HÍREK
A Rovatból

Bajban lenne Magyarország, ha ide jönne Putyin

A nemzetközi elfogatóparancsot annak ellenére is végre kéne hajtani, hogy hazánk nem hirdette ki a római statútumot.

Link másolása

Mint arról mi is beszámoltunk, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Az orosz elnök büntetőjogi felelősséggel tartozik mind az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért, mind az ukrán gyermekek Oroszországba való deportálásáért.

Ez minden ICC-tagállamot - közöttük Magyarországot is - kötelez, azaz

hazánk nagy bajban lenne, ha ide jönne Putyin

– írja a Mandiner Varga Réka nemzetközi jogász, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem dékánja nyilatkozata nyomán.

A határozat szerint

azoknak az államoknak, amelyek tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, le kell tartóztatniuk és át kell adniuk az ICC-nek az orosz elnököt.

Akik nem tagjai a szervezetnek, azokra nézve nem kötelező a rendelkezés. Így például az Egyeült Államokra sem vonatkozik, bár egy másik eljárás alapján letartóztathatják Putyint.

Ha Magyarországra jönne az orosz elnök, akkor a parancs értelmében le kellene tartóztani. A jogász azonban hozzáteszi, hogy hazánk nem hirdette ki a római statútumot, így a letartóztatást nem tudná foganatosítani. A jogrendünk szerint minden nemzetközi szerződést ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben, mert csak így lesznek érvényesíthetők. Ez pedig ebben az esetben nem történt meg.

Ennek alapján a kihirdetés elmaradása miatt nem lenne lehetséges Putyin letartóztatása, de a nemzetközi jog nem törődik azzal, hogy kihirdették-e az ország által aláírt nemzetközi szerződést.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hatalmas robbanások rázták meg Luhanszkot, elkezdődött az ukrán ellentámadás
Hiába próbálta az orosz légvédelem leszedni a nyugati rakétákat, nem jártak sikerrel. Az oroszok visszaszorultak Bahmutnál is.

Link másolása

Legalább négy nagy hatótávolságú rakétával mért csapást Ukrajna egy feltételezett orosz katonai bázisra Luhanszkban, írja a The Sun. Az elfoglalt ukrán város egykori mozdonygyárát még 2015-ben fosztották ki az oroszok, majd katonai támaszpontot alakítottak ki a területen, amit elsősorban az orosz hadsereg felszereléseinek javítására használnak.

A korábbi gyárat a hírek szerint legalább négy olyan Storm Shadow rakétával támadták, melyet Nagy-Britannia szállított az ukránoknak. A környéken élők három nagy robbanásról számoltak be, melyeket követően három jókora füstoszlop emelkedett a település fölé. Az orosz légvédelem ugyan megpróbálta a levegőben ártalmatlanítani az alacsonyan szálló rakétákat, de nem jártak sikerrel. Ez a negyedik sikeres támadás az orosz hadsereggel szemben, amit az elmúlt egy hónapban vittek véghez csak Luhanszkban az ukránok.

A levegőből indítható cirkálórakéták akár 1000 km/h sebességgel is képesek haladni, és akár 560 kilométeres távolságból is képesek célba találni maximum 35 percen belül. A Storm Shadow rakéta ára 790 ezer font (340 millió forint), mely tartalmazza a robotrepülőgép fedélzeti irányítórendszerét is, ami képes az ellenség felkutatására.

A sikeres támadás következtében az oroszok egy darabig nem tudják megjavítani az elromlott tanokat és fegyvereket, ami akár döntő előny is lehet Ukrajna számára a tavaly annektált Luhanszk visszaszerzése során.

Könnyen elképzelhető, hogy ez az akció már a régóta beharangozott ellentámadás része. Az ukrán hadsereg a frontvonalak két másik fontos tengelyén is támadásba lendült. Kijev szerint az oroszok emiatt már kénytelenek voltak feladni a Bahmutnál elfoglalt egyes területeket is.

Katonai elemzők szerint az oroszoknak nincs elég katonája, ami arra kényszeríti őket, hogy más kulcsfontosságú állásokból csoportosítsanak át embereket. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője szerint Moszkvának legalább 200 ezer katonára lenne szüksége ahhoz, hogy feltartóztassa a Bahmutra irányuló offenzívát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Az Operaház igazgatói posztjára pályázott, kirúgták Kesselyák Gergely karmestert
A szakmai bizottság Kesselyák pályázatát támogatta, de a miniszter másképp döntött. A régi-új főigazgató koncepcióváltásra hivatkozva küldte el.

Link másolása

Régi-új igazgató kerülhetett az Állami Operaház igazgatói posztjára. Bár a szakmai bizottság Kesselyák Gergelyt javasolta a pozícióra, a kulturális és innovációs miniszter mégis másnak szavazott bizalmat. Csák János ugyanis Ókovács Szilvesztert nevezte ki.

A főigazgató pedig ezt követően azonnali hatállyal felmondta a határozatlan időre szóló szerződését a karmesternek - írja az Index.

Döntését

„koncepcióváltásra hivatkozva” indokolta.

A megjegyzi, hogy a minisztérium nem hozta nyilvánosságra a bizottság ajánlását, és azt sem, hogy milyen okok miatt döntött másképp a miniszter. A kinevezést követően a karmester a közösségi oldalán gratulált az új főigazgatónak. Azt írta: „bízom benne, ezután is mind, közösen szolgáljuk a magyar operakultúrát.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Újabb tornádó Magyarországon, most Miskolcra csapott le
Idén már a negyedik, amit észleltek. A különleges időjárási képződmény kialakulását is látni a felvételen.

Link másolása

Idén már negyedszer ért földet egy felhőtölcsér hazánkban – írja az Időkép.

Az elmúlt napokban nagyon sok tuba alakult ki, kedden Óbudán és Tatabánya mellett pedig tornádó is földet ért. Csütörtökön nem sokkal 12 óra 30 percet követően

Miskolc egyik külvárosi részén tornádó csapott le.

A városi délnyugati szegletében található Komlóstetőn volt megfigyelhető a földig érő felhőtölcsér. Ez már az idei negyedik megfigyelt tornádó hazánkban, melyről felvétel is készült.

VIDEÓ: Miskolc melletti kamera felvétele


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Leszakadt egy híd, és a gerendái Magyarország felé sodródnak, készültséget rendeltek el a Fehér-Körösön
Félő, hogy a román oldalról érkező fadarabok és az azokból kiálló vasak megrongálják a gyulai duzzasztóművet, ezért azonnal megtették a szükséges óvintézkedéseket, többféle módszerrel is készülnek.

Link másolása

Harmadfokú készültséget rendeltek el a Fehér-Körösön, mert megrongálódott a román oldalon a gyulavarsándi híd, a gerendái a folyóba hullottak és elindultak Magyarország felé – közölte a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) csütörtökön.

A Kövizig szerda este kapott értesítést a Nagyváradi Vízügyi Igazgatóságtól a határszelvénytől mintegy két kilométerre lévő híd állapotáról.

Mivel a korábbi években volt már példa arra, hogy ilyen alkalommal a sodródó gerendák és az azokból kiálló vasak megrongálták a gyulai duzzasztóművet, a szakemberek azonnal megtették a szükséges óvintézkedéseket.

A duzzasztómű tömlőjéből kiengedték a vizet, megnyitották az úgynevezett fenékleürítő műtárgyat, és megszüntették a duzzasztást. A gyulai tápzsilipet lezárták. A gyulai duzzasztóhoz és a gyulavári híd alá fénytornyokat telepítettek az éjszaka.

A partról és a vízről is figyelik az esetlegesen érkező híddarabokat, és kiterelik azokat a Fehér-Körös partjára.

Ha szükséges, akkor a gyulavári híd alá terelőművet telepítenek, hogy megfogja a híd darabjait.

Az intézkedések idejére pontszerű harmadfokú készültséget rendeltek el a Fehér-Körös határszelvény által érintett őrjárásaira, emellett állandó, 24 órás ügyeletet és figyelőszolgálatot szerveztek – tájékoztatott a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET: