92,5 milliárd forint osztalékot fizettek Balásy Gyula államnak felajánlott cégei 2017 óta

Orbán Viktor egy, a DPK tagjainak címzett üzenetben értékelte a választási eredményeket, és vázolta fel a jobboldal előtt álló feladatokat. Bejegyzése elején a vereség súlyosságát hangsúlyozta: „Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk. Nincs ezen mit szépíteni.” Elismerte, hogy a hatalmas kampánymunka ellenére sem sikerült győzni, majd köszönetet mondott a támogatóinak.

A leköszönő miniszterelnök szerint a vereség után egy új politikai korszak kezdődik, amelyet a hamarosan hivatalba lépő kormány jelleme fog meghatározni. Úgy látja, egy liberális berendezkedésű, az Európai Parlamentben tapasztalthoz hasonló „nagykoalíció jön létre, azzal a különbséggel, hogy ez nem pártok között, hanem egyetlen párton belül működik.” Emiatt az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a „nemzeti korszak vívmányainak” megvédését tartja.

Ehhez azonban megújulásra van szükség. Orbán Viktor szerint „a Fidesz, mint nagy kormányzópárt meggyengült”, és ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására. Állítja, a változásnak nem a pártból, hanem alulról kell érkeznie. „A megújulásnak nem a pártból, hanem olyan kisebb-nagyobb klubokból, körökből kell jönnie, ahol hisznek a nemzeti gondolatban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a DPK egy ilyen platform, így kulcsszerepe van a folyamatban.

A kampányt úgy értékelte, hogy a választók két ajánlat közül választhattak. Míg „a Tisza azt ígérte, hogy jobb lesz az emberek élete, ha a változásra szavaznak”, addig az ő oldaluk a biztonságra helyezte a hangsúlyt: „a veszélyek korában élünk, a járt utat járatlanért el ne hagyd!”

A jövővel kapcsolatban borús képet festett, szerinte „az önkény és az akarnokság korszakába lépünk”. Úgy véli, az új hatalom az alkotmányos garanciák eltörlésére törekszik, „lefekszenek Brüsszelnek, támogatni fogják a háborút és a migrációs paktumot”, és meg akarják szüntetni a védett energiaárakat. „Aggasztó jelek ezek, mégis azt kívánjuk, hogy ne legyen igazunk” – tette hozzá.

Levele végén összefogásra, közös gondolkodásra és újjáépítésre szólított fel, hangsúlyozva, hogy a DPK hálózata a megújulás egyik fontos pillére, és számít a tagok javaslataira.

Dr. Nemény András, Szombathely polgármestere nyíltan kritizálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kiosztott támogatásokat egy Facebook-bejegyzésben. A városvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik nagy helyi rendezvény egyáltalán nem kapott állami támogatást, míg Fásy Ádám lányának, Zsüliettnek a dokumentumfilmjére 101 millió forintot fizettek.

A polgármester szerint ez az aránytalanság egy szélesebb körű problémát jelez.

– jelentette ki.

Szerinte azonnal vissza kell vonni ezt a döntést, és újra ki kell írni a pályázatot, a felelősöket pedig meg kell büntetni. „Lesz dolga az új kormánynak” – jegyezte meg Nemény András.

Az elmúlt hetekben vita bontakozott ki a Nemzeti Kulturális Alap körül egy 17,088 milliárd forintos támogatási keret elosztása miatt. Bírálók szerint az eljárás során átláthatósági problémák és aránytalanságok merültek fel. Hankó Balázs a vádakra reagálva kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint jogszerű döntések születtek, és nyilvános pályázatokról volt szó. Az NKA később időközi szakmai és pénzügyi részbeszámolók bekérését jelentette be.

Magyar Péter leendő miniszterelnök azt közölte, hogy egy esetleges kormányváltás után kivizsgálnák az NKA-kifizetéseket, és szükség esetén feljelentéseket is tennének.

Hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 17 milliárd forintos támogatási ügyében. A beadványt Laczó Adrienn ügyvéd nyújtotta be kedden Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviseletében. A feljelentés szerint a hatalmas összegű támogatások odaítélése során rendszerszintű szabálytalanságok történhettek, a döntések a megfelelő szakmai kontroll nélkül, egyedi utasításokra születhettek.

A feljelentő állítása szerint a támogatási igények befogadását és előkészítését a főigazgató személyes utasítására, a szakterületi egyeztetések teljes kihagyásával végezték. A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye szerint a folyamat minden elemében eltért a megszokottól.

A közlemény szerint az ügyek kezelésekor jellemzően sokkal rövidebb idő telt el egy-egy kérelem benyújtásától a támogatói okirat kiállításáig és a támogatás utalásáig, mint általában.

A beadvány szerint a pályázókkal sokszor telefonon tartották a kapcsolatot a hivatalos pályázatkezelő rendszer helyett, ami ellentétes a vonatkozó rendelettel. A feljelentő arról is beszámolt, hogy a támogatások igényléséhez minimális szakmai kritériumokat sem szabtak meg, így a pályázók köre és az elvárt szakmai tartalom sem volt egyértelmű.

A közlemény szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának támogatásainál a kabinetvezető és a főigazgató részéről egyértelmű nyomásgyakorlás történt.

A botrány április végén robbant ki, miután Molnár Áron színész-aktivista arról beszélt, hogy az NKA egyfajta állami kifizetőhelyként működve, titokban milliárdokat osztott szét Fideszhez köthető szervezetek és előadók között.

A hírek megjelenése után nyilvánosságra került Bús Balázs távozása az NKA alelnöki posztjáról, majd lemondott a szervezet bizottságából Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila is. Az NKA későbbi közlése szerint Bús már korábban jelezte lemondási szándékát.

A kormányzati álláspont szerint a támogatások nyílt pályázatokon, kulturális szempontok alapján dőltek el, és nem kampányfinanszírozásról volt szó. Hankó Balázs leköszönő kulturális miniszter szerint a pályázatok nyilvánosak voltak, a döntéseket pedig szakmai szempontok alapján hozták meg.

Karácsony Gergely Balásy Gyula hétfő esti interjúját nézve arra gondolt, hogy „A gyűlöletpolitika végrehajtóinak és megrendelőinek nincs bocsánat. Budapestet pedig egyszer és mindenkorra meg kell tisztítani a vizuális környezetszennyezéstől.” A főpolgármester arról írt a Facebookon, hogy a rendszer által kegyelt milliárdos a saját és gazdái bukását siratja, és arról a hazaszeretetről beszél, amelyet szerinte éppen az ő közreműködésével bántalmaztak és sebeztek meg éveken át.

Karácsony Gergely feltette a kérdést: „Megbocsátást vár netán? Szerintem az biztosan nem jár neki. Sem neki, a végrehajtónak, de a megrendelőknek sem, ezt se feledjük.”

Úgy véli, embereket és közösségeket tettek gyűlöletcélponttá, aminek az elmúlt 16 évben életek estek áldozatául. A főpolgármester szerint a felejtés nem megoldás. „Nincs az a könnyes interjú, ami ezt rendbe hozhatja, a felejtés nem opció, mert ha nem dolgozzuk fel a lelkek ellen elkövetett bűnöket, arra ítéltetünk, hogy újra átéljük azokat” – fogalmazott.

A posztban kitért arra is, hogy ő maga is célpontja volt a kormányzati kampányoknak. „Persze én is szerepeltem jó pár ilyen hazug gyűlöletplakáton, amit ez az ember gyártott az Orbán-kormány megrendelésére.” Felsorolta, hogy nevezték már bohócnak, kerítésvágónak, dollárbaloldalinak, háborúpártinak és klónnak is. Számára azonban nem ez a lényeg, hanem az, hogy a politika ismét morális cselekvés lehessen, és ebből a szempontból ezekre a tettekre nincs bocsánat.

Karácsony Gergely szerint a gyűlöletpropagandát jogszabályokkal védték, amelyek milliárdos profitot biztosítottak, és megakadályozták, hogy az önkormányzatok eltüntessék a plakátokat. A főpolgármester szerint a jogszabályi védelem miatt lehetett újságnak álcázott propagandakiadványokat osztogatni Budapesten, emiatt csúfítják a városképet az épülethálók, és ezért állnak üresen a telefonfülkék, amelyeket szintén reklámfelületként használtak.

A főpolgármester jelezte, hogy Budapest több pert is indított az ügyben, és most látja elérkezettnek az időt a cselekvésre. „De itt az idő, és itt a lehetőség is végre, hogy megtisztítsuk a városainkat egyszer és mindenkorra a vizuális környezetszennyezéstől.” Hozzátette, készen állnak tárgyalni az új kormánnyal azokról a jogszabály-módosításokról, amelyek lehetővé teszik az épülethálók, az üres telefonfülkék és az óriásplakátok számának radikális csökkentését, hogy – mint fogalmazott – „soha többé ne lehessen gyűlöletpropagandával szennyezni a köztereinket és a lelkünket.”