Matthew 8 éves volt, amikor édesanyja és nevelőapja 2015-ben Szíriába vitte. A látszólag hétköznapi amerikai család a török határ menti Sanliurfa tartományon keresztül lépte át az Iszlám Állam határát.
"Nagyon sötét területen futottunk át. Éjszaka volt, sok véletlenszerűen elszórt szögesdrót volt mindenhol... csak arra gondoltam, hogy futnom kell" - mondta Matthew a BBC-nek.
Az ISIS fővárosának számító Rakkában telepedtek le, ahol a fiú nevelőapja katonai kiképzést kapott. Mesterlövész lett. Az akkor 8 éves Matthew is mindent megtett, hogy beilleszkedjen.
"Amikor először voltunk Rakkában, a belvárosban voltunk. Elég zajos volt, többször hallottunk lövéseket és robbanásokat, de azokat messziről."
Aztán két év múlva, 2017 elején a fiú édesanyja kétségbeesett levélben kért pénzt Matthew Amerikában élő nővérétől, hogy segítsen neki és a fiúnak elmenekülni Szíriából, a levélhez mellékelt néhány felkavaró videót is Matthew-ról.
Az egyikben Elhassani - a nevelőapa - arra kényszerítette a fiút, hogy szereljen össze egy öngyilkos övet, és el kellett játszania azt is, hogyan fogadná az amerikai mentőket, majd hogyan robbantaná fel őket és magát is.
Egy másik videóban a rokonok azt látták, hogy Matthew 1 perc alatt szétszed egy megtöltött AK-47-est, szintén mostohaapja utasítására.
"Olyan fiatal voltam, hogy szinte semmit sem értettem az egészből" - mondta a fiú.
2017 augusztusára Rakka már romokban hevert, de az Iszlám Állam még mindig küzdött, Matthew-t arra kényszerítették, hogy egy videóban hadat üzenjen Amerikának és az elnökének, Donald Trumpnak.
"Ez a csata nem fog véget érni Raqqában vagy Moszulban. A te országodban fog véget érni ... Tehát készülj fel, mert a harc még csak most kezdődik."
Ezt a szöveget kellett megtanulnia az akkor 10 éves fiúnak.
Matthew 8 éves volt, amikor édesanyja és nevelőapja 2015-ben Szíriába vitte. A látszólag hétköznapi amerikai család a török határ menti Sanliurfa tartományon keresztül lépte át az Iszlám Állam határát.
"Nagyon sötét területen futottunk át. Éjszaka volt, sok véletlenszerűen elszórt szögesdrót volt mindenhol... csak arra gondoltam, hogy futnom kell" - mondta Matthew a BBC-nek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Légicsapás érte Ahmadinezsád otthonát, egyes források szerint meghalt, de a családja mást állít
Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök egyes hírek szerint egy teheráni támadásban vesztette életét. A halálhírt azonban sem az iráni állami média, sem a családja nem erősítette meg. Nem először keltik a halálhírét.
Ellentmondásos hírek érkeztek Mahmúd Ahmadinezsád, Irán egykori, holokauszttagadó kijelentéseiről hírhedt elnökének sorsáról. Több nemzetközi sajtótermék is arról számolt be iráni forrásokra hivatkozva, hogy a volt államfő életét vesztette egy amerikai–izraeli légicsapásban, a családja azonban cáfolja a halálhírt.
A szombat esti támadás a The Jerusalem Post értesülései szerint Ahmadinezsád Teherán északkeleti, Narmak nevű kerületében lévő otthonát érte, és a volt elnök mellett több testőrével is végzett.
Más források ugyanakkor azt állítják, hogy nem a lakóhely, hanem a védelmét ellátó Forradalmi Gárda egyik épülete kapott találatot, az áldozatok pedig a biztonsági személyzet tagjai. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az iráni állami média egyelőre nem adott ki hivatalos megerősítést, sőt, a család egyértelműen tagadta a híreszteléseket.
A támadás egy szélesebb körű, összehangolt amerikai–izraeli csapássorozat része volt, amely több iráni célpontot is ért - írta a hvg.hu. Sajtóértesülések szerint Ahmadinezsád neve is szerepelt azon az izraeli listán, amely a műveletek során likvidálandó iráni vezetők nevét tartalmazta.
Mahmúd Ahmadinezsád még az iráni politikusokhoz képest is keményen antiszemita kiszólásaival hívta fel magára a világ figyelmét nem sokkal azt követően, hogy 2005-ben elfoglalta az elnöki széket. Többek között Izraelt egy rákos daganathoz hasonlította, máskor meg arról beszélt, hogy a holokauszt csupán egy legenda. Korábban többször is a halálhírét keltették már a jelenleg 70 éves volt elnöknek.
Ahmadinezsád működésének érdekes magyarországi mellékszála, hogy tavalyelőtt és tavaly is előadásokat tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Akkor sem az egyetem rektora, sem a magyar kormány nem adott magyarázatot arra, miért hívták meg az országba a volt iráni elnököt. Diplomáciai források szerint a 2024-es látogatás könnyen lehet, hogy csupán fedősztori volt, és egy fontosabb találkozót álcázott.
Ellentmondásos hírek érkeztek Mahmúd Ahmadinezsád, Irán egykori, holokauszttagadó kijelentéseiről hírhedt elnökének sorsáról. Több nemzetközi sajtótermék is arról számolt be iráni forrásokra hivatkozva, hogy a volt államfő életét vesztette egy amerikai–izraeli légicsapásban, a családja azonban cáfolja a halálhírt.
A szombat esti támadás a The Jerusalem Post értesülései szerint Ahmadinezsád Teherán északkeleti, Narmak nevű kerületében lévő otthonát érte, és a volt elnök mellett több testőrével is végzett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tárgyalni akarnak, és én beleegyeztem” – Trump szerint Irán új vezetése tárgyalóasztalhoz ülne, de még nincsenek konkrétumok
Donald Trump amerikai elnök nyitott a tárgyalásra Irán új vezetésével Ali Hamenei ajatollah halála után. Közben a Hormuzi-szoros lezárása miatt a világ olajkereskedelmének ötöde került veszélybe.
„Tárgyalni akarnak, és én beleegyeztem, úgyhogy tárgyalni fogunk. Ezt korábban kellett volna megtenniük” – ezt mondta Donald Trump amerikai elnök arra reagálva, hogy Irán új vezetése tárgyalóasztalhoz ülne, egy nappal azután, hogy amerikai–izraeli csapásokban életét vesztette Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Az elnök a The Atlanticnek adott telefonos interjúban beszélt erről – írta a Blikk.
A február 28-i, szombati célzott katonai művelet után vasárnap több nemzetközi hírügynökség és az iráni állami média is megerősítette Hamenei halálhírét. Trump szerint az iráni fél túl sokáig várt a tárgyalásokkal, és hozzátette, hogy azok közül, akikkel az elmúlt hetekben egyeztettek, többen már nem élnek. „Néhányan azok közül, akikkel tárgyaltunk, mostanra halottak, mert ez egy nagyon nagy csapás volt” – utalt a hétvégi támadásra. Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások már vasárnap vagy hétfőn megkezdődhetnek-e, az elnök nem kívánt konkrétumot mondani.
Teheránban az iráni alkotmány értelmében ideiglenes vezetői tanács vette át az ország irányítását, amelynek Maszúd Pezeskian elnök, az igazságszolgáltatás vezetője és egy vallási vezető is a tagja. Az új vezetés 40 napos nemzeti gyászt hirdetett.
A konfliktus kiéleződése azonnal megrengette a globális olajpiacot is. A beszámolók szerint a Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, ahol normál körülmények között a világ kőolaj-kereskedelmének mintegy ötöde halad át. Trump ugyanakkor azt állította, a katonai akció sikeressége mérsékelheti az olajárak drasztikus emelkedését. „Óriási árnövekedés lett volna, ha ez rosszul sül el” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a piac reakciója a következő napokban derül ki.
A katonai művelet bejelentésekor Trump arról is beszélt, hogy az iráni népnek saját kezébe kell vennie sorsát. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok hosszabb távon támogatna-e egy esetleges iráni népfelkelést, most úgy válaszolt: „Ez attól függ, milyen helyzet alakul ki. Erre most nem lehet egyértelmű választ adni.” Az akciót a republikánus politikusok többsége támogatja, míg a demokraták az eszkaláció és a kongresszusi felhatalmazás hiánya miatt aggódnak.
„Tárgyalni akarnak, és én beleegyeztem, úgyhogy tárgyalni fogunk. Ezt korábban kellett volna megtenniük” – ezt mondta Donald Trump amerikai elnök arra reagálva, hogy Irán új vezetése tárgyalóasztalhoz ülne, egy nappal azután, hogy amerikai–izraeli csapásokban életét vesztette Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Az elnök a The Atlanticnek adott telefonos interjúban beszélt erről – írta a Blikk.
A február 28-i, szombati célzott katonai művelet után vasárnap több nemzetközi hírügynökség és az iráni állami média is megerősítette Hamenei halálhírét. Trump szerint az iráni fél túl sokáig várt a tárgyalásokkal, és hozzátette, hogy azok közül, akikkel az elmúlt hetekben egyeztettek, többen már nem élnek. „Néhányan azok közül, akikkel tárgyaltunk, mostanra halottak, mert ez egy nagyon nagy csapás volt” – utalt a hétvégi támadásra. Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások már vasárnap vagy hétfőn megkezdődhetnek-e, az elnök nem kívánt konkrétumot mondani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 700 forintos benzinár sem kizárt, akár 80 forintot is drágulhat literenként az üzemanyag az iráni háború miatt
Az iráni háború miatt leállhat a világ olajellátásának ötöde, itthon pedig a Barátság kőolajvezeték sem működik. A Holtankoljak.hu szerint ez brutális drágulást hozhat.
Hamarosan 700 forintot is mutathatnak a totemoszlopok, miután az iráni háború és egy leállt kőolajvezeték egyszerre boríthatja fel a piacot. A Holtankoljak.hu szakértői szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén akár 70–80 forintos drágulás is jöhet literenként néhány hét alatt, ezzel az átlagárak 670–700 forint közé ugorhatnak – derült ki az RTL Híradó vasárnap esti riportjából.
Jelenleg még ötössel kezdődnek az árak, de már nem sokáig: a benzin átlagára 565, a gázolajé 590 forint, ami egy hét alatt 5, illetve 12 forintos emelkedést jelent. Az autósok már most idegesen figyelik a fejleményeket.
„Remélem, nem szaladunk el 600-ig. Nagyon bízom benne” – mondta Bölöni János. Mások már számolgatnak. „Most a dízel 570; szerintem 580-ig felmegy” – vélte Haraszti János. Van, aki a biztonságra játszik: „Majd meglátjuk. Ma tankoltam, biztosra mentem” – tette hozzá Nagy István.
A piac hétvégi leállása után magyar idő szerint vasárnap éjjel indul újra a kereskedés az olajjal. Akkor derül ki, mekkora ársokkot okozott, hogy Izrael és az Egyesült Államok csapást mért Iránra. A pénteki, 73 dollár alatti záróárhoz képest az optimistább forgatókönyvek is 85 dolláros hordónkénti árral számolnak. Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője szerint már ez is komoly érvágás lenne. „Az is nagyjából 30 forintos áremelkedést biztosan okozna a hazai üzemanyagárakban. Ne felejtsük el, hogy most még csak az olaj árának emelkedését vettük figyelembe; várhatóan nemcsak az fog emelkedni, hanem forintgyengülésre is számítunk” – magyarázta.
A drágulás fő oka egy tengeri folyosó, a Hormuzi-szoros, ahol a világ olajkínálatának ötöde, napi 20 millió hordó halad át. A térségben az Iráni Forradalmi Gárda rádión már bemondta a teljes lezárást:
„Figyelem minden hajónak! Ettől a pillanattól kezdve tilos minden áthaladás a Hormuzi-szoroson!”
Bár nemzetközi tengerészeti szervezetek hivatalosan nem erősítették meg a jogilag kötelező érvényű blokádot, a fenyegetés és a katonai műveletek miatt a forgalom máris akadozik. Ha az olajár a szállítási káosz miatt 100 dollárig emelkedik, az igazi árbombát robbanthat a magyar kutakon.
„A 100 dolláros olajárnál akár 70–80 forintos áremelkedés sem kizárt. Ilyen szempontból közelíthetünk bőven a 670–700 forintos üzemanyagárakhoz is” – vázolta a legsötétebb forgatókönyvet Bujdos Eszter.
És ha mindez nem lenne elég, egy másik fronton is komoly gondok vannak. Több mint egy hónapja nem jön kőolaj a Barátság vezetéken, miután azt egy orosz dróntámadás megrongálta. A magyar kormány szerint Ukrajna szándékosan tartja vissza a nyersanyagot. Orbán Viktor miniszterelnök az iráni háború kapcsán közzétett videójában nem a Hormuzi-szorosról, hanem a vezetékről beszélt.
„A konfliktus miatt a világpiacon jelentős energiaár-emelkedést valószínűsítenek. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú, hogy letörjük Zelenszkij elnök Magyarországgal szemben bevezetett olajblokádját” – fogalmazott a kormányfő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „duplán bűnnek számít az, hogy Ukrajna egy eddig megbízhatóan működő, kiszámítható, Magyarország számára kulcsfontosságú szállítási útvonalat blokkol.”
Ukrajna a vádakat visszautasítja, és arra hivatkozik, hogy a háborús övezetben a helyreállítás időigényes. A kieső mennyiséget Magyarország az Adria-vezetéken, tengeri úton, drágábban tudja pótolni. A Holtankoljak.hu szerint bár ez is fokozza a drágulást, a hazai üzemanyagárakat most döntően az iráni háború miatti világpiaci pánik fogja meghatározni.
Hamarosan 700 forintot is mutathatnak a totemoszlopok, miután az iráni háború és egy leállt kőolajvezeték egyszerre boríthatja fel a piacot. A Holtankoljak.hu szakértői szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén akár 70–80 forintos drágulás is jöhet literenként néhány hét alatt, ezzel az átlagárak 670–700 forint közé ugorhatnak – derült ki az RTL Híradó vasárnap esti riportjából.
Jelenleg még ötössel kezdődnek az árak, de már nem sokáig: a benzin átlagára 565, a gázolajé 590 forint, ami egy hét alatt 5, illetve 12 forintos emelkedést jelent. Az autósok már most idegesen figyelik a fejleményeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Valószínű, hogy nem maradandó vakság” – megszólalt a nő, akit állítása szerint a szentmártonkátai alpolgármester vert meg brutálisan a kolbásztöltő fesztiválon
A nőnek a brutális támadás után emlékezetkiesése van, jelenleg csak homályosan lát, és fényeket érzékel a bal szemével, amin egy hatalmas, ödémás véraláfutás keletkezett. A politikus szerint az ügyet csak a kampányban akarják felhasználni ellene.
„Valószínűleg nem lesz maradandó vakság” – mondta az RTL Híradónak vasárnap Bordás-Pauza Gréta, az a nő, aki azt állítja, Szentmártonkáta külsős alpolgármestere brutálisan bántalmazta őt a szombati kolbásztöltő fesztiválon. A nő jelenleg csak homályosan lát és fényeket érzékel a bal szemével, amin egy hatalmas, ödémás véraláfutás keletkezett. Az orvosok szerint a duzzanat idővel le fog apadni.
Az ügyben megvádolt Bodor András vasárnap a Facebookon bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond tisztségéről. Azt írta, az ellene felhozott vádak „megalapozatlanok és valótlanok”, és azért távozik, hogy az ügye ne váljon a választási kampány témájává. Bejegyzése nem sokkal később elérhetetlenné vált. Bodor 2024-ben függetlenként indult az önkormányzati választáson, de nem jutott be a testületbe; később a fideszes polgármester javaslatára választották meg külsős alpolgármesternek. Az ügyre reagált a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pogácsás Tibor is, aki hangsúlyozta, hogy az erőszak minden formáját elítélik, és hozzátette, hogy Bodor András „soha nem volt a Fidesznek a tagja”.
Bordás-Pauza Gréta a történtekről elmondta, a fesztiválon mindenki jól érezte magát, ettek-ittak, táncoltak.
„Nem emlékszem mindenre, emlékezetkiesésem is van. Szóváltásba keveredtem a polgármesterrel, akivel teljesen normális keretek között beszélgettünk, tehát nem volt konfliktus, egészen addig, amíg az alpolgármester oda nem érkezett. Innentől már csak emlékfoszlányaim vannak: veszekedtünk”
– nyilatkozta. A nő szerint a vita politikai nézetkülönbségek miatt fajulhatott el, és elismerte, hogy provokálhatta az alpolgármestert.
A nő vasárnap Nagykátán feljelentést tett a támadója ellen.
„Szerintem Magyarországon most mindenkiben van egy feszültség. Bennem is megvan, és ezért jutunk idáig” – magyarázta a rendőrség előtt. Azt is határozottan állította, hogy ő nem volt erőszakos. „Hozzáteszem: én egy ujjal sem nyúltam hozzá. Lefényképezték a kezemet is, teljesen tiszta, nem ütöttem” – tette hozzá. A sajtóban megjelent információk szerint a rendőrség az alpolgármestert és a nő férjét is előállította, majd később elengedték őket.
A nő eredeti Facebook-posztjában – amit fotókkal is illusztrált – arról is írt, hogy az alpolgármester egy korábbi falunapon szexuális szolgáltatásért cserébe állást ajánlott neki. Míg a kormánypárti oldal az alpolgármester párttagságának hiányát és az erőszak elítélését hangsúlyozza, a kormánykritikus sajtó a sértett állításait és a lemondás körülményeit helyezi előtérbe. A rendőrség egyelőre nem adott ki hivatalos tájékoztatást az ügyben.
„Valószínűleg nem lesz maradandó vakság” – mondta az RTL Híradónak vasárnap Bordás-Pauza Gréta, az a nő, aki azt állítja, Szentmártonkáta külsős alpolgármestere brutálisan bántalmazta őt a szombati kolbásztöltő fesztiválon. A nő jelenleg csak homályosan lát és fényeket érzékel a bal szemével, amin egy hatalmas, ödémás véraláfutás keletkezett. Az orvosok szerint a duzzanat idővel le fog apadni.
Az ügyben megvádolt Bodor András vasárnap a Facebookon bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond tisztségéről. Azt írta, az ellene felhozott vádak „megalapozatlanok és valótlanok”, és azért távozik, hogy az ügye ne váljon a választási kampány témájává. Bejegyzése nem sokkal később elérhetetlenné vált. Bodor 2024-ben függetlenként indult az önkormányzati választáson, de nem jutott be a testületbe; később a fideszes polgármester javaslatára választották meg külsős alpolgármesternek. Az ügyre reagált a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pogácsás Tibor is, aki hangsúlyozta, hogy az erőszak minden formáját elítélik, és hozzátette, hogy Bodor András „soha nem volt a Fidesznek a tagja”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
