Drón- és rakétatámadás érte az amerikai nagykövetséget Bagdadban, egy másik csapásban négyen meghaltak

„Utoljára 16 évesen könyököltek úgy a bordáim közé egy Tankcsapda-koncerten, mint az Orbán Viktort védő biztonsági őrök most Kaposváron” – ezt írta Instagram-oldalán az RTL Híradó riportere azután, hogy hiába próbálta kérdezni a miniszterelnököt az országjárása első állomásán hétfőn.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormányfő hosszú idő után először tartott nyilvános fórumot. Az RTL Híradó beszámolója szerint

A tér negyede szinte az utolsó pillanatig le volt zárva egy fekete szalaggal. A szervezők először azt mondták, hogy oda nem mehet majd senki, ám a beszédek előtt nem sokkal egy párszáz fős csoport jelent meg, akik egy beléptetőkapun keresztül mégis az elzárt részre mehettek. A csapat tagjain karszalag volt.

A fórum után sem engedtek akárkit Orbán Viktor közelébe. A sajtó képviselőit a biztonsági őrök folyamatosan távolabb tolták a miniszterelnöktől. Mások mellett Zalavári Noémi, az RTL riportere is szeretett volna kérdéseket feltenni, de ellenállásba ütközött.

– hangzik el abban a videóban, amit a rendezvény után az Instagram-oldalán osztott meg.

A kérdésére, miszerint mi garantálja azt, hogy a Fidesznek meglesz a 3 millió szavazó a választáson (amiről Orbán a Kossuth téren beszélt március 15-én), nem kapott választ. Pedig szinte kiabálva próbált szólni Orbán Viktorhoz, mivel nem engedték a közelébe. A kormányfő hallotta is őt, mert a videóban hallható, hogy amikor a riporter bemutatkozott, Orbán így reagált: „Örülök, hogy látom, csókolom!” A feltett kérdésre viszont nem válaszolt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Noémi Zalavári (@noemizalavari) által megosztott bejegyzés

Jámbor András képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i Tisza Nemzeti Meneten feltűnt ukrán zászlóról. A politikus szerint a rendezvény után a kormánypárti média egyetlen képet kezdett el körbeosztani, egy ukrán zászlót a tömegben.

„Ezt próbálták bizonyítékként használni arra, hogy a Tisza rendezvénye valójában »ukrán háborús menet«” – írja.

Jámbor szerint azonban ha megnézzük, mi történt valójában, egészen más kép rajzolódik ki. Azt állítja, beszámolók és felvételek szerint egy kis csoport egyszerűen benyomult a tömegbe, kifeszítette az ukrán zászlót, majd szinte azonnal eltűnt.

A képviselő posztjában felteszi a kérdést: nem spontán jelenet volt, hanem egy előre felépített provokáció? Jámbor András szerint a történet egyik kulcspillanatát végül éppen a kormányközeli média felvételei segítettek tisztázni. Úgy véli, ha egy ilyen akció tényleg szervezett volt, akkor az nem egyszerű politikai trollkodás, hanem tudatos manipuláció.

A közösségi médiában terjedő beszámolók szerint a Deák téri gyülekezőn egy kisebb csoport valóban kifeszített egy ukrán zászlót, majd rövid idő után eltűnt, miközben kormánypárti stábok készítettek felvételeket az esetről. Független sajtóanyag egyelőre nem azonosította egyértelműen a zászlót felmutató személyeket, és nem igazolta, hogy szervezett provokáció történt. A Jámbor által említett Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványról a Telex írta meg nemrég, hogy finanszírozási nyomai egy korábban leleplezett Facebook-trollhálózathoz köthetők. A cég tagadta az érintettséget. A március 15-i zászlós incidens és ezen szervezet közötti konkrét kapcsolatra jelenleg nincs nyilvános, független bizonyíték.

A kolbásztöltő fesztivál színpadán parodizálta ki Orbán Viktort Jászberény ellenzéki polgármestere, miközben mellette állt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pócs János. Budai Lóránt, a város jobbikos vezetője köszöntőbeszédét egy színlelt telefonhívással szakította félbe – vette észre a Telex.

– mondta a mikrofonba Budai.

A performansz alatt a háttérben álló Pócs János eleinte érdeklődve figyelte a jelenetet, majd amikor felismerte, hogy a polgármester a miniszterelnököt parodizálja, láthatóan egyre kényelmetlenebbül érezte magát. Budai a beszédét azzal a mondattal zárta:

A polgármester később a Facebook-oldalán egy videót is közzétett az esetről, posztjában pedig azzal indokolta a paródiát, hogy a térség országgyűlési képviselője korábban kampányt csinált a kifejezetten politikamentes eseményből.

– írta a videóhoz.

Pócs János szintén megosztott egy hangulatvideót a rendezvényről, de abból a paródia kimaradt. Később egy Facebook-posztban reagált a polgármester akciójára.

„A politikát nem én kevertem bele a köszöntőbe – ezt az Ön videója alátámasztja. A helyszínről pedig nem »elmenekültem«, hanem mentem tovább az aznapi programjaimra. Önnel ellentétben nekem nem szokásom egész nap saját magammal foglalkozni” – írta a fideszes politikus. Ezután Budai lányáról írt hosszan, azt állítva, hogy eddig nem is állt szóba az apjával.

Budai Lóránt performansza Orbán Viktor egy héttel korábbi videójára utalt, amelyben a kormányfő telefonon értesíti családtagjait arról, hogy fenyegetések érték. Pócs János maga is ismert a politikai performanszairól. Országos visszhangot váltott ki korábban az a videója, amelyen egy levágott disznó tetemére az volt írva, hogy „Ő volt a soros”, de az is, amikor halottak napján egy temetőben, kisgyerekkel készített kampányvideót a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.

„Márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett” – hangzott el hétfőn a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében, ahol a bíróság a kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a főváros által indított pereket. A bíróság ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult, és az eljárást felfüggesztette.

A kormány február elején, egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ügyében nincs helye bírósági jogvédelemnek. A visszamenőleges hatályú rendelkezés arra utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg az összes folyamatban lévő pert, amelyet a főváros, több kerület és település indított a Magyar Államkincstár ellen. A kormány azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi végzése már megerősítette a hozzájárulás alkotmányosságát, így a jogvitákat le kell zárni.

– írta a HVG.

A bíróság egyedi normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál, azt indítványozva, hogy a testület mondja ki a kormányrendelet alkotmányellenességét.

Nem ez az egyetlen bíróság, amely szembement a kormányzati utasítással. A Budapest Környéki Törvényszék Szigetszentmiklós perét nem szüntette meg, hanem elhalasztotta május 19-re, és felkérte a felperest, hogy 30 napon belül kérjen alkotmányossági normakontrollt.

A rendeletet jogi szakértők, a Magyar Ügyvédi Kamara és az Országos Bírói Tanács is élesen kritizálta, utóbbi szintén az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály megsemmisítéséért. Karácsony Gergely főpolgármester az Európai Bizottsághoz fordult, a testület pedig már vizsgálja a jogszabályt.

Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van dönteni a Fővárosi Törvényszék indítványáról. Addig a felfüggesztés csak azokra a perekre vonatkozik, amelyek ennél a bírói tanácsnál indultak. A bíróság kiemelte, hogy az ügy túlmutat a szolidaritási hozzájáruláson, hiszen ha az állam peres félként bármikor megszüntethet folyamatban lévő bírósági eljárásokat, azzal alapvető jogállami garanciák sérülnek.