„Ha nem akar gondot, ne induljon a pályázaton” – Balásy Gyula minisztériumi fenyegetéssel, mondvacsinált kizárásokkal uralta le a reklámpiacot szakmabeliek szerint
Balásy Gyula hétfőn a Kontroll műsorában jelentette be, hogy a Lounge Communications, a Lounge Event, New Land Media és Visual Europe nevű cégeit minden vagyoni joggal együtt felajánlja a magyar államnak. A lépést azzal indokolta, hogy a cégek tevékenysége szerinte már túlmutat a piaci kommunikáción, és mindennel el tudnak számolni. A bejelentést követően azonban kedden a rendőrség közölte, hogy hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a cégcsoport ügyletei kapcsán, és már pénzösszegeket is lefoglaltak, valamint bankszámlákat zároltak.
A 444.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő reklámügynökségi vezetők szerint a valódi verseny gyakorlatilag a 2010-es évek közepén, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozásával szűnt meg.
A központosított keretszerződésekre kiírt közbeszerzéseket több tízezer soros Excel-táblázatokban tették közzé, amelyekben több tízezer tételre kellett árajánlatot adni. A források szerint érdemben csak az a szereplő tudott pályázni, amelyik előre felkészült egy ekkora ártábla kitöltésére.
A kisebb cégeket gyakran mondvacsinált indokokkal zárták ki, a leggyakoribb indok az „aránytalanul alacsony ár” volt, még akkor is, ha azt beszállítói árakkal támasztották alá. Egyikük egy ennél is durvább esetről számolt be:
- mondta egyikük a lapnak.
Az iparágban régóta keringenek pletykák a túlárazásokról is. Ilyen volt például, hogy a Millenáris vagy a Várkert Bazár bérlésekor a szerződés előírta, hogy a technikát kötelezően a jóval drágább Visual Europe-tól kell beszerezni.
Más források arról beszéltek, hogy Balásyék tízezer baseballsapkát adtak el az államnak darabonként több tízezer forintért, miközben a valós beszerzési költségük legfeljebb pár száz forint lehetett.
A szakmai források szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az állam hatékonyan tudná működtetni a cégcsoportot, amely szerintük jelenlegi formájában alkalmatlan több száz állami szereplő igényeinek kiszolgálására. A valódi kérdés az, hogy az átvétellel nyilvánosságra kerülnek-e azok az ártáblák és teljesítési igazolások, amelyekből kiderülhet a túlárazások valós mértéke.
A túlárazásokról nemcsak piaci pletykák, hanem belső, állami forrásból származó információk is napvilágot láttak. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója a Facebookon írta meg, milyen küzdelmet jelentett számára, hogy állami cégvezetőként kikerüljön a New Land–Lounge keretszerződés alól. Példaként említette, hogy egy rutin PR-cikkért majdnem négyszer annyit, egy 164 oldalas kiadvány szerkesztéséért pedig közel hatszor annyit kellett volna fizetniük a keretrendszerben, mint a piacon. „Az egészben a legborzasztóbb az volt, hogy minden legális volt és jogszerű. (...) Az állam tette lehetővé, hogy legális legyen ez a pénzszivattyú” – fogalmazott.
A Korrupciókutató Központ egy korábbi jelentése szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott 254 közbeszerzésből 253-at verseny nélkül ítéltek oda, ami extrém korrupciós kockázatot jelzett.
