Mark Thompson, a Getty Images díjnyertes fotósa Twitter oldalára töltött fel fotókat, amelyekből az látszik, hogy a Hungaroring egyik biztonsági emberével keveredik szóváltásba, az egyik képen pedig úgy tűnik, hogy a szája felett fel is szakadt a bőr.
The friendly face of Hungarian trackside security pt2 the slap across the face ( note cut to lip) pic.twitter.com/iLIsBhltZd
A Blikk értesülései szerint a fotóriporter a pályának egy olyan részére szeretett volna bejutni, ahová elméletileg joga lett volna, azonban a sportbírók utasítására a biztonsági szolgálat embere ezt nem engedte.
Emiatt alakult ki az összetűzés a két férfi között, amely a képek alapján tettlegességig fajult. Azt egyelőre nem tudni, hogy indul-e valamilyen vizsgálat az ügyben.
Mark Thompson, a Getty Images díjnyertes fotósa Twitter oldalára töltött fel fotókat, amelyekből az látszik, hogy a Hungaroring egyik biztonsági emberével keveredik szóváltásba, az egyik képen pedig úgy tűnik, hogy a szája felett fel is szakadt a bőr.
The friendly face of Hungarian trackside security pt2 the slap across the face ( note cut to lip) pic.twitter.com/iLIsBhltZd
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Olyan számokat látok, hogy nem akarom elhinni” – tiszás forrás a belső mérésekről
A Tisza Párt belső köreiben már a kétharmados győzelem lehetőségéről beszélnek a választások hajrájában. Egyes kulcsfontosságú körzetekben 15-25 százalékpontos előnyt mérnek.
A Tisza Párt belső köreiben már a kétharmados győzelem lehetőségéről suttognak a kampány hajrájában, miközben a választási visszaélések megakadályozására civil „fürkészekkel” és egy országos irányítóközponttal, vagyis „war roommal” készülnek. A 444 vasárnapi, több belső forrásra hivatkozó cikke szerint a pártban az elmúlt két hétben érezhető hangulatváltozásról számoltak be, és úgy látják, „nyílik az olló” a Fidesszel szemben. Egy, a párt belső közvélemény-kutatásait ismerő forrásuk szerint a győzelemhez szükséges választókerületekben jelentős előnyöket mérnek.
„Olyan számokat látok, hogy nem akarom elhinni. 15-20-25 százalékokkal vezetünk azokban a választókerületekben, amelyeket mindenképpen meg kell nyernünk a többséghez”
– mondta a forrás. A párt a kampányzáró eseményét április 11-én tartja Debrecenben.
A terepen dolgozó aktivisták szerint a változás szele a Tisza számára hagyományosan nehezebbnek tartott észak-magyarországi régiót is elérte. Itt élők arról számoltak be, hogy a helyi roma közösségekben hirtelen megosztottság jelent meg. „Kialakult két tábor, a fideszes és a tiszás frakció, amit eddig nem láttunk” – fogalmazott egy helyi kampányban dolgozó forrás.
Egy másik, szintén aprófalvas, nagyszámú roma lakossággal rendelkező körzetben dolgozó tiszás arról beszélt, hogy míg korábban a helyi vezetők jellemzően anyagi támogatást kértek, a közelmúltban ez megváltozott.
„Mostmár nem kérnek mást, csak munkát”
– magyarázta.
A szavazatok tisztaságának védelmére a párt tudatosan készül, amihez „A szavazat ára” című dokumentumfilm is inspirációt adott. Listát vezettek azokról a szavazókörökről, ahol a leginkább tartanak a szavazatvásárlástól, és ezekbe a körzetekbe „fürkészeket” toboroznak.
A párton belüli hangulat egyszerre optimista és óvatos. Bár Magyar Péter nyíltan beszél a kétharmados felhatalmazásról, a háttérben ezt a szót inkább csak suttogva használják. Egyik forrásuk szerint a győzelem akkor reális, „ha az emberek elhiszik, hogy tényleg megtörténhet, és a győzteshez húznak”.
A Tisza Párt belső köreiben már a kétharmados győzelem lehetőségéről suttognak a kampány hajrájában, miközben a választási visszaélések megakadályozására civil „fürkészekkel” és egy országos irányítóközponttal, vagyis „war roommal” készülnek. A 444 vasárnapi, több belső forrásra hivatkozó cikke szerint a pártban az elmúlt két hétben érezhető hangulatváltozásról számoltak be, és úgy látják, „nyílik az olló” a Fidesszel szemben. Egy, a párt belső közvélemény-kutatásait ismerő forrásuk szerint a győzelemhez szükséges választókerületekben jelentős előnyöket mérnek.
„Olyan számokat látok, hogy nem akarom elhinni. 15-20-25 százalékokkal vezetünk azokban a választókerületekben, amelyeket mindenképpen meg kell nyernünk a többséghez”
– mondta a forrás. A párt a kampányzáró eseményét április 11-én tartja Debrecenben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kimentették a második amerikai pilótát is Iránból – drámai részletek derültek ki a mentőakcióról
Az iráni állami média jelentős pénzjutalmat ajánlott fel a lelőtt amerikai gép személyzetének élve elfogásáért. A mentést végül egy mélyen ellenséges területre behatoló kommandós egység hajtotta végre.
„Megvan!” – ezzel a felkiáltással jelentette be Donald Trump vasárnap hajnalban, hogy amerikai különleges erők sikeresen kimentették annak a pénteken lelőtt F–15E vadászgépnek a második személyzeti tagját is, aki Irán hegyvidéki részén rejtőzködött. Az elnök szerint az Egyesült Államok történetének egyik legmerészebb kutató-mentő műveletét hajtották végre, amelyben több tucat repülőgép és több száz katona vett részt. A pénteki támadás után az egyik pilótát hamar megtalálták, a másikért azonban mélyen ellenséges területre kellett behatolni.
A mentés részleteiről az Axios amerikai tisztviselőkre hivatkozva számolt be.
Eszerint a gép fegyverrendszer-kezelője sérült volt, de képes volt gyalogosan mozogni, és több mint egy napig bujkált a hegyek között. A kommandósok intenzív légi fedezet mellett hatoltak be a területre, ahol tűzharcba keveredtek az iráni csapatokkal.
„Ez volt az igazi tű a szénakazalban… egy bátor amerikai lélek egy hegyi hasadékban” – mondta egy magas rangú kormányzati tisztviselő a lapnak. A kimentett katonát Kuvaitba szállították, az akció során azonban az amerikaiak kénytelenek voltak hátrahagyni és megsemmisíteni két szállítógépet, hogy azok ne kerüljenek iráni kézre.
Miközben az amerikai erők a katonájukat keresték, az iráni állami média is mozgósított. Egy helyi csatorna felhívást tett közzé, amelyben arra buzdította a lakosságot, hogy fogják el élve az „ellenséges pilótát”, amiért cserébe „értékes jutalomban” részesülnek.
A felajánlott összeg több forrás szerint megközelítette a 60 ezer dollárt, vagyis a 22 millió forintot. A feszült helyzetet jól mutatja egy hitelesített videófelvétel is, amelyen helyi fegyveresek láthatók, amint az alacsonyan szálló amerikai helikopterekre tüzelnek, miközben valaki azt kiabálja: „Lőjetek, lőjetek. Ügyesek vagytok! Lőjetek.”
Az incidens éles politikai visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban. Donald Trump a sikeres mentőakció bejelentése előtt 48 órás ultimátumot adott Teheránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, ellenkező esetben azzal fenyegetett, hogy „a pokol fog rájuk szakadni”. A demokrata oldalról ugyanakkor kritikák is elhangzottak. „Úgy érzem, megint egy újabb végtelen háború felé tántorgunk, miközben az elnök nem fogalmazta meg világosan a célt” – nyilatkozta a CBS-nek Wes Moore, Maryland kormányzója. Az F–15E lelövése az első ismert eset a konfliktus kezdete óta, hogy személyzettel repülő amerikai gép iráni terület fölött zuhant le.
Trump ultimátuma hétfőn jár le. Irán válaszul közölte, hogy ha az ország infrastruktúráját támadás éri, akkor „a pokol kapui megnyílnak” az amerikaiak számára.
„Megvan!” – ezzel a felkiáltással jelentette be Donald Trump vasárnap hajnalban, hogy amerikai különleges erők sikeresen kimentették annak a pénteken lelőtt F–15E vadászgépnek a második személyzeti tagját is, aki Irán hegyvidéki részén rejtőzködött. Az elnök szerint az Egyesült Államok történetének egyik legmerészebb kutató-mentő műveletét hajtották végre, amelyben több tucat repülőgép és több száz katona vett részt. A pénteki támadás után az egyik pilótát hamar megtalálták, a másikért azonban mélyen ellenséges területre kellett behatolni.
A mentés részleteiről az Axios amerikai tisztviselőkre hivatkozva számolt be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruszin-Szendi Romulusz hosszú posztban üzent a katonáknak
A korábbi parancsnok vasárnap a közösségi oldalán fejtette ki gondolatait a modern katonai etikáról és a bajtársiasságról. Bejegyzésében a morális bátorságot a hivatás legmagasabb rendű erényének nevezi.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa és korábbi vezérkari főnök vasárnap a Facebookon tett közzé egy hosszabb bejegyzést a katonai hivatásról és a morális bátorságról. A volt parancsnok szerint a hivatás magva egy olyan belső tartás, amely egyszerre köt a bajtársakhoz, a hazához, az eskühöz és a lelkiismerethez.
Bejegyzésében úgy fogalmaz: „A fizikai bátorság látványos. A morális bátorság csendes. A fizikai bátorság percekben mérhető. A morális bátorság évek alatt érlelődik. A fizikai bátorság a testet kockáztatja. A morális bátorság a sorsot.” Ruszin-Szendi állítja, a modern katonai etika szerint a morális bátorság a hivatás legmagasabb rendű erénye, mert az önazonosságról szól, arról, hogy az ember képes-e hű maradni ahhoz, amit a tükörben lát, amikor leveti az egyenruhát.
A politikus szerint a 21. század katonája már nem egyszerű végrehajtó, hanem gondolkodó ember, aki érti a saját felelősségét is. Úgy véli, a modern katonai etika kimondja, hogy a lojalitás nem személyekhez, hanem értékekhez, a hűség pedig nem a hatalomhoz, hanem a hivatáshoz köt.
„A professzionális katona nem csak azt kérdezi: Mit kell tennem? Hanem azt is: Mi a helyes? Ez a kettős kérdés teszi emberivé a hivatást. És ez a kettős kérdés teszi nehézzé is”
– írja.
A bajtársiasságot a hivatás egyik legkeményebb törvényének nevezi, amely nemcsak a harctéren érvényes. „A morális bátorság egyik legmélyebb formája éppen ez: kiállni azokért, akik nem szólhatnak. Aki ezt megteszi, az nem a rendszer ellen cselekszik, hanem a hivatás mellett. Nem a felettesei ellen, hanem a bajtársaiért. Nem a rend ellen, hanem az igazságért.”
Ruszin-Szendi szerint a morális bátorság ott kezdődik, ahol a parancs és a lelkiismeret nem ugyanabba az irányba mutat. Ilyenkor a professzionális katona nem lázad vagy politizál, hanem jelzi, hogy valami nincs rendben, ami szerinte nem engedetlenség, hanem kötelesség. Azt is hozzáteszi, hogy míg a fizikai bátorság jutalma gyakran elismerés, a morális bátorságé sokszor csend és retorzió. Mint írja, a hadsereg egy intézmény, de a hivatás az emberben él, és a morális bátorság a hivatás őrzése, nem pedig politikai aktus.
„A katona arra esküszik, hogy parancsot teljesít. De arra is, hogy a hazát védi. És arra is, hogy a bajtársait nem hagyja hátra. És arra is, hogy a hivatás becsületét megőrzi. Amikor ezek a kötelességek egy irányba mutatnak, a hivatás egyszerű. Amikor nem, akkor válik igazán nehézzé”
– áll a bejegyzésben, amely szerint a morális bátorság a hivatás beteljesítése. Posztját a következő mondattal zárta: „Senkit nem hagyunk hátra!”
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa és korábbi vezérkari főnök vasárnap a Facebookon tett közzé egy hosszabb bejegyzést a katonai hivatásról és a morális bátorságról. A volt parancsnok szerint a hivatás magva egy olyan belső tartás, amely egyszerre köt a bajtársakhoz, a hazához, az eskühöz és a lelkiismerethez.
Bejegyzésében úgy fogalmaz: „A fizikai bátorság látványos. A morális bátorság csendes. A fizikai bátorság percekben mérhető. A morális bátorság évek alatt érlelődik. A fizikai bátorság a testet kockáztatja. A morális bátorság a sorsot.” Ruszin-Szendi állítja, a modern katonai etika szerint a morális bátorság a hivatás legmagasabb rendű erénye, mert az önazonosságról szól, arról, hogy az ember képes-e hű maradni ahhoz, amit a tükörben lát, amikor leveti az egyenruhát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump: 48 óra múlva elszabadul a pokol, ha Irán nem enged
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social platformon ismételte meg fenyegetését Teherán felé a Hormuzi-szoros megnyitásával kapcsolatban. Mindeközben időverseny zajlik egy tegnap lelőtt amerikai vadászgép eltűnt fegyverrendszer-kezelőjéért.
Donald Trump amerikai elnök Iránnak 48 órája van arra, hogy megállapodást kössön vagy megnyissa a Hormuzi-szorost. A Truth Socialön közzétett bejegyzésében így fogalmazott:
„Emlékeznek, amikor tíz napot adtam Iránnak, hogy MEGÁLLAPODÁST KÖSSÖN vagy MEGNYISSA A HORMUZI-SZOROST? Az idő fogy. 48 óra múlva elszabadul a pokol. Dicsőség ISTENNEK!”.
Mindeközben időverseny zajlik egy tegnap lelőtt amerikai vadászgép eltűnt fegyverrendszer-kezelőjéért, akit az amerikai és az iráni erők egyaránt keresnek. A gép pilótáját az amerikaiak sikeresen kimentették. Irán közlése szerint csapás érte a busehri atomerőmű térségét, amiben egy ember meghalt. Az éjszaka folyamán iráni támadások érték az izraeli Bnei Brak városát, miközben Izrael Bejrútot támadta – írta a 444.hu, ami felidézi, hogy
az elnök az elmúlt hetekben többször is szabott határidőket Iránnak.
Két hete szombaton kijelentette, hogy „csapást mér és megsemmisíti Irán különböző erőműveit, a legnagyobbakkal kezdve”, ha Teherán 48 órán belül nem nyitja meg újra a Hormuzi-szorost. Múlt hétfőn azt mondta, a két ország „nagyon jó és eredményes tárgyalásokat” folytatott, és öt nappal elhalasztott minden katonai csapást az energetikai infrastruktúra ellen. A tárgyalásokról szóló híreket az iráni vezetés tagadta.
Múlt pénteken közölte, hogy tíz napra felfüggeszti a támadásokat, állítása szerint az iráni kormány kérésére, ezzel a határidő hétfőre tolódott. A mai, szombati bejegyzésében ezt a határidőt ismételte meg.
Donald Trump amerikai elnök Iránnak 48 órája van arra, hogy megállapodást kössön vagy megnyissa a Hormuzi-szorost. A Truth Socialön közzétett bejegyzésében így fogalmazott:
„Emlékeznek, amikor tíz napot adtam Iránnak, hogy MEGÁLLAPODÁST KÖSSÖN vagy MEGNYISSA A HORMUZI-SZOROST? Az idő fogy. 48 óra múlva elszabadul a pokol. Dicsőség ISTENNEK!”.
Mindeközben időverseny zajlik egy tegnap lelőtt amerikai vadászgép eltűnt fegyverrendszer-kezelőjéért, akit az amerikai és az iráni erők egyaránt keresnek. A gép pilótáját az amerikaiak sikeresen kimentették. Irán közlése szerint csapás érte a busehri atomerőmű térségét, amiben egy ember meghalt. Az éjszaka folyamán iráni támadások érték az izraeli Bnei Brak városát, miközben Izrael Bejrútot támadta – írta a 444.hu, ami felidézi, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
