Állami cégvezető magyarázta el, hogyan dolgoztak közel hatszoros áron Balásy Gyula cégei
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) ügyvezető igazgatója egy nyilvános bejegyzésben osztotta meg tapasztalatait az állami kommunikációs megbízások rendszeréről. Bevezetőjében leszögezte, nem Balásy Gyulával kíván foglalkozni, mert szerinte a rendszer a lényeg. „Földön fekvő emberbe nem rúgunk bele. Ezért nem is szeretnék Balásy Gyulával foglalkozni, mert ebben a történetben nem ő a kulcsszereplő” – írta. Hozzátette, a New Land–Lounge-sztori kapcsán az igazság még nem került teljes egészében napvilágra, de elindult egy folyamat, ő pedig ebben szeretne segíteni.
Elmondása szerint hat éve dolgozik állami cégnél, ebből négyet kommunikációs igazgatóként, kettőt pedig cégvezetőként. „Ebben az időszakban a legtöbb energiámat az emésztette fel, hogyan tudunk kitáncolni a New Land–Lounge keretszerződés alól. Ettől volt évekig gyomorgörcsöm és számtalan álmatlan éjszakám” – fogalmazott. Állítása szerint, ahogy sok más állami cég, ők is egyfajta belső „miniügynökséget” építettek ki, hogy a lehető legkevesebb feladatot kelljen kiszervezniük a konzorciumnak, amely szerinte „brutálisan drágán” dolgozott.
Petényi Mirkó szerint a rendszer alapja az volt, hogy minden törvényes keretek között zajlott. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) koordinálta az állami cégek kommunikációját, és egy kezdeti verseny után egyetlen szereplő, a New Land–Lounge konzorcium maradt, amely szerinte „gyakorlatilag nyolc éve monopolhelyzetben uralta az állami cégek kommunikációs költéseit”.
A folyamatot úgy írta le, hogy egy állami cég igénybejelentése után az NKOH a meglévő keretmegállapodáshoz irányította őket. „Más lehetőség nincs. Ha konferenciát akarsz szervezni, ha venni akarsz egy nyomorult hirdetést, ha ki akarsz települni valahová, vagy csak szeretnél egy kiadványt megszerkeszteni, akkor ez az út.”
Beszámolt arról, hogy Révész Máriusszal többször is jártak az NKOH elnökénél, Lenkei Mirtillnél, hogy saját közbeszerzést írhassanak ki, de csak a nyomdai munkákra kaptak engedélyt. Gulyás Gergely miniszternél is jártak, ahol számokkal mutatta be, hogy a konzorcium a piaci ár felett dolgozik. „Miniszter úr hümmögött. Majd utánanéz. Nem tudom mi történt, nálunk nem változott semmi” – emlékezett vissza.
Hogy megmutassa az árazási modellt, két példát hozott fel. Az első egy médiavásárlás volt: egy hazai kerékpáros oldalon egy PR-cikk közvetlenül megrendelve 250 ezer forint + áfa lett volna, ami szerinte reális ár. „Mire az ajánlat a New Landtől hozzánk került, 966 ezer forint + áfa lett belőle. És még volt képük ráírni az ajánlatra, hogy 30 százalék kedvezmény van rajta a listaárhoz képest” – írta.
A másik példa egy kiadvány szerkesztése volt: a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiáról szóló, 164 oldalas anyag szerkesztésére 4 millió forint + áfás ajánlatot kaptak. A saját nyomdai keretszerződésükön keresztül ugyanez a feladat 697 ezer forint + áfa lett volna.
A helyzetet úgy oldották meg, hogy ahol tudták, kikerülték a rendszert. Konferenciákat például nem közvetlenül szerveztek, hanem támogatásként adták ki olyan szövetségeknek, amelyek a piacon már szabadon választhattak szolgáltatót, amivel állítása szerint tízmilliókat spóroltak. Ez azonban a szolgáltatónak is feltűnt.
„Persze szemet szúrt nekik a megrendelések elmaradása, és egyszer felhívott az egyik vezető, hogy hogyan lehet az, hogy drasztikusan lecsökkentek a kommunikációs költéseink. Vagyis a szolgáltató számon kérte a megrendelőt, hogy miért nem költ eleget” – állította.
Petényi szerint a nagy állami cégeknél, mint az MTÜ vagy az MVM, még durvábban ment a szerinte „értelmetlen” pénzköltés. Petényi szerint az egész rendszer azért működhetett, mert az ő szintjén mindez legálisnak és jogszerűnek tűnt.
Emiatt szerinte az állami cégvezetők nem álltak ki a nyilvánosság elé, mert egy perrel kellett volna szembenézniük üzleti titok megsértése miatt. Példaként említette Magyar Pétert is, aki szerinte a Diákhitel Központ vezetőjeként nem beszélt erről nyilvánosan. Magyar Péter később, 2024-ben már részletesen beszélt a szerinte túlárazott szerződésekről.
Petényi Mirkó bejegyzését azzal zárta, hogy elismerte, a New Landnél és a Lounge-nál is dolgoznak jó szakemberek, akik szerinte nincsenek túlfizetve. „A pénz nem arra ment el, hogy a szövegíró vagy a grafikus Porschéval járjon, vagy helikopterrel. Azzal mások járnak. Azok, akik az egész rendszert megalkották és lehetővé tették” – zárta gondolatait.
