Népszava: Nem is szavaztak Orbán Viktor lemondásáról a Fideszben

Toroczkai László arra a felvetésre, hogy a Fidesznek és a Mi Hazánknak vállt vállnak vetve kellene „eltakarítania a Tiszát” azt válaszolta: „Érzek ilyen társadalmi igényt”.

A Mi Hazánk elnöke a Mandineren futó Hotel Lentulai című műsorban a Tisza Pártot az SZDSZ világának visszatéréseként jellemezte, Magyar Pétert pedig élesen kritizálta.

A Mi Hazánk elnöke szerint a Fidesznek a „jachton luxizó gazdasági elit” okozta az igazi kárt, ezért a nemzeti oldalnak át kell esnie egy megtisztuláson. „Ez most óhatatlanul megtörténik” – tette hozzá.

A lehetséges együttműködésre személyes példát is hozott, amikor Simicskó Istvánt méltatta. A fideszes politikusról, aki a migrációs válság idején honvédelmi miniszterként látogatta meg őt Ásotthalmon, azt mondta:

A jobboldali táborok közeledésének jelét abban is látta már, amikor a migrációs paktum elleni, influenszerek által szervezett tüntetésen megjelent. Szerinte ott szeretettel fogadta őt a tömeg, amely a Kossuth téren „Viktor, Viktor”-t skandált.

A parlamenti munkában a Mi Hazánk a választások után azonnal kulcspozíciókat követelt, jelezve megnövekedett politikai súlyát. A végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság körüli vita utá Magyar Péter felajánlotta, hogy átadja a vizsgálóbizottság vezetését Toroczkainak, de csak azzal a feltétellel, ha a Mi Hazánk felhagy az együttműködéssel a Fidesszel.

via 24.hu

Bár jelenleg egy hidegfrontnak köszönhetően átlagos nyári időben van részünk, a hét végére ismét komoly fordulat jön: szombattól a nyugat-európai hőkupola keleti pereme eléri Magyarországot, és visszatér a 32–37 °C-os forróság.

Napokig még 26–32 °C-os maximumokra számíthatunk, amit helyenként egy-egy frissítő zápor vagy zivatar kísérhet. Ezt követően a hét közepén-végén egy újabb hidegfront hatására tovább enyhül az idő, 24–29, 25–30 °C várható a legmelegebb órákban – írja a 24.hu. A hét végétől, várhatóan szombattól aztán elér minket is a hőkupola, amely komoly forróságot hoz magával.

A meteorológus előrejelzése szerint a változás fokozatos lesz.

A hőkupola magja ugyanis nem közvetlenül fölénk helyeződik, csupán a keleti széle éri el hazánkat. Emiatt míg az Ibériai-félszigeten, Franciaországban és Angliában újabb rekordközeli hőmérséklet várható, nálunk az extrém meleg egyelőre nem valószínű.

Az előttünk álló mintegy 10 napban nagy volumenű, országos csapadék nem látszik, ám egy-egy helyi zápor vagy zivatar bárhol és bármikor előfordulhat. Ez az időjárási helyzet várhatóan július 16–17-éig áll fenn.

Az Időkép előrejelzése szerint kedden többfelé 30 fok, helyenként akár 35 fok is lehet, de a nagyobb forróság nem lesz tartós. Szerdán hajnalban 13-21, délután 26-32 fokot mérhetünk délután. Csütörtökön éjjel 10-18, napközben 24-30 fok között alakul a hőmérséklet. A hétvégén pedig 30-32 fok körüli csúcsokra lehet számítani. A rákövetkező héten marad a 30 fok fölötti nappali csúcshőmérséklet.

Eközben Franciaországban megint extrém hőség van. A hőségriasztás alá került déli megyékben a hőmérséklet ismét elérheti a 40 Celsius-fokot néhány nappal a történelmi hőhullám után. A kánikula a jövő hét végéig tarthat az országban - írja az MTI. A Météo-France a kánikula mellett a mediterrán térségben "az időnként erős szélre" is figyelmeztetést adott ki, amely "magas vagy nagyon magas erdőtüzek kockázatát" jelentheti.

Miközben a kormány hétfőn sürgős eljárásban kezdte tárgyalni a Sulyok Tamás elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, a Sándor-palota közzétette azt a 22 oldalas, angol nyelvű beadványt, amellyel a köztársasági elnök a Velencei Bizottsághoz fordult.

A dokumentumban az államfő azt kéri a testülettől, mondja ki, hogy összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amely idő előtt, kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.

A levél négy fő kérdéscsoportban vár állásfoglalást.

Az első arra keresi a választ, hogy egy parlamentáris demokráciában, ahol az elnököt nem közvetlenül választják, leváltható-e az államfő politikai okokból anélkül, hogy konkrét jogsértést állapítanának meg.

Ezzel szemben a miniszterelnök által említett indokok – mint a „rendszerváltás” vagy a „népszerűtlenség” – nem szerepelnek a leváltási okok között.

A beadvány második része azt firtatja, hogy megengedhető-e a felelősségi szabályok olyan módosítása, amely a hivatalban lévő államfőre is kiterjedne.

Sulyok Tamás emellett arra is választ vár, miként kell alkotmányjogi szempontból értékelni a miniszterelnök azon nyilvános kijelentéseit, amelyek szerint a köztársasági elnöknek távoznia kell.

Végül azt a kérdést is felteszi, hogy összeegyeztethető-e a nemzetközi normákkal egy olyan, azonosíthatóan egy személyre szabott alkotmánymódosítás, amelynek célja a jogszerűen megválasztott államfő eltávolítása. Érvelését az államfő korábbi velencei bizottsági véleményekre, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára alapozza.

A beadvány kiegészítésében az államfő már a beterjesztett 17. alkotmánymódosítási javaslatról is állásfoglalást kér. Azt szeretné tisztázni, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését lehetővé tevő módosítás megfelel-e a jogállamiság, a hatalmi ágak elválasztása, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás európai alkotmányos követelményeinek.

A dokumentum nyilvánosságra hozatalával egy időben a kormány hétfőn úgy döntött, hogy az alaptörvény-módosítást sürgős eljárásban tárgyalja.

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete jelenleg sürgős eljárásban vizsgálja a megkeresést. Ennek részeként múlt csütörtökön magas szintű delegáció járt Budapesten, a tárgyaláson részt vett Marta Cartabia, a bizottság elnöke, Simona Granata-Menghini igazgató és titkár, valamint Christoph Grabenwarter, a testület Ausztria által delegált tagja. Az államfő szerint a kormány – bár nyitottságot jelzett – eddig nem adott lehetőséget a bizottság által kirendelt szakértők fogadására.

Az ügy előzménye, hogy Sulyok Tamás május végén bejelentette, nem mond le, és a kialakult közjogi vita miatt a Velencei Bizottsághoz fordul. A beadvány tartalmát a Sándor-palota sokáig nem hozta nyilvánosságra, a TASZ közérdekű adatigénylését is elutasították, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított. A kormány múlt szombaton nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását, amely Sulyok Tamás megbízatásának azonnali megszüntetése mellett többek között korhatárt vezetne be az Alkotmánybíróságon és 12 éves mandátumlimitet a képviselőknek.

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a 17. alaptörvény-módosítást, akkor Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása a kihirdetést követő napon megszűnik, és ideiglenesen a házelnök, Forsthoffer Ágnes veszi át az államfői jogköröket.

A parlament kedden sürgősségi tárgyalással tűzi napirendjére a javaslatot, a részletes vitára és a kétharmados többséget igénylő zárószavazásra pedig várhatóan egy jövő heti rendkívüli ülésen kerülhet sor.

Az elfogadás után a jogszabályt a házelnöknek 5 napon belül alá kell írnia, ezután kerül az államfő elé, akinek szintén 5 napja van a döntésre – írta a Blikk.

Utóbbi azonban szűk mozgásteret ad, mivel a testület ilyenkor nem vizsgálhatja a módosítás tartalmát, csak azt, hogy az elfogadás során betartották-e az eljárási szabályokat. Politikai vétóra, vagyis a törvény megfontolásra való visszaküldésére alaptörvény-módosításnál nincs lehetőség.

Ha a módosítás hatályba lép, az államfői tisztség megüresedik. Az új elnök hivatalba lépéséig a feladat- és hatásköröket Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja, aki ez idő alatt képviselői jogait nem gyakorolhatja. A házelnöki teendőket ezalatt az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el, az Alaptörvény szerint.

Az új államfő megválasztását ezután az ideiglenesen eljáró házelnöknek kell kitűznie. A jelöléshez a képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges, így az ellenzék is állíthat saját jelöltet. Az első fordulóban a győzelemhez kétharmados többség kell. Ha ez eredménytelen, a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet voksolni, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő 8. napon lép hivatalba.

A kormány szombaton nyújtotta be a 17. alaptörvény-módosítást a „Tisztítótűz-művelet” részeként, a jogállam helyreállítására és a korábbi rendszer kulcspozícióinak felszámolására hivatkozva. Az államfő kizárta a lemondást.

Via Index