Az MNB vizsgálja, hogy volt-e bennfentes kereskedelem a Molnál
A felügyelet a közzétételi kötelezettség megsértését és a bennfentes kereskedelmet vizsgálja az olajvállalatnál, miután egyes vezetők pont a Barátság-vezeték leállása után adtak el részvényeket. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége tett közérdekű bejelentést az ügyben.
Bennfentes kereskedelem gyanúja miatt indított vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank a Mollal szemben a vállalat részvényeivel kapcsolatos egyes tranzakciók nyomán. A vizsgálat tényét az MNB a Reutersnek erősítette meg.
Az ügy a 24.hu reggeli sztorijának fejleménye, a lap ekkor arról írt, hogy
a Mol négy vezetője a Barátság kőolajvezeték leállása óta, január végétől összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket.
Az ügyben Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke tett közérdekű bejelentést a pénzügyi felügyeletként is működő MNB-nél. Dióslaki azt kérte a jegybanktól, hogy vizsgálja ki, megsértette-e a Mol a rendkívüli közzétételi kötelezettségét azzal, hogy hallgatott a Barátság kőolajvezeték leállásáról, illetve hogy ezzel összefüggésben történt-e bennfentes kereskedés.
A hírre a Mol árfolyama a keddi kereskedésben 2 százalékos mínuszban van.
A Mol hangsúlyozta, hogy a vezetők a törvényeknek megfelelően jártak el.
A jegybank azt vizsgálja, történt-e jogsértés az érintett tőkepiaci tranzakciók során. „A hivatalos eljárás folyamatban van, ezért az MNB nem tud további részleteket közölni”
– közölték a lappal.
A Barátság vezeték ukrajnai szakasza egy január 27-i orosz csapás óta áll, azóta nem érkezik orosz olaj Magyarországra. A Mol a kieső mennyiséget tengeri úton, a horvátországi Omišalj kikötőjén keresztül pótolja, az első szállítmányok március elejére várhatók. A kormány a hazai ellátásbiztonság érdekében 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a biztonsági készletből a Mol számára.
Bennfentes kereskedelem gyanúja miatt indított vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank a Mollal szemben a vállalat részvényeivel kapcsolatos egyes tranzakciók nyomán. A vizsgálat tényét az MNB a Reutersnek erősítette meg.
Az ügy a 24.hu reggeli sztorijának fejleménye, a lap ekkor arról írt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reagált a Raiffeisen Bank Nagy Márton ötös banklistájára
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter négy bankot nevezett meg a jövő biztos szereplőiként, egy helyet nyitva hagyva. Az egyik kimaradt pénzintézet már jelezte, teljes körű szolgáltatással, aktív szereplőként tervez itthon.
Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.
reagált a Raiffeisen Bank is, hangsúlyozva, hogy stabil nemzetközi háttérrel rendelkező, meghatározó piaci szereplőként tekintenek magukra, és a jövőben is teljes körű szolgáltatást kívánnak nyújtani.
A bank közleményében kiemelte, hogy a magyar leánybank a közép- és kelet-európai régió egyik vezető bankcsoportjának, a Raiffeisen Bank Internationalnak a meghatározó része.
„Építve az utóbbi évek erős növekedésére és kiemelkedő digitalizációs fejlődésére a Raiffeisen Bank célja, hogy hosszú távon is a piac aktív szereplőjeként működjön, teljes körű banki szolgáltatási portfólióval mind lakossági, mind vállalati és intézményi ügyfelek számára”
– írták.
A miniszter szerint a bankrendszer további konszolidációja azért indokolt, mert a szektor még mindig túl széttagolt és költséges, még akkor is, ha jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedő. A lap visszaidézi, hogy Nagy Márton egy februári konferencián arról is beszélt, hogy bár az elmúlt 15 évben a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya, több területen, például a kiskereskedelemben, a távközlésben és az építőanyag-iparban továbbra is a külföldi szereplők vannak többségben. A bankszektorral kapcsolatban megismételte, hogy itt is van még teendő.
Nagy Márton a bejelentést néhány nappal azután tette, hogy Orbán Viktor egy beszédben „a halál vámszedőinek, a háború kutáyinak” nevezte az Erste Bankot és a Shellt.
Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Megmentettük az országot az üzemanyaghiánytól
A kormányfő szerint Ukrajna „meg akarja buktatni” a magyar kormányt és egy „Kijevnek kedves helytartót” akar Budapestre helyezni. Kijelentette: amíg Zelenszkij elnök „nem tér észhez”, nem szavaznak meg semmilyen Ukrajnával kapcsolatos döntést Brüsszelben.
Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint
„az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek”, és azt akarják elérni, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány és 1000 forintos benzinár legyen. A miniszterelnök szerint ezt azért teszik, hogy „megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra”.
A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.
„A tartalékainkat feltöltöttük, az üzemanyaghiánytól megmentettük az országot. Az ukránok 90 milliárd eurós hadikölcsönét megállítottuk, és nem szavazunk meg semmilyen Ukrajnát támogató döntést Brüsszelben, ameddig Zelenszkij elnök nem tér észhez”
– írta.
Orbán Viktor azzal zárta bejegyzését, hogy Magyarország nem asszisztál az általa „ukrán olajblokádnak” nevezett helyzethez, hanem „megtörjük azt. Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is”.
Január 27. óta áll az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán területen futó vezetéket orosz támadás érte, miközben Budapest és Pozsony Kijevet vádolja a tranzit politikai okokból történő visszatartásával. A vita eszkalációjaként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramexportot, miközben mindkét ország leállította a gázolajszállítást Ukrajnába.
Az ügy uniós szintre emelkedett, miután Magyarország jelezte, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. Budapest a csomag egyik, egyhangúságot igénylő elemét vétózta meg, miközben a másik két szabályozást minősített többséggel elfogadták. Több uniós vezető oroszbarátsággal vádolta Budapestet, és bírálta, hogy Magyarország a 20. orosz szankciós csomagot sem engedte át.
Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint
„az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek”, és azt akarják elérni, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány és 1000 forintos benzinár legyen. A miniszterelnök szerint ezt azért teszik, hogy „megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra”.
A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Súlyos visszaélés gyanúja a BKM-nél, kirúgták a teljes belső ellenőrzési osztályt
A politikus szerint a fővárosi cégnél mindenkit eltávolítottak, aki a belső vizsgálatokat végezte. A kirúgott dolgozókat biztonsági őrök kísérték ki az épületből.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról írt a Facebookon kedden, hogy súlyos visszaélés gyanúja merült fel a Budapesti Közműveknél (BKM). Állítása szerint a fővárosi cégnél megszüntették a teljes belső ellenőrzési osztályt, és nincs garancia arra, hogy a megkezdett vizsgálatok folytatódnak.
Vitézy posztja szerint
„súlyos visszaélés gyanúja merült fel az egyik legnagyobb fővárosi cégnél: a Budapesti Közművek nemrég egyik napról a másikra megszüntette a teljes belső ellenőrzési osztályt, szinte mindenkit kirúgtak, és a tegnapi bizottsági ülésen az is kiderült, hogy semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy a megkezdett belső ellenőrzések az új rendszerben is folytatódnak.”
A frakcióvezető arról számolt be, hogy a bizottsági ülésen az okokra vonatkozó kérdéseire az érintettek „össze-vissza beszéltek és hárították a felelősséget”. Azt írja, a városvezetés szerint a felügyelőbizottsági tagok magánemberként döntöttek, a cég vezetése hol költségcsökkentésre hivatkozott számok nélkül, hol azt állította, hogy a felügyelőbizottság döntését hajtotta végre. Hozzáteszi, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elhatárolódott a Főpolgármesteri Hivatal vezetőitől, akik a felügyelőbizottságban ülnek.
Vitézy Dávid posztjában azt is leírja, hogy a BKM felügyelőbizottságában január óta a városháza alkalmazottai, a főpolgármester emberei ülnek. Szerinte erről Karácsony Gergely a Közgyűlés jóváhagyása nélkül döntött, azzal indokolva, hogy a pártok nem delegáltak tagokat.
„Érdemi választ tehát nem kaptunk a miértekre. Amikor pedig arra kérdeztem rá, hogy az átszervezés veszélyeztetheti-e a meglévő belső vizsgálatok folytatását, a cég jelen lévő képviselője – Mártha Imre helyettese, mivel a vezérigazgató sokadszorra sem tartotta elég fontosnak a bizottsági ülést a személyes jelenléthez – annyit tudott mondani, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy erre választ tudjon adni.
A teljes mellébeszélést és felelősséghárítást látva joggal merült fel az emberben a gyanú, hogy itt a cél nem a hatékonyság növelése volt, hanem inkább a folyamatban lévő ügyek eltusolása. És ezt nem csak én láttam így, hiszen a vita után a cég éves tervét a bizottság egyetlen tagja sem javasolta elfogadásra!”
– idézi fel a történteket a politikus.
Vitézy szerint a fővárosi cégeknél sok esetben „a káosz, az elvárások, az ellenőrzések és a teljesítmény hiánya” jellemző, a működésük egy „posztszocialista állami vállalatot” idéz. Úgy véli, a cégvezetők és a főpolgármester zokon veszik a kritikát, és „áldozati pózba vágják magukat”. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy egy cégvezető ignorálja a bizottsági üléseket, a helyettese pedig nem tud érdemi magyarázatot adni egy ilyen súlyú döntésre.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról írt a Facebookon kedden, hogy súlyos visszaélés gyanúja merült fel a Budapesti Közműveknél (BKM). Állítása szerint a fővárosi cégnél megszüntették a teljes belső ellenőrzési osztályt, és nincs garancia arra, hogy a megkezdett vizsgálatok folytatódnak.
Vitézy posztja szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még az egyéni jelöltek háromnegyede nem adta le az ajánlásait, a kispártok különösen rosszul állhatnak
Az ajánlásgyűjtés első három napja után a 902 jelöltből 240 adta le az íveket, ebből 212 a Fidesz–KDNP és a Tisza Párté. A kisebbeknek a listaállításhoz szükséges 71 jelölt összegyűjtése is kihívást jelenthet.
„Sok minden történhet még, sok helyről érkezhet segítség, de az már most látszik, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik – pedig ez csak 35 500 aláírást igényel országosan”
– értékelte a helyzetet korábban Török Gábor politikai elemző. A február 21-én indult kampány és ajánlásgyűjtés első három napjának tapasztalatai alátámasztják a borús jóslatot: a kisebb pártoknak komoly nehézséget okoz, hogy egyéni jelöltjeik összegyűjtsék az induláshoz szükséges 500 aláírást.
A Nemzeti Választási Iroda kedd délelőtti, folyamatosan frissülő adatai szerint a 902 egyéni képviselőjelöltből mindössze 240-en adták le az ajánlásaikat, ami 26,6 százalékos arány
– írta a HVG. Ebből a 240 jelöltből 212-t a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt adja, mindkét politikai erő 106 jelöltje már az első napon leadta a szükséges íveket, a gyűjtés rajtját egyben erődemonstrációra is felhasználták. Aki már leadta az aláírásokat, annak a státusza az NVI rendszerében „bejelentve”, ami annyit tesz, hogy a helyi választási bizottság még ellenőrzi az íveket. A „nyilvántartásba véve” jelölés pedig már azt mutatja, hogy megvan az érvényes 500 ajánlás.
A választási szabályok szerint egyéni jelölt az lehet, aki március 7-ig legalább 500 érvényes ajánlást gyűjt össze a saját választókerületében. Országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, összesen legalább 71 egyéni jelöltet indít. A választók április 12-én szavazhatnak.
A maradék 28, ajánlását már leadott jelöltből 20 a Mi Hazánk politikusa, de ez a párt 106 jelöltjéhez képest is csak 18,8 százalékos teljesítés. A DK 105 jelöltjéből mindössze négyen végeztek eddig, ami 3,8 százalékos arányt jelent.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyetlen jelöltje sem adta még le az ajánlásait.
Ezzel szemben négy független jelölt már sikeresen vette az akadályt. Leadta az ajánlásait Hadházy Ákos (Zugló), valamint az MSZP két ismert politikusa, a most függetlenként induló Kunhalmi Ágnes és Hiller István. A negyedik független jelölt a Vas megye 1-es körzetben induló Czeglédy Csaba, akit a DK támogat.
A listán szereplő jelöltek száma valójában már eggyel kevesebb, ugyanis a csepeli választókerületben induló Szabó Szabolcs, aki korábban háromszor is legyőzte a fideszes Németh Szilárdot, vasárnap bejelentette, hogy az ajánlásgyűjtés első napjának tapasztalatai alapján mégsem indul el a választáson.
„Sok minden történhet még, sok helyről érkezhet segítség, de az már most látszik, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik – pedig ez csak 35 500 aláírást igényel országosan”
– értékelte a helyzetet korábban Török Gábor politikai elemző. A február 21-én indult kampány és ajánlásgyűjtés első három napjának tapasztalatai alátámasztják a borús jóslatot: a kisebb pártoknak komoly nehézséget okoz, hogy egyéni jelöltjeik összegyűjtsék az induláshoz szükséges 500 aláírást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
