ez a helyzet van jó ideje. A jelenlegi hatalomgyakorlók a hatalom kizárólagos birtoklására törekednek, úgy gyakorolják azt, és annak a megtartására törekednek. Ez a mostani ügy egy megnyilvánulása ennek a viselkedésnek. Tehát az ő egész jelenlegi hatalomgyakorlási metódusuk az, ami az ellenállási jog, tehát az Alaptörvény C cikk (2) bekezdésének felhívására alapot ad. Annak a logikának a mentén, amit Vörös Imre 2012-ben fejtett ki először. És aztán mi kifejtettük később már százszor, legutóbb 2021-ben, az előző választás előtt, egy külön kis könyvben is. Igen, azt gondolom, hogy

Magyar Péternek ez a hivatkozása helyes, mert ez egy nagyon markáns jelenség, amely megalapozza az ellenállási jog gyakorlását.

— Mi tartozik ebbe?

— Az ellenállási jog nem egy modern dolog. Ez egy évszázados jog, ami régen a nemességet illette meg. Nyilván most már, hogy a „nép” fogalmában nem csak a nemességet értjük, hanem a teljes társadalmat, a teljes társadalomra vonatkoztatandó. Az viszont nincs kidolgozva, hogy milyen módon gyakorolhatja az ellenállási jogát a társadalom abban az esetben, ha valaki a hatalom erőszakos vagy kizárólagos megszerzésére, megtartására törekszik.

— Érdekes mozgások indultak az utóbbi hetekben, és a folyamat gyorsul. Újabb és újabb dokumentumok kerülnek elő, megszólalnak olyan emberek, akik fél éve még nem mertek volna.

— Ennek legalább két oka van, de ha kicsit még gondolkodunk rajta, valószínűleg több is. Az egyik a szokásos damaszkuszi úton való téblábolás: amikor a gyenge ember előtt kirajzolódik, hogy a hatalom ereje másfelé csoportosul, akkor keresi a damaszkuszi útra a bejáratot. Ez az egyik ok nyilván, és ez tömeges lesz, ha a helyzet így alakul.

Annak idején, 1989-ben az MSZMP teljes tagsága, körülbelül 800 ezer ember szerdáról csütörtökre 99%-ban eltűnt. Ez most is így lesz.

A másik ok pedig nyilvánvalóan az, hogy mérhetetlenül eldurvult a Fidesz-állam viselkedése. Most már olyanok számára is felismerhetővé válik a baj, akik a szolidabb és kulturáltabb megnyilvánulásaikra nem kapták fel a fejüket. Azok, akiknek a jelzőrendszere nem annyira kifinomult, mint például egy rendőrnek, egy jogásznak vagy egy szociológusnak.

— Az elmúlt hetekben a sajtóban felmerültek szóbeszédek arról, hogy a Fidesz mire készülhet orosz segítséggel, akár egy önmerényletre is. Viszont egy ilyen helyzetben, amikor napról napra kerülnek elő információk, az ilyesmi egyre kockázatosabb lenne.

— Valóban, és pánikban az ember hülyeségeket szokott csinálni. Mint ahogy most ők is hülyeségeket csinálnak. Amihez nyúlnak, semmi sem jön be. Se a bevetetlen ágy, se más hasonló. Az útonállás a pénzszállító kocsival egyértelműen diszfunkcionális cselekedetük volt már a saját érdeküket tekintve is. Ezt a társadalom vélhetően túlnyomó része állami útonállásként élte meg. Mint ahogy az is volt. És ebből Lázár miniszter úr utólagos közlése folytán kirajzolódott egy terrorcselekmény. Ha ő nem mondja, amit mond, akkor ez a cselekmény nem jut eszébe senkinek, legfeljebb a többszörösen minősített rablás. Az pedig csak 15 évig terjedő büntetési tétellel jár, nem életfogytiglannal.

— Magyar Péter azt ígérte, nem követik el azt a hibát, amit az 1989–90-es rendszerváltás politikai osztálya, akkor elmaradt a felelősségre vonás. Valóban hiba volt, hogy akkor következmények nélkül maradtak az előző rendszer cselekményei?

— Biztosan volt olyan cselekmény, ami büntetést érdemelt volna. De azt látni kell, hogy az 1989–90-es rendszerváltozás konszenzusos volt. Konszenzus alapján pedig nem szokás felelősségre vonni. Ott a legyengült pártállam tudomásul vette, hogy legyengült, hogy „meg van dögölve”, és át kell engednie a hatalmat. És ezt elő is segítette. A maga suta, béna módján, de elősegítette, néhány figyelemreméltó személyiség és cselekedet segítségével. Tehát az egy másik kimenetel volt egy minősíthetetlenül pocsék rendszerből, mint ami előtt remélhetőleg most állunk. Mert

a mostani pocsék rendszer fenntartóinak eszük ágában sincs belátni, hogy vége, és hogy a társadalommal szembeni felelősségük megkövetelné, hogy kulturáltan oldják meg a hatalom átadását.

Ezért látom másnak ebből a szempontból a felelősségre vonás követelésének – vagy elmulasztásának – a megítélését. És ezért hajlok arra, hogy az akkori felelősségre vonás elmaradása nem volt olyan súlyos hiba. Antall József mondta erre, hogy „tetszettek volna forradalmat csinálni”, de akkor nem volt szükség forradalomra.

— Ha a Tisza győzne, elképzelhetőnek tartja, hogy a hatalom átadásáig még újabb, ennél is súlyosabb ügyek történhetnek?

— Egészen biztos vagyok benne. Benne van az ösztöneikben, benne van a technikai lehetőségeikben. Biztos vagyok benne, hogy igen.

Kapcsolódó

Pethő András a Direkt36-nak kitálaló századosról: Elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát, nagyon tisztán megfogalmazta, hogy ő miért teszi ezt

A Direkt36 alapító-szerkesztője szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot. A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey

James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.

KÉK HÍREK

Busz és autó karambolozott Cseténynél: egy ember meghalt, nyolcan megsérültek

Menetrend szerinti autóbusz és egy személygépkocsi ütközött Veszprém vármegyében. A negyven utast szállító buszon többen megsérültek, a helyszínre mentőhelikopter is érkezett.

KÉK HÍREK

Kétéves kisfiú halt meg a tatabányai kórházban, a rendőrség nyomoz

Gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult eljárás a Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórházban. A szülők szerint 41 fokos láza ellenére sem tették gépre és infúziót sem kapott a gyerek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak szajhákat kaptam” – a bíróságon olvasták fel a Budapesten gyilkoló ír férfi titkos naplóját

A bíróságon felolvasták a Mackenzie Michalski megölésével vádolt ír férfi titkos naplójának részleteit. A feljegyzések egy szexuális ragadozó képét rajzolják ki, aki listát vezetett a nőkről.

KÉK HÍREK

Halálos lovaskocsi-baleset a Central Parkban, leállítják a 150 éves szolgáltatást

Egy 18 éves turista, Romanch Mahajan vesztette életét, miután megpróbált kiugrani egy elszabadult fogatból. A hajtók szakszervezete a biztonsági szabályok felülvizsgálata miatt legalább négy napra felfüggesztette a szolgáltatást.

KÉK HÍREK

Meghalt a mozdonyvezető, rengeteg a súlyos sérült az angliai vonatbalesetben

Pénteken összeütközött két személyszállító vonat Bedford és Luton között Angliában. A vasutas szakszervezet megerősítette, a mozdonyvezető az áldozat, a mentőszolgálat pedig 89 sérültről számolt be.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Karácsony Gergely elárulta, mennyit keres a BKV egy filmforgatás miatti metrólezáráson

Karácsony Gergely főpolgármester beszélt a hétvégi 2-es metró lezárásának anyagi hátteréről, amit egy amerikai filmforgatás miatt rendeltek el. A BKV a plusz költségek megtérítésén felül keresi meg az összeget.

KÉK HÍREK

Felmentették a sofőrt, aki halálra gázolt egy négyéves kislányt Szegeden – Sírva hallgatta az ítéletet az édesanya

Első fokon felmentették a sóderszállító teherautó sofőrjét a hat évvel ezelőtti, Csillag téri tragédia ügyében. A bíróság a szakértői véleményre alapozva mondta ki, hogy a baleset elkerülhetetlen volt.

KÉK HÍREK

Videón az életveszélyes mutatvány: órákra megbénította a 4-es 6-os villamos forgalmát egy férfi a Combino tetején

A férfi péntek hajnalban, a Rákóczi téren mászott fel a járműre, ahol egy teljes gimnasztikai gyakorlatsort mutatott be. A mentés idejére a szakaszt áramtalanítani kellett, a férfit végül egy felfújható óriáspárnára segítették le.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.

Kapcsolódó

21 Kutatóközpont: A fideszes szavazók több mint fele is elszámoltatást vár az új kormánytól

A friss felmérés szerint a Fidesz-szavazók 52 százaléka támogatja a felelősségre vonást. A teljes magyar társadalomban ez az arány 84 százalékos. Az új kormányzat már a kampányban is központi témává tette a kérdést.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kétszer is a tóba zuhant a gyerekével, most börtönbe kerülhet az anya

A 25 éves nő egy ismerősétől kapott nyugtatóból vett be többet a kelleténél, ami után kétszer is a vízbe esett Nagykőrösön. Az ügyészség szerint a nő önhibájából került a gyermeke életét veszélyeztető állapotba.

KÉK HÍREK

Videó a milliárdos fogásról: csúcstechnológiás illegális cigarettagyárat számoltak fel Magyarországon

A NAV és a szlovák hatóságok közös akcióban csaptak le egy illegális dohányüzemre. A lefoglalt alapanyagból 1,5 millió doboz hamis cigarettát állíthattak volna elő.

KÉK HÍREK

Botrány egy egri iskolában: felfüggesztették és feljelentették a tanárt, aki 17 éves diákjával létesített intim kapcsolatot

A tanár megpróbált felmondani, de azt az iskola nem fogadta el. Szülők beszámolója szerint a pedagógussal kapcsolatban voltak már problémák, sértegette és gúnyolta a gyerekeket.

SZEMPONT

Hadházy Ákos: Lázár Jánosig is el lehetne jutni a trafikügyben, aminek most indul a felülvizsgálata

A kormány bejelentette, hogy felülvizsgálják a trafik- és a kaszinókoncessziókat. Mindkettő milliárdos bevételt jelent minden évben azoknak, akik a Fidesz jóvoltából a húsosfazék közelébe kerültek. Hadházy szerint akár büntetőeljárások is indulhatnak.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 19.

Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert. A miniszter azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is kiosztott hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Ez hatalmas pénzt jelent: a Garancsi István és Habony Árpád érdekeltségében álló Garinvest például majdnem 20 milliárdos osztalékot fizet ki idén. De a trafikrendszer haszonélvezői is jelentős bevételeket könyvelnek el. Németh Balázs fideszes képviselő cége például tavaly több mint félmilliárdos rekordbevételt ért el.

A trafik- és kaszinóügyek máig kísértik a magyar közéletet. Kik a valódi felelősök és elszámoltathatók-e még? Elévültek-e a bűncselekmények, és mit lehet tenni, ha a nyomozóhatóságok korábban szándékosan nem végezték a dolgukat? Erről beszélgettünk Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselővel, aki a trafikkoncessziók körüli korrupciós ügyek nyilvánosságrahozatala után hagyta ott a Fideszt 2013-ban, és vált országosan ismert politikussá.

— A trafikügyekben kiknek állapítható meg a személyes felelőssége?

— A trafikügynél véleményem szerint nagyon egyértelműen és bizonyíthatóan megnevezhetők a felelősök. A nyomozati anyagok alapján például a szekszárdi polgármester felelőssége teljesen egyértelmű.

Ha csak egy keveset tovább nyomoznának, azonnal el lehetne jutni Lázár Jánoshoz is.

Az is egyértelmű tény, hogy az egész törvényt annak a Sánta nevű vállalkozónak a számítógépén írták, aki aztán a nagykereskedelemben teljes monopóliumot kapott, és azóta milliárdokat kasszírozott ezen.

— Ez a monopólium azóta is megvan?

— Igen. Azonban a trafiküggyel az a probléma, hogy ott az elévülés már sajnos elég szűkösen, de megtörtént. Viszont, ha valódi szándék van a bűnüldöző szerveknél és a kormány részéről, akkor vizsgálni lehet az egykori nyomozások körülményeit is. Véleményem szerint több olyan nyomozás is volt az elmúlt 16 évben, ahol a feltárt vagy bejelentett tények ellenére zárták le eredménytelenül a nyomozásokat. Ezeknél mindenképpen felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, és érdemes lenne megkérdezni azokat az embereket, akik az aláírásukat adták ezekhez a dönésekhez, hogy ki utasította őket erre.

— Ha ezek az ügyek büntetőjogilag el is évültek, a politikai felelősséget vagy az eltussolás mechanizmusát még fel lehetne tárni tanulságként?

— A trafikügyben például viszonylag korrekt nyomozás zajlott, amit aztán a lezáró dokumentumokban leírt egyértelmű tények ellenére bűncselekmény hiányában szüntettek meg. Persze a nyomozás valójában nem volt teljesen korrekt, mert például olyan számítógépeket nem foglaltak le, amelyek a durván érintett személyekhez köthetők. Ennek ellenére a nyomozás lezáró dokumentumában is bőven volt annyi tény, ami alapján ki merem mondani: aki nem emelt vádat, és erről döntött, az hivatali visszaélést követett el.

— Ön nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt a szekszárdi trafikok elosztásáról 2013-ban. Az bizonyítékként szerepelt a vizsgálatban?

— Igen, benne volt, de tragikomikus magyarázattal magyarázták ki a magyarázhatatlant. A felvételen konkrétan rajta volt, ahogy a polgármester elmondja, hogy „ne az ellenzéki emberek legyenek a nyertesek a trafikkonceszióban, és nehogy kimaradjon fideszes pályázó a nyertesek közül”.

Ez a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény, hivatali visszaélés. Ezt viszont az ügyész annyival intézte el, hogy ez nem frakcióülés volt, hanem „csak egy baráti folyosói beszélgetés”.

Az volt még a nagyon vicces, hogy a következő oldalon pedig azt írja, hogy 40 perc késéssel érkeztem erre a „baráti megbeszélésre”, ami valójában egy frakcióülés volt a szekszárdi városházán.

— Ha elévült ez az ügy, mit lehet itt tenni?

— Megvizsgálni, hogyan történt ez. Remélem, ezt sikerül nagyon rövid időn belül megtenni, hiszen ez egy nagyon jól feltárt ügy volt. Bár sok részletével a nyomozás nem is foglalkozott, de így is nyilvánvaló volt, mi történt. Tudjuk, hogy az a testület, amely elvileg végignézte a több tízezer pályázatot, fizikailag sem olvashatta el, mert két hét alatt kellett volna ezt megtennie. Azt is tudjuk, hogy a pályázók vagy nagyon sok pontot kaptak, vagy nagyon keveset, a kettő között nem volt átmenet. Ez is azt mutatja, hogy visszaélés történt. Azt sem kell nagyon vizsgálni, hogy

a nagykereskedő cég, amely ellátja ezeket a boltokat, teljesen indokolatlanul totális monopóliumot kapott, és ezzel az évek során sok-sok milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez pedig Lázár János baráti köre. Itt nincs sok vizsgálnivaló, szerintem három nap alatt meg lehet csinálni a vizsgálatot, és utána dönteni kell. Ez a koncesszió nem maradhat ott, ahol most van, és szerintem a kiskereskedelmi nyerteseknél sem maradhat meg ez a lehetőség.

— Támogatná a rendszer újrapályáztatását?

— Minden lehetőség megvan rá. Európában számos példa van, ahol ugyanúgy küzdenek a dohányzás visszaszorításáért, és ehhez nem kellett a kormánypárt haverjainak és rokonainak odaadni a trafikokat. Semmi nem indokolja a jelenlegi rendszert. Ráadásul ezekből a trafikokból valójában már városi kocsmák lettek, ami sok lakót zavar. Akinek egy ilyen trafik van a környezetében, az tudja, mintha egy kocsma került volna oda, mert megkapták az alkoholárusítás lehetőségét is.

— Bármi is történjen, az eddigi bevétel már azoknál marad, akik 12 éven át hasznot húztak belőle. Ezt nem lehet visszavenni...

— Elméletileg mindent vissza lehet venni, egy kétharmados kormánynál ez csak szándék kérdése. De én mindig elmondtam, hogy minden lopott pénzt nem fogunk tudni visszavenni. Ez a teljes magyar társadalom közös felelőssége, hogy eddig hagytuk ezeket a folyamatokat. Az viszont az új kormány szándékán múlik, hogy milyen mértékben szedi vissza ezeket a vagyonokat, mert ez egy bűnös módon szerzett vagyon, akkor is, ha törvényt hoztak rá.

— És itt vannak a kaszinók, amelyek némelyike nemrég 2061-ig kapott koncessziót. Mi volt a kaszinóbiznisz eredeti története?

— Mint minden más koncessziónál, ez is egy vagyonátrendezés volt. Korábban ez a jog sok helyen megvolt, de ezeket újraosztották, és mit ad Isten, ezek is a kormányközeli mágnásokhoz kerültek. Előbb Andy Vajnához, aztán Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz került a nagy részük. Ez is gyakorlatilag egy kommunista típusú vagyonátírás volt. Az új hatalomnak minden lehetősége megvan, hogy ezt újragondolja.

— Érdekes, hogy Andy Vajna halála után a kaszinókat nem a felesége örökölte, hanem azok „tovább szálltak”. Hogy működött ez?

— Igen, ez egy nagyon fontos példa.

Andy Vajna esete mutatja, hogy amiben éltünk, az egy feudalizmus volt, ahol voltak ugyan oligarchák, de a vagyon valójában nem az övék volt, hanem azzal Orbán Viktor rendelkezett.

Mint a feudalizmusban, hűbéri jogként osztogatta a vagyont a hozzá hű nemeseknek, de aztán nem ők rendelkeznek vele. Ez történt Simicska Lajosnál is: miután az uralkodó ellen fordult, a vagyont át kellett adnia. És ez történt a kaszinókoncessziókkal is. Ha ez egy valódi, jogszerűen szerzett jog lett volna, akkor azt Vajna Tímea megtarthatta volna, de nem így volt. Neki át kellett adnia a TV2-t, a koncessziót, a vagyont.

— Most felmerült a kormány részéről, hogy pótmagánvádas eljárásban lehetővé tennék korábban lezárt büntetőügyek folytatását. Ezzel lehetne korrigálni az eltusolt nyomozásokat?

— Ez egy fontos kérdés. Tessék-lássék módon eddig is létezett ez a lehetőség, de ez nem helyettesíti azt, ha az állam valóban üldözni akarja a bűncselekményeket. Ez arra jó, hogy ha például a főügyészt nem akarják vagy nem tudják lecserélni (szerintem le kell), és a jelenlegi ügyészség nem akar vádat emelni fideszes elkövetők ellen, akkor ezt akár állami szervek is megtehessék. Tehát pótmagánváddal ne csak civilek, hanem állami szervek vagy szervezetek is eljárást indíthassanak. De ez egy pótcselekvés, mert eddig is csak a rendőrség vagy az ügyészség által lefolytatott nyomozás anyagát lehetett felhasználni, egy civil szervezet pedig nem nyomozhat. Ez egy átmeneti lehetőség addig, amíg az ügyészség fideszes befolyás alatt áll.

— Van olyan elhíresült ügy, amiben javasolna pótmagánvádas eljárást?

— Rengeteg ilyen van. Mindegyiknél az elévülést kell nézni, de sok ügy van, ami még nem évült el. És nem is feltétlenül csak a pótmagánvádra van szükség, hanem az újbóli nyomozásra. Nem kell megelégedni az eddig feltárt tényekkel, újra lehet nyitni az aktákat. Nem kizárt, hogy ha marad rá időm, én is fogok ilyeneket előszedni. Vannak jogászok, akik felajánlották a segítségüket. De alapvetően nem én vagyok ebben a hatékony, hanem az új kormánynak kell nagyon hatékonyan fellépnie. Ezt ígérte, reméljük, ezt is fogja tenni.