Hónapokig követték Borisz Nyemcovot a meggyilkolása előtt az orosz biztonsági szolgálat tagjai

A Népszava elemzése szerint a lakossági gáz- és áramszámlákon szereplő „rezsiboksz” nem tükrözi pontosan a valós megtakarítást. A lap az MVM pénzügyi jelentéseire hivatkozva azt írja, hogy a fogyasztók számára jelzett spórolás jóval kisebb lehet annál, mint amit a számlákon feltüntetnek.

A számlákon szereplő narancssárga keretes rész a 2022 augusztusában rögzített, 1020 forintos piaci gázárból indul ki. Ez az összeg tartalmazza az áfát és a rendszerhasználati díjat is. A nettó érték ezek levonása után is legalább 750 forintra tehető köbméterenként.

A lap számításai alapján az MVM gáznagykereskedője, az MVM Ceenergy 2022-ben átlagosan 106, 2023-ban pedig 86 forintért vásárolhatta meg a földgázt köbméterenként. Az MVM Next, amely a lakossági értékesítésért felel, 2023-ban köbméterenként 92, 2024-ben pedig körülbelül 66 forintos áron juthatott hozzá a földgázhoz. Ezeket az adatokat Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője közölte a lappal.

Tóth szerint az MVM „saját magát buktatta le” a megtévesztő számlákkal kapcsolatban. Mint mondta, „a nyilvánvalóan valótlan rezsiboksz” tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tükröz. A politikus azt is jelezte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal bírósági kötelezés ellenére sem indított érdemi vizsgálatot az ügyben.

A Népszava szerint

A lap úgy számolt, hogy az MVM Partner 2023-ban kilowattóránként átlagosan 37, tavaly pedig 28 forintért szerezhette be az áramot. Ezzel szemben a számlákon 268,9 forintos bruttó világpiaci ár szerepel, ami nettóban körülbelül 188 forintot jelent.

(via hvg.hu)

Előkészítő szakaszban van a Béla király úti állami villapark értékesítése – erősítette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a HVG kérdésére. A közleményük szerint „a köztársasági elnöki rezidenciát alkotó ingatlanegyüttes értékesítése előkészítő szakaszban van”, és ha nincs jogi vagy vagyongazdálkodási akadály, akkor „főszabály szerint” versenyeztetéses, elektronikus aukción keresnek majd vevőt.

A XII. kerület kiemelt presztízsű részén, a Béla király úton található ingatlankomplexum 13 hektáros területen fekszik.

Beköltözése előtt az épületet 280 millió forintból újították fel, többek között könyvtár-, zene- és sminkszoba is helyet kapott benne.

A HVG 2023 őszén számolt be először arról, hogy az állam megválna a villaparktól. A februári kegyelembotrány után távozó Novák Katalin kiköltözése óta az új köztársasági elnök, Sulyok Tamás nem foglalhatta el a rezidenciát, mert a kormány azt kérte tőle, ne költözzön be, mivel eladásra szánják az épületet. A terveik szerint nemcsak az elnöki rezidenciát, hanem az egész ingatlankomplexumot értékesítenék.

Emellett van egy személyzeti épület, valamint egy ötven szobás, régóta használaton kívüli szálloda is.

Az épületek többsége az 1950-es, 60-as években épült szocreál stílusban, és kezdetektől állami méltóságok rezidenciájaként működtek. A telek hátsó részén magas fallal, szögesdróttal és nagy fémkapukkal biztosították a zárt környezetet. A környéken él többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János volt, valamint Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnök is.

Az Orbán-kormány első ciklusa idején, 25 éve már eladták egyszer a területet a Magyar Fejlesztési Banknak 3,7 milliárd forintért. Az ügylet végül meghiúsult, mert a szerződés az átminősítésre épült, amely nem történt meg. Később, 2006-ban a Gyurcsány-kormány is megpróbálta eladni az ingatlanegyüttes egy részét, akkor a 10 hektáros területre 6–8 milliárd forintot vártak, és lakóparkot terveztek rá – de ez sem valósult meg.

A környéken kevés az eladó ingatlan, az átlagos használt lakások négyzetméterára meghaladja a 2 millió forintot, a luxuskategóriájúaké inkább a 4 millió forintot. Újépítésű lakások ritkák, de nem messze, a Béla király út 18–20. szám alatti telkeken már épül egy másik villapark. A projekt 3,3 hektáron zajlik, a beruházó a WHB Group, amely Paár Attila érdekeltsége. A kivitelező május elején arról számolt be, hogy jól haladnak a munkálatokkal, de a négyzetméterárakat nem tették közzé.

A horvátországi Szamobor városában március végén indult el egy új program, amely pénzügyi támogatást nyújt azoknak a nagyszülőknek, akik napközben otthon vigyáznak az unokáikra. A Zágrábhoz közeli település Svédország példáját követve elsőként vezette be ezt a megoldást Horvátországban.

A rendszerben részt vevő nagyszülők gyerekenként havi 360 eurós támogatást kapnak, ami több mint 145 ezer forintnak felel meg. A városban két óvoda működik több kisebb telephellyel, amelyek több mint 1300 gyereket látnak el, de tavaly így is több mint 100 gyerek maradt ki az ellátásból.

Petra Škrobot, Szamobor polgármestere az AFP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „Az előnyök többszörösek. A nyugdíjak meglehetősen alacsonyak, és a szülők számára néha nehéz megfelelő ellátást találni a gyerekeknek. Lehetőséget akartunk biztosítani a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyerekeik gondozásának legmegfelelőbb módját.”

A „nagymama-nagypapa szolgálat” elnevezésű programhoz eddig 28-an csatlakoztak. Egyikük a hatvanéves Dubravka Koletic, aki pozitívan nyilatkozott a lehetőségről: „Kapunk némi plusz eurót, ami jó, mivel a nyugdíjunk alacsony, és sok időt töltünk az unokáinkkal, és még közelebb kerülünk egymáshoz.”

Dubravka lánya, Danijela Koletic is örömmel fogadta a programot, mivel kisfia, Viktor nem kapott helyet az állami bölcsődében. A 41 éves közgazdász így nyilatkozott: „Könnyebb egy ilyen kisgyereket olyasvalakire bízni, akiben megbízik az ember, Viktor és a nagymamája pedig tovább mélyíti így a kapcsolatát.”

Az állami intézmények férőhelye azonban korlátozott, és a nagyvárosokban, például Zágrábban, a probléma különösen súlyos. Sokan kénytelenek magánóvodát vagy dadát fizetni, illetve a nagyszülők segítségére támaszkodni.

(via Telex)

Kövér László a Mandinernek adott interjúban több témáról is beszélt, köztük az ellenzék állapotáról, Magyar Péterről, valamint a Momentum legutóbbi akciójáról. A házelnök élesen fogalmazott a jelenlegi politikai helyzet kapcsán.

A beszélgetés során úgy fogalmazott: szerinte négy évvel a rendszerváltás után „egy ötvenhatos karhatalmista hazaárulót ültettek a miniszterelnöki székbe az MSZP-sek és az SZDSZ-esek, szembeköpve ezzel a rendszerváltozás minden erkölcsi eszményét”.

Kövér arról is beszélt, hogy

A házelnök úgy látja, hogy az ellenzék mélypontjára ért: „visszasírjuk nemhogy Horn Gyulát, de még Gyurcsányt is, pedig az utóbbi miatt azt gondolta, már elérkeztünk az abszolút fagyponthoz”. Hozzátette: „Ehhez képest

Az ellenzéket nézve, nincs annál lejjebb, mint ahol most vagyunk, bár félve merem ezt kimondani.”

Kövér szerint az a legfájóbb, hogy Magyar Péter „a mi sorainkból jön”, és ezért szerinte nem érnek célba az ellene felhozott vádak. A politikus úgy fogalmazott: „Mi szégyelljük, hogy közénk keveredhetett, a másik oldalon viszont ez okot ad a felmentésre.

Az interjúban szóba került a Momentum füstgyertyás akciója is, amiért Kövér László rekordszámú bírságot szabott ki a párt képviselőire. A házelnök azt mondta, szerinte „egy egyébként nem nagyon létező párt támogatottság híján, kétségbeesésében az utolsó szalmaszálat megragadva próbálkozott egy füstbombás akcióval, ami kudarcba fulladt”. Úgy látja, néhányan a párt képviselői közül is belátták, hogy „a pártnak nem véletlenül lett az a neve, ami”.

A szankciókkal kapcsolatban azt mondta, mindig megvárta, hogy véget érjenek a jogsértések és a rendbontás, és csak utána lépett. Hozzátette: szerinte a Momentum képviselői tettükkel „ténylegesen bűncselekményt valósítottak meg, méghozzá a legdurvább fajtából”, ezért feljelentést tett az ügyészségen.

(via 444)