50 százalékos a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház intenzív osztályának telítettsége, ami azt jelenti, hogy 17–18 ember szorul gépi lélegeztetésre – közölte Nemény András polgármester a szombathelyi közgyűlés csütörtöki ülésének kezdetén a Nyugat.hu cikke szerint.

A beoltott páciensek pedig mindannyian régen kapták meg az oltásukat, többségben a kínai Sinopharm-vakcinát.

Pedig ez segítené az eredményes védekezést – tette hozzá.

A fideszes Kecskés László azt mondta, hogy a második Covid-osztályt is meg kellett nyitni a kórházban, de a pontos számokat ő sem ismeri.

Szerdán kezdődött volna a Pécsi Járásbíróságon a 61 éves tanár, Jancsula Dezső büntetőpere, akit az ügyészség személyi szabadság megsértésének bűntettével vádol – írja a Népszava. A tárgyalást azonban a férfi ügyvédjének kérésére elnapolták, így az valójában csak 2022. február 9-én indul majd.

A pécsi Nevelési Központ 1-es Számú Általános Iskolájában magyart és történelmet oktató Jancsula még szeptemberben összevitatkozott egy, az iskola előtt tiltott helyen cigarettázó 16 éves fiúval, aki össze is verekedett egy társával. A vita elmérgesedett közöttük, aminek következtében a tanár nem engedte távozni a fiatalt. Az esetről mobiltelefonnal és térfigyelő kamerával is készültek felvételek, ami alapján a bíróság tárgyalás nélkül 170 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Jancsula Dezsőt.

Az ítélet híre elterjedt, és valóságos népmozgalom állt a tanár mögé. Pécsen hétszáz embert megmozgató tüntetést tartottak Jancsula tanítványainak szülei és volt diákjai, az interneten pedig országszerte több tízezer ember írt támogató kommentet Jancsula mellett.

A tiltakozók legfőbb érve, hogy a diákjai és a szülők körében egyébként kedvelt tanár nem ért hozzá a diákhoz, csak az eset tisztázásáig a helyszínen akarta tartani. Azt is sokan elmondták, leírták, hogy az érintett iskola környékén lófráló középiskolások rendszeresen cigarettázni csalják a kisdiákokat, sőt van, aki itt drogozik és ad is el kábítószert a 13-14 éveseknek, ezt a megyei főügyészség is megerősítette.

Jancsula Dezső elmondta:

A Népszava információi szerint az is elképzelhető, hogy az ügyészség a februári előkészítő tárgyaláson a bizonyítékokat újra értékelve enyhébb ítéletet, megrovást kér a tanárra, ami nem járna állásvesztéssel.

Céget alapított a választáson önállóan induló Magyar Kétfarkú Kutyapárt – erről ők maguk számoltak be Facebook-oldalukon.

Az elnevezés a legkevésbé sem burkolt utalás a kormányközeli milliárdos, Mészáros Lőrinc Mészáros és Mészáros kft.-jére, amely közismerten gyakran nyer az állami tendereken.

Az új cég tevékenységi köre egyébként csomagküldés, internetes kereskedelem, web-hoszting szolgáltatás, illetve „más egyéb szakmai, tudományos és műszaki tevékenység”.

Rövid időn belül a második példányt azonosították a hazánkban nem őshonos Hyalomma kullancsból az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja keretében.

A szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után ezúttal Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája az egyed egy másik, járványtani szempontból szintén fontos fajának, a Hyalomma rufipes-nek egy példányát - írják a kutatóközpont közleményében.

A nagyméretű, csíkos lábú kullancs többféle veszélyes kórokozót is képes hordozni és terjeszteni, köztük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust. Ezért kiemelten kérik a kutya-, ló- és szarvasmarhatartókat, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, hogy nem találnak-e Hyalomma egyedet. Az azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további információ a kullancsfigyelo.hu oldalon érhető el.

Hat évig zajló abszurd per zárult ma le a Kúrián, amelyben a magyar állam próbálta az utolsó csepp „vért” is kisajtolni a 2013-ban kivégzett kishantosi gazdaságból – fogalmaz közleményében a Greenpeace, amely szintén felperes volt az állam elleni perben.

Az állam 2013-ban egy tollvonással semmizte ki az egykor a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi közösséget, és egy abszurd perben még 14 millió forintot és ennek kamatait is meg akart fizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal, és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal – foglalja össze röviden az ügy lényegét a szervezet.

– fogalmaznak.

2014-ben a folyamatban lévő birtokperek ellenére az új bérlők művelésbe vétel címszó alatt megsemmisítették a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság több mint 400 hektárnyi bionövényét, akkori áron kb. 117 millió forint értékben, amely ellen a helyszínen tüntettek Kishantos munkatársai és a Greenpeace aktivistái. Erre ráadásul – a Greenpeace megfogalmazása szerint – kifejezetten a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) buzdította őket, ráadásul egy magántulajdonban lévő őrző-védőőszolgálattal elzáratta a gazdasághoz vezető utat.

A szervezet arra is emlékeztet, hogy a per első, 2015-ös tárgyalásán 31 civil szervezet közel száz tagja demonstrált a két alperes iránti szolidaritásból a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, és adott ki közös nyilatkozatot „A bátorságot nem lehet beszántani” címmel.