hirdetés

Baltával védekezett az őt támadó medvével szemben egy férfi Székelyföldön

Az 54 éves férfi súlyosan megsebesült, de el tudott menekülni és kerékpárral jutott haza. Az elmúlt négy napban ez már a harmadik medvetámadás volt a régióban.

Link másolása

hirdetés

Újabb medvetámadás történt hétfőn Székelyföldön: ezúttal a Kovászna megyei Zágonban támadt egy férfira a nagyragadozó.

Kiss Ágoston zágoni polgármester a Székelyhon.ro portálnak elmondta: az áldozat a falutól néhány kilométerre a bekerített gazdaságában tevékenykedett, amikor rátámadt egy kétbocsos anyamedve. Az 54 éves férfi súlyosan megsebesült, de el tudott menekülni és kerékpárral jutott haza. A férfit kórházba szállították, az állapota stabil, de a tarkóján elszenvedett sérülések miatt műtéti beavatkozásra volt szüksége.

A Covasnamedia.ro portál szintén a polgármestertől tudta meg, hogy a támadás pillanatában a férfi egy baltával dolgozott és a szerszám hasznára volt a védekezésben is. Ezzel akadályozta meg, hogy a medve megharapja.

Az elmúlt négy napban immár a harmadik medvetámadás történt Székelyföldön. Vasárnap a Hargita-hegység lábánál fekvő Kápolnásfaluban, pénteken pedig a Hargita és Maros megye határán fekvő Hidegkúton esett egy-egy férfi medvetámadás áldozatául. Mindkét Hargita megyei áldozatot a csíkszeredai megyei kórházban műtötték meg.

Tánczos Barna romániai környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter pénteken bejelentette: a tárca olyan törvénymódosítást készít elő, amely azonnali beavatkozást tesz lehetővé a medvetámadások esetében. A miniszter egy interjúban elmondta: amikor emberéletek forognak veszélyben, azonnal be kell avatkozni, ahogy a tűzoltók is teszik.

A jelenlegi szabályozás szerint hatvan napon belül lehet kilőni vagy eltávolítani a problémás egyedeket és a művelet rendkívül sok bürokráciával jár. A miniszter azt is közölte, hogy az elmúlt öt évben megtízszereződött a medveveszélyt jelző sürgősségi hívások száma Romániában és míg korábban kilenc, idén már 13 megyében kértek segítséget a medvék miatt.

hirdetés

A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített becslés szerint Romániában 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma.

A medvepopuláció megőrzésére vonatkozó 2018-as akcióterv szerint a nagyragadozók 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne.

A medveállomány szabályozását hevesen ellenzik a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a vadásztársaságok üzleti érdekei állnak a szabályozási kérdések hátterében.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Vegyék le a szivárványzászlót az iroda ablakából „a lakók nyugalma érdekében” – kérték egy budapesti cégtől

„Magyarországon, magyarok lakta házát a nemzeti zászlónk ékesítheti, erre vagyunk büszkék” – fogalmaztak levelükben a ház lakói.

Link másolása

hirdetés

Arra kértek nyomatékosan egy Budapest belvárosában található lakóházban működő irodát, hogy távolítsák el az ablakba kitett szivárványszínű zászlójukat.

Az illetékeseket levélben kereste meg a ház közössége, amit aztán a cég vezetője közzétett a Facebookon. Ez állt benne:

Tisztelt BÉRLŐ! A ház "őslakosainak" véleményét, kérését tolmácsolva, megnyugtató lépéssel szolgálna az irodájuk sarok ablakában kifüggesztett színes zászló eltávolítása, bevétele. Önök átmeneti bérlőként vegyék figyelembe a lakók nyugalmát. Magyarországon, magyarok lakta házát a nemzeti zászlónk ékesítheti, erre vagyunk büszkék

A levelet Péterfy-Novák Éva író is megosztotta, ő úgy fogalmazott a posztjában: "Beérett a vetés. #házmesterország #szégyen"


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Rusvai: Augusztusban nőni fog a fertőzöttek száma, a maszkviselés hamarosan visszatérhet

A virológus szerint legkésőbb szeptemberben elkezdődhet a nagyobb mértékű emelkedés.

Link másolása

hirdetés

Egyelőre továbbra is stagnál a járványhelyzet. A koronavírusról tájékoztató kormányzati honlap hétfői közlése szerint hétvégén összesen 155 új koronavírus-fertőzöttet igazoltak és egy beteg hunyt el. Az aktív fertőzöttek száma 30 434 főre csökkent. 76 beteget ápolnak kórházban, közülük 11-en vannak lélegeztetőgépen. Eddig 5 624 451 embert oltottak be a vírus ellen, közülük 5 443 749-en már a második oltásukat is megkapták. Mostantól pedig már harmadik oltásra is lehet jelentkezni.

Rusvai Miklós virológus arra figyelmeztet, hogy augusztusban ismét nőni fog a fertőzöttek száma. A Magyar Hírlapnak nyilatkozva azt mondta, hét helyszínen is emelkedést mutatott a koronavírus koncentrációja a szennyvízben, ami azt jelenti, hogy

innentől kezdve folyamatos emelkedés várható. Ez a tendencia alapján pedig nagy valószínűséggel már legkésőbb szeptemberben elkezdődhet a nagyobb mértékű emelkedés. A vírus terjedését az iskolakezdés és a szabadságról, külföldről hazaérkezők fokozhatják.

A víruskutató rámutatott, hogy a magas, hatvan százalék fölötti átoltottsággal rendelkező országokban, például Izraelben és Nagy-Britanniában is újabb szabályokat kell bevezetniük, mert emelkedni kezdett a fertőzöttek száma.

Szerinte a maszkviselés hamarosan nálunk is visszatérhet, amit elsősorban a bevásárlóközpontokban, a tömegközlekedési eszközökön, illetve a zárt helyeken vezethetnek be újra.

Következő lépésként nagy valószínűséggel ismét védettségi igazolványhoz köthetik a zárt téri eseményeket és a sporteseményeket, bizonyos eseményeken pedig korlátozhatják a maximális létszámot.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

40 milliárdból lehetne megmenteni a Velencei-tavat, de a kormány most nem akar erre ennyi pénzt költeni

Bár ők is szükségesnek látják a tó vízpótlását, most elsősorban a gazdaság újraindítására fordítják a forrásokat.
Címkép: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. augusztus 02.


Link másolása

hirdetés

Ahogy arról korábban beszámoltunk, több probléma is akadt a Velencei-tóval idén nyáron. Június közepére annyira lecsökkent a vízszint, hogy tömegesen pusztultak el a halak, július végén pedig négy strand működését is felfüggesztették a vízminőség romlása miatt.

A normális szinthez képest most 80 centiméter hiányzik a vízszintből, a víz pótlását azonban egyelőre még mindig nem sikerült megoldani, és a közeljövőben nem is fog sor kerülni rá a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondása szerint.

Tessely Zoltán a Fehérvár TV-nek nyilatkozott a problémáról. Mint mondta, a tó vízgyűjtője nagyon kis terület, ezért nagyon érzékeny a csapadékviszonyokra. Az elmúlt években "félsivatagi" csapadékmennyiség volt a vízgyűjtő területen, emiatt van most jelentős vízhiány a tóban.

Készítettek egy előterjesztést a kormány számára, amely olyan megoldást kínál, amellyel nemcsak a víz utánpótlása, hanem a környék, Székesfehérvár ivóvízének a javítása is megvalósulna.

A gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs tárgyalt is róla, támogatták is, a kormány viszont azt közölte, hogy a jelenlegi helyzetben nem szándékozik biztosítani a projekthez szükséges pénzt, ami 40 milliárd forintra rúgna. Indoklásuk szerint a magas összeg miatt halasztják tehát a projektet, mivel a gazdaság újraindítására fordítják elsődlegesen a forrásokat.

A víz pótlására egyelőre tehát nincs megoldás. Ahogy a Fehérvár TV riportjában elhangzott, a tóhoz a Pátkai- és a Zámolyi-víztározóból lehetne vizet juttatni, de ha az összes vizet ráeresztenék onnan a tóra, akkor is csak 8 centimétert emelkedne a vízszint. Ráadásul a vízminőség sem megfelelő ahhoz, hogy ezt megtegyék a szakemberek.

Forrás: Portfolio

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Kétmilliárd forintért vette meg a magyar állam a Batthyány család okleveleit

Egészen pontosan 520 dokumentumot, amelyek felbecsülhetetlen értékű kulturális emlékek.

Link másolása

hirdetés

A magyar állam 5,6 millió euróért, azaz közel 2 milliárd (1 999 195 273) forintért megvásárolta a Batthyány család levéltári okleveleit, 520 dokumentumot - közölte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára hétfőn Budapesten.

A felbecsülhetetlen értékű kulturális emlékek, az egykori Batthyány-birtokok levelezései betekintést nyújtanak a Magyar Királyság évszázados működésébe. Ezek tudományos igényű vizsgálatával jobban rekonstruálhatók a magyar történelem meghatározó eseményei és összefüggései - mondta Orbán Balázs a Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) tartott eseményen.

Az államtitkár kitért arra, hogy az MNL már eddig is őrzött okleveleket a Batthyány-gyűjteményből, például a mohácsi csatát közvetlenül megelőző és azt követő időszakban született iratokat. Hozzátette, hogy a Batthyány család 1945-ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot, és vinni magával a több száz éves iratokat tartalmazó családi levéltárat.

Orbán Balázs megjegyezte:

a kormány fontosnak tartja, hogy a nemzeti kincseket, ereklyéket, emléktárgyakat hazai kézben tudhassák, ezért támogatták Munkácsy Mihály trilógiájának teljessé tételét vagy a Seuso-kincsek visszavásárlását is.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kiemelte, hogy a levéltárak ezeréves történelmiségünk, jogállamiságunk letéteményesei, gyökereink ápolása, őrzése és továbbadása pedig nemzeti alapfeladatunk.

hirdetés

Szabó Csaba, az MNL főigazgatója kiemelte: az arisztokrata család nevének fennmaradását semmi nem garantálja hitelesebben az oklevelek Magyar Nemzeti Levéltárba kerülésénél.

Mint elhangzott, a Batthyány családdal mintegy tíz éven át húzódó megbeszélések, tárgyalások során kezdetben egy bécsi széfben őrzött, háromszáz középkori oklevélről tudtak, és csak három éve derült ki, hogy egy másik széfben további mintegy kétszáz okleveleket őriznek.

"A két hete Budapestre érkezett anyag tartalma egyedülálló, a magyar történelem szempontjából hihetetlenül fontos iratokról van szó, amelyek kiegészítik a már nálunk lévő Batthyány-dokumentumokat. A Mohács előtt Magyarországon keletkezett mintegy egymillió oklevélből mintegy százezer maradt meg" - mondta a főigazgató.

Rácz György főlevéltáros, az MNL Tudományos Igazgatóságának helyettes vezetője felidézte, hogy 1945 tavaszán a körmendi Batthyány-kastély értékei szívszorító módon pusztultak el, a levéltár 15 százaléka is megsemmisült, a többi dokumentumot sikerült külföldre menekíteni. Hangsúlyozta: az oklevelek értéke abban rejlik, hogy a Batthyány család tagjai évszázadokon át töltöttek be fontos kormányzati tisztségeket.

Az oklevelek három csoportba sorolhatók. A Memorabilia-sorozat elsősorban királyi leveleket és politikai témájú iratokat tartalmaz. A tudományos kutatás szempontjából kiemelkedő forrásértékű együttes az úgynevezett Himfiana-sorozat, amely az Anjou-korban befolyásos Döbrentei Himfiek levéltára volt, ezeket a Batthyányiak birtokaikkal örökölték. Ezek legkorábbi darabja IV. Béla király 1256-ban kiadott oklevele. A harmadik sorozat az Acta Antiqua, ide sorolták a család ősi birtokállományának legrégebbi birtokjogi okleveleit. E sorozat legkorábbi darabja Nagy Lajos király 1355. évi oklevele.

A több mint 75 éven át Bécsben őrzött dokumentumok számbavételük, feldolgozásuk, digitalizálásuk után a tudományos kutatás rendelkezésére fognak állni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: