A Balaton déli partján már rá lehet menni a jégre, de aki szabályt szeg, 200 ezer forintos bírságra számíthat

Magyar Péter a Facebook-oldalán reagált a hírre, hogy a Legfőbb Ügyészség ügyészségi hatáskörbe vonta a Magyar Nemzeti Bank ügyében folytatott nyomozást.

– írta a Tisza Párt elnöke.

Magyar a választási kampány során többször is hangoztatta, hogy elégedetlen azzal, ahogy az MNB-ügy nyomozása (nem) halad. Már tavaly júliusban felszólította a legfőbb ügyészt, hogy vegyék őrizetbe a gyanúsítottakat és foglalják le „a lopott szajrét”. Március elején személyesen is találkozott Nagy Gábor Bálinttal, akkor azt mondta, hogy bár rákérdezett a „világ legnagyobb bankrablására” érdemi választ nem kapott, csupán annyit, hogy az eljárás felderítési szakaszban van. A Tisza-elnök március végén egy kampánygyűlésén azt üzente Matolcsy György volt jegybankelnöknek, hogy „bilincs, bilincs, rács, rács”.

Kocsis Máté korábban árulónak nevezte Borbás Marcsit, Balogh Leventét és Wáberer Györgyöt, akik szerinte csak azért álltak a Tisza Párt mellé, mert szeretnék átmenteni a vagyonukat. Borbás válaszában jelezte, hogy csak annyit mondott: „ma kétszer annyit kell dolgoznom, hogy ugyanannyim legyen, mint régen” - amit fenntart.

Ezt a korábbi árulós megszólalását fejtette ki részletesebben Kocsis a Fidesz-frakció podcastműsorban, és ismét kifejezetten megemlítette Borbás Marcsit, a „főzőműsoros hölgy” cége szerinte közel 3 milliárd forintos bevételre tett szert közpénzből. „És ennek a legvégén azt mondani, hogy neki »kétszer annyit kell dolgozni a pénzért, mint régen«, az árulás” – fogalmazott.

Szerinte ez nem a Fidesz, hanem annak kurzusnak az elárulása, amiben az érintettek szerinte „messze átlagon felül” jól éltek.

- mondta Kocsis, meglátása szerint a történet arról szól, hogy

Reagált arra a felvetésre is, miszerint a műsorgyártásra kapott támogatás közpénz, nem a Fidesz pénze. „Igen, van a jó közpénz, amit a Borbás Marcsi kap, és van a rossz közpénz, amit meg mondjuk a Rákay Philip, ugye, világos logika” – mondta ironikusan, de azt továbbra sem fejtette ki, hogy a közpénzért miért vár el pártlojalitást.

– tette fel a kérdést.

Borbás Marcsi korábban már reagált Kocsis árulózására, szerinte a műsorok, amire cége közpénzt kapott a közszolgálati televízió tulajdonát képezik, és növelték annak piaci értékét és bevételeit. A műsorvezető visszautasította azt a feltételezést, hogy a közmédiával való együttműködés valamiféle hallgatási kötelezettséggel járna. Azt is mondta, hogy a pénzt nem ő tette zsebre, hanem a 16 évig heti rendszerességgel készített műsorok gyártási költségét képezte.

„Kocsis szerint áruló vagyok, hiszen ha cégünk dolgozott a köztévének, akkor engem valami furcsa omerta kötelez arra, hogy… mire is? Bele se akarok gondolni, nem érdekel a politika.” Borbás Marcsi méltatlannak tartja az árulás vádját, és reméli, hogy az „visszahull a vádló fejére”. Akkori posztját azzal zárta, hogy az anyagiakat érintő állítások miatt jogi lépéseket tesznek, jelezve: „az ügyvédünknek már ismerős pálya lesz.”

Kedden folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat, miniszterelnökökkel és államfőkkel egyeztet, és gimnáziumi igazgatókkal is beszél délután – jelentette be Magyar Péter egy délelőtti Facebook-videóban.

Elmondása szerint a nap folyamány tíz miniszterelnökkel és államfővel egyeztet telefonon, köztük Robert Fico szlovák és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel. Az irodájában fogadja Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, akivel azt szeretné végigvenni, milyen módon tudja segíteni a Tisza-kormány „az erdélyi és a partiumi honfitársainkat”.

– mondta a videóban.

Arról is beszélt, hogy hétfőn megkereste őt 17 neves gimnázium igazgatója a leendő kormány oktatáspolitikai programja és az oktatási miniszter személye kapcsán. Mint mondta, örömére szolgál, hogy már ma délután 16 órakor fogadhatja őket.

A videóban reagált arra a hírre is, hogy a legfőbb ügyész ügyészségi hatáskörbe vonta a Nemzeti Bankot érintő ügy nyomozását.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleményben értékelte az Európai Unió Bíróságának döntését, mely szerint a 2021-es propagandatörvény elfogadásával a magyar állam megsértette az uniós jogot. A bíróság többek között az EU alapértékeinek, alapvető jogoknak és a belső piaci szabályoknak a sérelmét állapította meg.

A szervezetek szerint a döntés két okból is történelmi. „Egyrészt megerősíti, hogy az Orbán-kormány kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politikájának nincs helye az EU-ban, másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős lépést tett afelé, hogy ne csak a gazdasági unió, de közös alapértékeink védelmezője is legyen azzal, hogy első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződés szerinti közös értékek sérelmét.”

A jogszabályt orosz mintára elfogadottnak tartják, amely szerintük rendszerszintű diszkriminációt vezetett be. Úgy fogalmaznak, a törvény „megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek »a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást« népszerűsítik vagy jelenítik meg.”

Hozzáteszik, hogy 2025-ben a kormány a gyülekezési jogra is kiterjesztette a korlátozást, hogy betilthassák a Pride-felvonulásokat. Emlékeztetnek, hogy ezekben az ügyekben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

A közlemény kiemeli a bíróság indoklását, miszerint egy tagállam nem takarózhat a nemzeti identitásával, ha az uniós alapértékeket sérti.

A szervezetek jelezték, hogy a bíróság a kormány gyermekvédelmi érveit is elutasította. „Az EUB azonban alapjaiban utasította vissza ezt, megállapítva, hogy a szabályozás nem a gyerekekre veszélyes tartalmakra irányul, a kormány ezt az állítását semmilyen gyakorlati, tudományosan igazolt ténnyel nem tudta bizonyítani.” Emlékeztettek, hogy a gyermekek védelmére már a törvény előtt is léteztek szabályok.

A bíróság azt is megállapította, hogy a törvény előítéleteken alapul. „Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a propagandatörvény megbélyegző és sértő jellege a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó emberek társadalmi »láthatatlanságának« kialakításához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat.”

A szervezetek szerint tehát a döntés után egyértelmű feladat hárul a törvényhozásra.