prcikk: Bárándy Péter: Ez a titkosszolgálati működés, amire most fény derült, egy tipikus pártállamvédelmi akció | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Bárándy Péter: Ez a titkosszolgálati működés, amire most fény derült, egy tipikus pártállamvédelmi akció

A volt igazságügyi miniszter szerint azok követhettek el hivatali visszaélést, akik elrendeltek a Tisza Párt ellen egy ilyen akciót, nem pedig Szabó Bence százados, aki azt akarta demonstrálni, hogy a rendőrök tényleg a társadalmat szolgálják, és elzárkóznak a pártszolgálattól.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 26.



Magyar Péter szerda esti fórumán azt mondta, ha csak a haja szála is meggörbül Szabó Bence századosnak, akkor az állampárt a magyar néppel találja magát szemben. Ő az a kiemelt főnyomozó, aki a Direkt36-hoz fordult, majd maga is a nyilvánosság elé állt, mert szerinte egy államtitkár vagy miniszter kézi irányítása alatt álló, speciális titkosszolgálati egység dolgozhatott a Tisza Párt bedöntésén. Erra a következtetésre azután jutottak a rendőrök, hogy gyermekpornográfia gyanújával kiküldték őket a Tisza Párt két informatikusához, a nyomozás során azonban ilyesminek jelét sem találták. Elolvastak viszont egy sor üzenetváltást a fiatalabb informatikus és egy Henry nevű ismeretlen között, aki megpróblta rábírni, hogy hozzáférhessenek a Tisza Párt informatikai rendszeréhez. A cél az volt, hogy bedöntsék a pártot a választások előtt. A két informatikus egy rejtett kamerával épp Henry lebuktatására készült, amikor a rendőrök megkapták a névtelen bejelentést. Ezután a nyomozók hiába próbálták a titkosszolgálati szálra felhívni főnökeik figyelmét, elhallgattatták őket.

A Direkt36 cikke után a Nemzeti Nyomozóirodánál magas rangú tisztek jelentek meg, hogy kidrítsék, ki szivárogtatott. Szabó Bence önként jelezte, ő volt, hogy a kollégáit ne vegzálják. Ezután házkutatást tartottak nála, majd hivatalos visszaéléssel gyanúsították meg. A történtekről Bárándy Péter volt igazságügyminiszterrel beszélgettünk.

— Mit gondol arról, amit az ügyről eddig tudni lehet?

— Azt, hogy a titkosszolgálatok nem azt a feladatot teljesítik, ami egy modern jogállamban a feladatuk. Nem nemzetvédelmet látnak el, hanem államvédelmet. Ilyen már volt ebben az országban. Nagyon reméltem 1990-ben, hogy soha többet nem lesz ilyen, és néhány évtizeden át úgy tűnt, hogy ebben a hitben meg is maradhatok. Kialakult egy összenőtt állam és párt, amit klasszikus megfogalmazásban állampártnak vagy pártállamnak szoktunk nevezni. És úgy tűnik, hogy

ez a titkosszolgálati működés, amire most fény derült, egy tipikusan állampárt- vagy, pártállamvédelmi akció, ami szembehelyezkedik a társadalom védelmével.

Szembehelyezkedik azzal, hogy egy modern társadalomban a pártok olyan akaratokat és érdekérvényesítést képviselhetnek, amely a társadalom egy nagyobb csoportja számára biztosítja a közvetett demokrácia tényleges gyakorlását. Itt úgy tűnik, hogy a titkosszolgálat egy olyan politikai erőt akart ellehetetleníteni, amely a népesség jelentős hányada számára politikai értéket jelent.

— A legelgondolkodtatóbb talán az, hogy a titkosszolgálat mintha nem számolt volna azzal, hogy a rendőrség nem lesz partner ebben a játszmában.

— Ha van valami, ami számomra valamiféle optimizmusra okot és alapot ad, az ez. Az, hogy a rendőrség úgy tűnik, a társadalom érdekében akar eljárni, nem pedig egy párt érdekeit akarja szolgálni. És itt ütközött a két érdek.

— A nyomozó, Szabó Bence azt mondta, „árnyéknyomozást” folytattak, hogy a lelkiismeretükkel elszámoljanak, és később bizonyítani tudják: a rendőrség nem volt tétlen.

— Ez olyan, mint amikor az író a fióknak ír. Én teljesen megértem őket. Egyrészt

a lelkiismeretük vezérli őket olyan irányba, ami egy rendőrnél, egy kopónál alapvető érték: hogyha valami gazemberség a tudomásukra jut, akkor azt nem engedik el. Ez a legszebb rendőri tulajdonságok egyike.

Másrészt valószínűleg azzal, hogy Szabó százados úr a nyilvánosság elé állt ezzel a történettel, demonstrálni akarja, hogy az a szervezet, amelyben ő szolgált, tényleg a társadalmat szolgálja; hogy elzárkózik, lehetőség szerint a pártszolgálattól. Biztos, hogy az is benne van az ő motivációjában, hogy ha változik a magyar állam politikai színezete, akkor ne lehessen felelősségre vonni olyan bűn miatt, amit rá akartak erőszakolni.

— Fontos kérdés, hogy kinek milyen büntetőjogi felelőssége van ebben az ügyben. Felmerül-e bűncselekmény elkövetése azoknál a rendőrségi és ügyészségi szereplőknél, akik akadályozták a nyomozást? Illetve Szabó Bence elkövetett-e bűncselekményt azzal, hogy nyilvánosságra hozta a nyomozati adatokat, illetve ez utóbbit felülírhatja a közérdek?

— Nagyon nehéz a büntetőjog. A múltkor azt mondtam, hogy olyan, mint a medve: nem játék. De ahogy a történet kinéz, azt gondolom, hogy azoknál a hivatalos személyeknél, akik a rendőrséget ilyen mozgásokra akarták rávenni, sőt megkövetelték, hogy ezeket tegyék meg, nyilvánvaló, alaptalan okokat megjelölve, ezeknél, ha más bűncselekmény nem is, a hivatali visszaélésben való marasztalás lehetősége fennállhat.

Minimum a hivatali helyzetükkel visszaéltek.

Ennek három elkövetési magatartása van, de a legenyhébb az, ha csak visszaéltek a hivatali helyzetükkel azért, hogy jogtalan hátrányt okozzanak, vagy jogtalan előnyt szerezzenek valaki számára, és ez ezt a bűncselekményt lefedi.

— És mi a helyzet Szabó Bence századossal?

— Az, hogy a főnyomozó ezt nyilvánosságra hozta, az biztos, hogy formailag lefedhet bizonyos diszpozíciókat, de ezek csak akkor válnak büntetendő cselekménnyé, ha társadalomra veszélyesek. Ennek a visszaélésnek a nyilvánosságra hozatala, mivel nem volt más lehetősége a nyomozónak, valószínűleg azt eredményezi, hogy

ha formálisan egy törvényi tényállást fel is idéz, azonban a társadalomra veszélyesség hiányában mégsem bűncselekmény.

A társadalomra veszélyesség hiányát akkor tudjuk megállapítani, ha a cselekmény ahelyett, hogy veszélyeztetne vagy sértene valamilyen társadalmi érdeket, ellenkezőleg, szolgál egy társadalmi érdeket. És itt az, hogy a titkosszolgálat ne pártérdekek mentén járjon el, hanem a társadalom védelmében – hát ez, azt gondolom, megalapozza a cselekedetét.

— Az Alkotmányvédelmi Hivatal azt állította, hogy a fiatalabb informatikus egy ukrán hackercsoporttal állt kapcsolatban.

— Ha a titkosszolgálati eszközökkel felderítették a helyzetet, akkor haladéktalanul nyílt nyomozást kellett volna indítani, mégpedig azon bűncselekmény tárgyában, amelyet le akarnak leplezni. De a másik, aminek alapján elrendelték a házkutatást, az kizárttá vált. És semmiféle alap nem volt annak feltételezésére.

— Magyar Péter azt mondta, ez az ügy a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate-botránynál, amibe Nixon elnök belebukott. És valóban: bár lehallgatták, de nem akarták tönkretenni a Demokrata Pártot.

— Igen, de a védett jogi tárgy azonos itt és ott. Csak ez a cselekmény durvábban sérti, mint az annak idején.

— A Tisza Párt az ügy kapcsán az Alaptörvény ellenállási jogról vagy kötelességről szóló passzusát is idézet. Ön egyetért ezzel? Olyan alkotmányjogi helyzet állt elő, hogy lehet erre hivatkozni?

— Ez a C cikk (2) bekezdése, valóban. Nem ezzel állt elő ez a helyzet, ez a helyzet van jó ideje. A jelenlegi hatalomgyakorlók a hatalom kizárólagos birtoklására törekednek, úgy gyakorolják azt, és annak a megtartására törekednek. Ez a mostani ügy egy megnyilvánulása ennek a viselkedésnek. Tehát az ő egész jelenlegi hatalomgyakorlási metódusuk az, ami az ellenállási jog, tehát az Alaptörvény C cikk (2) bekezdésének felhívására alapot ad. Annak a logikának a mentén, amit Vörös Imre 2012-ben fejtett ki először. És aztán mi kifejtettük később már százszor, legutóbb 2021-ben, az előző választás előtt, egy külön kis könyvben is. Igen, azt gondolom, hogy

Magyar Péternek ez a hivatkozása helyes, mert ez egy nagyon markáns jelenség, amely megalapozza az ellenállási jog gyakorlását.

— Mi tartozik ebbe?

— Az ellenállási jog nem egy modern dolog. Ez egy évszázados jog, ami régen a nemességet illette meg. Nyilván most már, hogy a „nép” fogalmában nem csak a nemességet értjük, hanem a teljes társadalmat, a teljes társadalomra vonatkoztatandó. Az viszont nincs kidolgozva, hogy milyen módon gyakorolhatja az ellenállási jogát a társadalom abban az esetben, ha valaki a hatalom erőszakos vagy kizárólagos megszerzésére, megtartására törekszik.

— Érdekes mozgások indultak az utóbbi hetekben, és a folyamat gyorsul. Újabb és újabb dokumentumok kerülnek elő, megszólalnak olyan emberek, akik fél éve még nem mertek volna.

— Ennek legalább két oka van, de ha kicsit még gondolkodunk rajta, valószínűleg több is. Az egyik a szokásos damaszkuszi úton való téblábolás: amikor a gyenge ember előtt kirajzolódik, hogy a hatalom ereje másfelé csoportosul, akkor keresi a damaszkuszi útra a bejáratot. Ez az egyik ok nyilván, és ez tömeges lesz, ha a helyzet így alakul.

Annak idején, 1989-ben az MSZMP teljes tagsága, körülbelül 800 ezer ember szerdáról csütörtökre 99%-ban eltűnt. Ez most is így lesz.

A másik ok pedig nyilvánvalóan az, hogy mérhetetlenül eldurvult a Fidesz-állam viselkedése. Most már olyanok számára is felismerhetővé válik a baj, akik a szolidabb és kulturáltabb megnyilvánulásaikra nem kapták fel a fejüket. Azok, akiknek a jelzőrendszere nem annyira kifinomult, mint például egy rendőrnek, egy jogásznak vagy egy szociológusnak.

— Az elmúlt hetekben a sajtóban felmerültek szóbeszédek arról, hogy a Fidesz mire készülhet orosz segítséggel, akár egy önmerényletre is. Viszont egy ilyen helyzetben, amikor napról napra kerülnek elő információk, az ilyesmi egyre kockázatosabb lenne.

— Valóban, és pánikban az ember hülyeségeket szokott csinálni. Mint ahogy most ők is hülyeségeket csinálnak. Amihez nyúlnak, semmi sem jön be. Se a bevetetlen ágy, se más hasonló. Az útonállás a pénzszállító kocsival egyértelműen diszfunkcionális cselekedetük volt már a saját érdeküket tekintve is. Ezt a társadalom vélhetően túlnyomó része állami útonállásként élte meg. Mint ahogy az is volt. És ebből Lázár miniszter úr utólagos közlése folytán kirajzolódott egy terrorcselekmény. Ha ő nem mondja, amit mond, akkor ez a cselekmény nem jut eszébe senkinek, legfeljebb a többszörösen minősített rablás. Az pedig csak 15 évig terjedő büntetési tétellel jár, nem életfogytiglannal.

— Magyar Péter azt ígérte, nem követik el azt a hibát, amit az 1989–90-es rendszerváltás politikai osztálya, akkor elmaradt a felelősségre vonás. Valóban hiba volt, hogy akkor következmények nélkül maradtak az előző rendszer cselekményei?

— Biztosan volt olyan cselekmény, ami büntetést érdemelt volna. De azt látni kell, hogy az 1989–90-es rendszerváltozás konszenzusos volt. Konszenzus alapján pedig nem szokás felelősségre vonni. Ott a legyengült pártállam tudomásul vette, hogy legyengült, hogy „meg van dögölve”, és át kell engednie a hatalmat. És ezt elő is segítette. A maga suta, béna módján, de elősegítette, néhány figyelemreméltó személyiség és cselekedet segítségével. Tehát az egy másik kimenetel volt egy minősíthetetlenül pocsék rendszerből, mint ami előtt remélhetőleg most állunk. Mert

a mostani pocsék rendszer fenntartóinak eszük ágában sincs belátni, hogy vége, és hogy a társadalommal szembeni felelősségük megkövetelné, hogy kulturáltan oldják meg a hatalom átadását.

Ezért látom másnak ebből a szempontból a felelősségre vonás követelésének – vagy elmulasztásának – a megítélését. És ezért hajlok arra, hogy az akkori felelősségre vonás elmaradása nem volt olyan súlyos hiba. Antall József mondta erre, hogy „tetszettek volna forradalmat csinálni”, de akkor nem volt szükség forradalomra.

— Ha a Tisza győzne, elképzelhetőnek tartja, hogy a hatalom átadásáig még újabb, ennél is súlyosabb ügyek történhetnek?

— Egészen biztos vagyok benne. Benne van az ösztöneikben, benne van a technikai lehetőségeikben. Biztos vagyok benne, hogy igen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Pirospontot érdemel, nem is egyet” – ügyvédje szerint hős a Tisza-ügyet kirobbantó nyomozó
Szabó Bence ügyvédje azt mondja, elhamarkodottan gyanúsították meg a századost, és egy ideig azt sem tartotta kizártnak, hogy őrizetbe veszik. Úgy látja, főnyomozó rendkívüli kockázatot vállalt, és amit feltárt, egy nagyon súlyos történet.


A Direkt36 oknyomozó cikke utáni napon, a délutáni órákban kezdődtek az események a Nemzeti Nyomozó Iroda épületében – mondta a Partizánnak adott interjúban Laczó Adrienn, Szabó Bence volt nyomozó ügyvédje. Állítása szerint a cikk megjelenése után az NNI-n belül ki akarták deríteni, hogyan szivárogtak ki az információk, ami szerinte egy munkahelyen normális eljárás. Az ügyvéd elmondása szerint ennek során „mindenféle magasrangú személyek jelentek meg” az irodában.

Laczó szerint a helyzet akkor változott meg, amikor egyértelművé vált, hogy az érintett csoport összes dolgozóját „valamiféle vegzálásnak fogják alávetni”. Ekkor lépett elő Szabó Bence.

„Bence maga fölállt, és azt mondta, hogy ő nem szeretné ennek kitenni a kollégáit, és elmondja, hogy ő volt” – közölte az ügyvéd, aki szerint ez egy rendkívül bátor dolog volt védencétől.

Az ügyvéd hozzátette, hogy Szabó Bence már korábban bejelentette a lemondását, és májusban mindenképpen leszerelt volna, mert az egész helyzet „nagyon komoly meghasonlást okozott a választott hivatásával szemben”. Az események hatására azonban önként aláírt egy kérelmet, hogy a szolgálati viszonyát azonnali hatállyal, a felmondási idő lejárta előtt szüntessék meg.

Miközben ez zajlott, már várták a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészeit, akik egy idő után meg is érkeztek – folytatta Laczó Adrienn. Elmondása szerint közölték Szabóval, hogy házkutatást fognak tartani a munkahelyén, a lakásán és a gépkocsijában. Az ügyvédet este kilenc óra körül hívta fel a nyomozó, addigra a kutatás a munkahelyén már megkezdődött. A házkutatások során elsősorban adathordozókat – merevlemezt, telefont, pendrive-okat –, valamint néhány feljegyzést foglaltak le.

Laczó elmondása szerint az NNI-ben közölték velük, hogy a nap a főügyészségen fog folytatódni, ahol Szabó Bencét gyanúsítottként hallgatják majd ki.

„Megmondom ezt, hogy ez engem egy kicsit váratlanul ért. A kutatás részét azt értem, de hogy milyen alapon gyanúsították meg úgy, hogy egy árva nyomozati cselekmény még nem történhetett, milyen alapon jutottak arra a következtetésre, hogy itt egészen biztosan bűncselekmény történt, azt nem” – fogalmazott az ügyvéd.

A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Laczó Adrienn szerint a bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy az elkövető jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása célzatával cselekedjen. „Én a magam részére úgy gondolom, hogy ez a célzat semmiképpen nem megállapítható az ő esetében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte az ügyészségnek jelenleg nem lehet annyi adata, amivel ezt a célzatot meg tudná állapítani.

Véleménye szerint ez egy „rendkívül elhamarkadott gyanúsítás” volt.

A gyanúsításban az szerepel, hogy konkrét nyomozati iratokat, jelentéseket adott át a sajtó munkatársainak, akik ezzel jogtalan előnyhöz jutottak. Lacu ezt egy „nagyon erőltetett dolognak” tartja.

Szabó Bence a kihallgatásán nem tett vallomást. Ügyvédje szerint olyan idegi és fizikai állapotban volt, hogy nem tudott volna józanul gondolkodni.

„Tehát én nem tartottam volna jónak ebben a szituációban” – mondta Laczó, aki szerint egy ilyen horderejű lépést akkor kell megtenni, amikor valaki „a szellemi képességei teljes birtokában van, és nem amikor hullafáradt és nyilván érzelmileg is rendkívül kizsigerelt, hiszen éppen az élete omlott össze”.

Az ügyvéd szerint a bűncselekmény egyik alapkritériuma, hogy a cselekmény veszélyes legyen a társadalomra. Úgy véli, ebben az esetben a Szabó Bence által feltárt „rendkívüli visszaélés” napvilágra kerülése társadalmi érdek.

„Nemhogy veszélyes lenne a társadalomra, aki ezt végre hagyja, hanem hát pirospontot érdemel, nem is egyet. Mert nagyon komoly személyes kockázatot vállalt és egy nagyon fontos dolgot hozott mindannyiunk tudomására” – fogalmazott.

Laczó Adrienn elmondta, volt egy pont, amikor nem volt biztos abban, hogy védencét nem veszik-e őrizetbe, de erre végül nem került sor, hajnali négy órakor hazamehetett. Tudomása szerint az ügyben kizárólag Szabó Bence ellen folyik eljárás. Az azonnali gyanúsítást rendkívülinek tartja, és szerinte nehéz nem arra gondolni, „hogy ezt valahol valaki elhatározta, hogy este gyanúsítás lesz”.

Az ügyvéd nem tartja reménytelennek az ügyet. Szerinte a másik oldalon egy „olyan ordas visszaélés” történt, amit minden jogász átlát.

„Én azért azt gondolom, hogy a magyar bíróságokon bőven dolgoznak olyan bírók, akik nem asszisztálnának ahhoz, hogy itt a hírvívőt lőjék le, ahelyett, hogy a visszaélést tárják fel” – mondta.

Emellett jogi érvei is vannak, mivel álláspontja szerint a bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósultak meg, így szerinte vádemelésre sem kellene sort keríteni. A nyomozás lezárulta szerinte legalább több hónapot vesz igénybe.

A volt nyomozó jelenlegi állapotáról Laczó elmondta, hogy védence most próbálja feldolgozni a történteket. Mivel a telefonját elvették, viszonylag el van vágva a külvilágtól, és rendkívül fáradt mind fizikailag, mind érzelmileg. Az ügyvéd szerint ha valami egyértelmű volt a kutatás során, az az, hogy Szabónak a hivatása volt az élete.

„Iszonyatosan sajnáltam őt tegnap, mert ha valami egyértelmű volt, abból, amit a kutatás során megismerhettünk, hogy őneki ez volt az élete. Ez a hivatás” – mondta.

Az NNI-ben megjelent magas rangú tisztekről az ügyvéd elmondta, rendkívüli volt a jelenlétük. „Olyan vezetők, akik nem szoktak ezekben a régiókban megjelenni, annál magasabban mozognak. Nyilvánvalóvá tették, hogy itt magasabb érdek munkál, és hogy mindenképpen ki akarják deríteni, hogy mi történt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vezetők egyértelművé tették, addig nem mennek haza, amíg ki nem derül a szivárogtató személye. Ez volt a pont, amikor Szabó Bence felállt.

Laczó Adrienn arról is beszélt, hogy egy ilyen ügyben a bíróság értékelhetné az erkölcsi, lelkiismereti szempontokat. „Én azt gondolom, hogy minden további nélkül ezt lehetne értékelni a mai jogrendszer keretein belül is” – mondta.

A volt bíró szerint az eset egy „állatorvosi ló”, ami rávilágít mindenre, ami a rendszerben diszfunkcionális. „Ha igaz az, ami körvonalazódik, hogy ezt a bejelentési lehetőséget kihasználva hozták olyan helyzetbe a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársait, hogy egy abszolút fals gyanúra repüljenek rá, és végezzenek olyan házkutatást, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal nem végezhet el, akkor ez egy nagyon-nagyon súlyos történet” – jelentette ki.

Az interjú végén az ügyvéd elmondta, végtelenül büszke arra, hogy Szabó Bence őt választotta.

„Én annyira tisztelem őt ezért az elhatározásáért, hogy olyan sziklaszilárd elvei vannak, amivel úgy élt velük, hogy igazából a saját karrierjét feláldozva és egy nagyon komoly személyes kockázatot vállalva kiállt a nyilvánosság elé, tehát én azt gondolom, hogy ezt meg kell süvegelnünk mindannyiunknak” – zárta szavait.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jaksity György: Örülhetünk, ha egy recesszióval megússzuk, a magyar gazdaság pedig teljesen felkészületlen
A közel-keleti háború brutális élelmiszer-inflációt hozhat, ami a magyar pénztárcákat is megterheli. A befektető szerint a forint tovább gyengülhet, miközben a jegybankok tehetetlenek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A február vége óta megbolondult világban az eddig legbiztosabbnak hitt menekülőeszközök, mint az arany is össze-vissza ugrálnak, a befektetők pedig nehéz helyzetben vannak – vázolta a helyzetet Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a 24.hu gazdasági podcastjában, a Dellában.

A befektető szerint a legmegdöbbentőbb fejlemény az elmúlt napokban, hogy a német tízéves államkötvényhozam 3 százalék fölé ment, amire az elmúlt 10-15 évben a Covid-járvány és a 2022-23-as pénzügyi válság alatt sem volt példa. Úgy látja, ennek kettős oka van: egyrészt a közel-keleti konfliktus rövid távú hatása, másrészt egy hosszabb távú folyamat, miszerint Németország ráébredt, hogy költenie kell a saját infrastruktúrájára, védelmi iparára és energetikai átalakítására. Ez utóbbit Jaksity György helyes döntésnek tartja, mert szerinte a 2008-as válság utáni évtizedben a németek spórolása és szűkítő gazdaságpolitikája az egész Európai Unió működésére rátette a bélyegét.

„Tehát tulajdonképpen azt gondolom, hogy az EU szempontjából egy régóta esedékes és tanácsos döntés volt, amit most sajnos ez a háborús konfliktus jelentős mértékben megfejel”

– fogalmazott. A folyamat eredménye, hogy inflációs nyomás nehezedik a világra, amit a hozamok is lekövetnek, ennek pedig számos makrogazdasági és a mindennapi életet érintő hatása lesz.

A német hozamemelkedés Jaksity szerint elkerülhetetlenül begyűrűzik Magyarországra is, hiszen a magyar gazdaság rá van utalva a németre és az uniós ellátási láncokra. A jegybankok nehéz helyzetbe kerülnek, mert a hozamemelkedés az inflációs nyomásra adott reakció, ami a konfliktus eszkalálódásával csak nőni fog. A befektető szerint a mostani válság kifutása nehezebben becsülhető a korábbiaknál. „Egyrészt azért, mert ha visszanézünk, akkor ott lezárt dolgokat látunk. Erről meg fogalmunk nincs, hogy mikor és hogyan zárul” – mondta, hozzátéve, hogy a béketárgyalások a horizonton sincsenek.

A helyzet a gazdasági aktivitás visszaesésével párhuzamosan zajlik, és Jaksity szerint könnyen lehet, hogy pár hónapon belül már recesszióról fogunk beszélni a világ egyre nagyobb részén.

„És a mai eszkalációs ütemét nézve a konfliktusnak lassan azt kell, hogy gondoljam, hogy örülhetünk, ha egy recesszióval és nem egy komolyabb világválsággal kell szembenézzünk”

– tette hozzá. A mostani helyzetet nem is hasonlítaná a 2008-as pénzügyi válsághoz, mert az egy klasszikus, a pénzügyi szektorból kiinduló krízis volt, míg a mostani egy háborús konfliktus, ami az ellátási láncokat, elsősorban az energiaipart érinti, de a hatása a petrolkémia révén a mindennapi élet szinte minden területére kiterjed. A legfájdalmasabbnak azt tartja, ami a mezőgazdaságot érinti. „Az, ami a legfájdalmasabb, és úgy tűnik, hogy a hajó már el is ment, tehát ott már gyakorlatilag rossz forgatókönyvekkel nézünk szembe, hogy például ezek az érintett útvonalak, illetve beszállítói tartalmak, petrolkémia stb. nagyon fontosak a műtrágyázásban, amit ugye most kell elvégezni, tehát hogyha itt problémák vannak, akkor (...) az egyértelműen az élelmiszerárak növekedés irányába mutat, hiszen kevesebb lesz a kínálat, változatlan kereslet mellett felhajtja az árakat, tehát itt egy komoly élelmiszer inflációs krízis is benne van a képben.”

A forint árfolyamával kapcsolatban – ami a felvétel idején 394 forint volt az euróval szemben – Jaksity György úgy véli, ez még nem a történet vége.

Álláspontja szerint a forint gyengülése folytatódhat, mivel a forró pénz egy része már kivonult az országból, és ahogy a nemzetközi alapkamatok emelkednek, úgy csökken a Magyarország által fizetett kamatfelár vonzereje.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntésével kapcsolatban arra számít, hogy a Monetáris Tanács tartani fogja az alapkamatot, de a kommunikációjában reagálni fog az elmúlt hetek eseményeire. Szerinte, ha a konfliktus tovább eszkalálódik, szinte minden jegybank kamatemelésre kényszerül, méghozzá egy olyan környezetben, ahol a gazdasági visszaesés is fenyeget.

Irán fenyegetését, miszerint az amerikai államkötvényt vásárló befektetőket is célpontnak tekinti, Jaksity úgy értékelte, hogy Irán célja minél több fájdalmat okozni a világnak, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra és Izraelre. A befektető szerint az amerikai állampapíroknak mindig lesz vásárlója, de a fenyegetés jól mutatja Irán szándékait. Kiemelte, hogy a konfliktus már most komoly károkat okoz, például Dubaj pénzügyi központként felépített hírnevének. „Ez most gyakorlatilag a szemünk látára megy le a latrinán, és ez súlyos csapás mind amellett, ami az öbölbeli energiainfrastruktúrát, gázmezőket, olajmezőket, deszalinációs műveket (...) érinti” – állította.

A jelenlegi helyzetben a befektetőknek azt tanácsolja, hogy portfóliójuk jelentős része maradjon likvid.

„Egyrészt azért, hogyha vannak olyan pontjai a portfóliónak, amivel probléma van, akkor ne kényszerüljön rá, tehát ne kényszereladó legyen, tehát soha ne legyen kényszerhelyzetben. A másik, hogy előbb vagy utóbb ennek a konfliktusnak, annak a válságnak is, amit ez okoz, vége lesz, ahol nagyon jó beszállási pontok lesznek, azt fogja tudni kihasználni, aki akkor likvid” – magyarázta.

A jegybankok közül szerinte az Európai Központi Bank (ECB) van a legnagyobb nyomás alatt, míg az amerikai Fed a legkevésbé. Úgy véli, bármekkora is lesz az inflációs nyomás, a jegybankok likviditási problémák esetén lazítani fognak, hogy elkerüljenek egy 2008-hoz hasonló pénzügyi összeomlást, de a kamatcsökkentés luxusát az infláció miatt valószínűleg nem engedhetik meg maguknak.

A magyar gazdaság állapotáról Jaksity György borús képet festett. „Egy felkészületlen gazdaságot csak rossz pillanatban tud minden megtalálni. Nem abból kéne kiindulni, hogy ha esetleg lesz valamilyen probléma a világban, vagy ne adj isten háborús konfliktus, akkor arra hogy reagálunk, hanem folyamatosan az lenne a jó, hogyha az egyensúly közeli állapotban tudna fejlődni a magyar gazdaság” – mondta. Szerinte kisebb gond, ha a GDP csak 1-2 százalékkal nő, mint az, ha az ország folyamatosan az infláció, a költségvetési deficit és a magas államadósság fogságában küzd, mert akkor meg van kötve a gazdaságpolitika keze.

„Nincsenek beruházások, nincsenek fejlesztések, nincs innováció, lemaradunk azokhoz a versenytársakhoz képest, akik észszerűbben kezelik az egyensúlyi kérdéseket a makrogazdasági szinten, és emiatt nagyobb tűzerejük van arra, hogy a jövő építésével foglalkozzanak. Magyarország gyakorlatilag ettől a lehetőségtől az elmúlt évtizedek nagy részében folyamatosan elvágja magát.”

Az S&P hitelminősítő leminősítést belengető üzenetét nem tartja meglepőnek, mert szerinte a piac már rég beárazta a magyar kockázatokat, a hitelminősítők pedig általában késéssel reagálnak. A választásokkal kapcsolatban elmondta, a nemzetközi befektetők egy része komoly esélyt lát a kormányváltásra, és úgy véli, egy új kormány pozitív hatással lenne a forintra és a gazdaságra. „Ez benne volt egyébként a háborúig egészen drámai forint erősödésben” – jegyezte meg, de hozzátette, hogy más befektetők ennek az ellenkezőjét gondolják. Ugyanakkor óva intett attól, hogy bárki azt gondolja, a választások után egy csapásra megváltozik minden. „Évek nagyon kemény munkájával lehet azokon a problémákon javítani, amiket itt már felsoroltunk” – jelentette ki. Szerinte bármelyik kormányra is kerül, a legfőbb feladat a költségvetési hiány csökkentése és a gazdaság stabilizálása lesz.

A TISZA Párt ígéretét az euró bevezetésének feltételeinek megteremtésére 2030-ig erős jelzésnek tartja a piacok számára, de hangsúlyozta, hogy a legfontosabb maga a felkészülési időszak: a makrogazdasági mutatók stabilizálása és egy kiszámítható gazdaságpolitika megteremtése. „Az eurózónában történő belépésünk az hab a tortán” – fogalmazott. A térségbeli példákról (Horvátország, Bulgária, Szlovákia) azt mondta, egyik sem jó párhuzam Magyarország számára.

„Nekünk a magyar modellt kell kitalálni. És most itt a magyar modellt nem arra értem, ami az elmúlt évtizedekben volt, mert azt inkább elfelejteni kellene”

– mondta. A befektető szerint a politika szerepe válságos időkben mindig felértékelődik a befektetői döntésekben. Úgy látja, az Európai Unió jelenleg nincs kezdeményező helyzetben a világban, inkább csak reagál a környezetére, ami lehet sikeres stratégia, de „akkor azt a szakmát nagyon jól kell űzni, tehát az adaptáció művészetét, azt akkor nagyon meg kell tanulni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: