Több üzletben az előírtnál szigorúbban alkalmazzák a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt, a héten bevezetett vásárlási idősávokat. Akad vegyesbolt, amely az idősek délelőtti két óráján kívül már nem vagy nem szívesen fogad veszélyeztetett korú vevőket, ám ez jogellenes – írta a szombati Magyar Nemzet.

Úgy tűnik, hogy míg a fiatalok alkalmazkodnak a 65 év felettiek „előjogaihoz”, az érintett korosztály az első adventi hétvé­géig a vártnál kisebb arányban fogta vissza délutáni látogatásait a zsúfoltabb helyeken.

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke felidézte, hogy a rendelet hétköznap 9 és 11, hétvégén 8 és 10 óra között kizárólag a 65 év felettieknek engedi meg a vásárlást a napi fogyasztási cikkeket, élelmiszereket árusító üzletekben és a patikákban, másként viszont nem korlátozza az idősebbek bolti látogatásait.

Jogellenes, ha az üzemeltető megtagadja a belépés lehetőségét a 65 év felettiektől – hangsúlyozta, hozzátéve: a szabad vásárlás lehetősége ellenére azt javasolják, hogy a védett korosztály tagjai a délelőtti idősávon kívül csak elkerülhetetlen esetben keressék fel az üzleteket, amelyekben karácsonyig egyre nőhet a forgalom.

Azt is mondta, hogy fegyelmezettebb lett a lakosság a kereskedelemben. Többen vásárolnak egyedül, és terjed a gumikesztyű használata is.

A Szeretlek Magyarország és más portálok olvasói is panaszkodtak rá, hogy nem működik a KRÉTA rendszere az online oktatásra való teljes átállás első napján.

Bár délelőttre a javulás jelei mutatkoztak, lapunk információi szerint régiónként is volt eltérés a működésben. A rendszeren keresztül érhető el az úgynevezett Digitális Kollaboráció Tér (DKT) is, amit azért fejlesztettek ki, hogy a digitális munkarendben szükségtelenné tegye más oktatási szoftverek használatát, ám jelen helyzetben ez a funkció is akadozásokkal vagy egyáltalán nem működött.

Az Ekréta Informatikai Zrt. ügyfélszolgálatán arról tájékoztatták az Indexet, hogy reggel 8 órától először a DKT-rendszer, majd az eKRÉTA teljes szolgáltatási köre is összeomlott.

Azok a diákok, akiknek iskolája az eKRÉTA-rendszer használatát jelölte ki digitális kapcsolattartásra, jogszerűen hivatkozhatnak a hibára távolmaradásuk okaként. A rendszer helyreállításán a szolgáltató szakemberei dolgoznak, az várhatóan déltől újra elérhető lesz.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minden évben közzéteszi azokat a gazdasági adatokat, amelyek alapján össze lehet mérni, hogy az egyes EU-s régiókban milyen az életszínvonal. A legfrissebb, 2019-es állapotokat mutató számok múlt héten jöttek ki, írja a Növekedés.hu.

Az Eurostat a GDP adatokat egy fiktív pénznemre váltotta át, ami kiegyenlíti az egyes országok közötti árkülönbségeket, hogy képet kapjon az egyes régiók tényleges életszínvonaláról.

A listát egyébként Luxemburg vezeti, a második helyen pedig a cseh főváros, Prága áll.

A vidéki adatok Magyarországra nézve kevésbé hízelgőek. A közép-magyarországi az egyetlen régió, amely az uniós átlagot meghaladja. A Nyugat-Dunántúl az uniós átlag 71 százalékán áll, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország azonban egyike az unió legszegényebb régióinak.

A várhatóan kéthetes korlátozások és bezárások előtti utolsó hétvégén tömegek rohamoztak meg egyes boltokat. Mi is beszámoltunk róla, hogy kígyózó sorok álltak például az IKEA áruháza előtt, de más helyen is előfordultak tumultusok.

A legviccesebb, vagy épp legmeghökkentőbb jelenetet azonban valószínűleg a belvárosban produkálták pánikba esett luxusmárka-vásárlók:

A várakozókat a 444.hu egyik olvasója szúrta ki és fényképezte le, aki azt írta a kép mellé: „Kicsit el is gondolkodtam, hogy ha most hetekig be lesz zárva, akkor nem kellene-e nekem is beugranom valamit gyorsan venni... De csak kibírtam...”

Nos, páran nem "bírták ki" luxustáska nélkül, de valószínűbb (még ha kissé unalmasabb) magyarázat, hogy a korlátozott méretű üzlethelyiségben a távolságtartási szabályok betartása csak úgy volt megoldható, ha a boltba igyekvők egy része kint várakozik.

Nagy port kavart tavaly a nemzetközi médiában is, hogy lefejeztek egy francia történelemtanárt Párizs közelében, amiért a szólásszabadságról tartott óráján Mohamedet ábrázoló karikatúrákat mutatott be. Az elkövető egy 18 éves, csecsen származású muszlim fiatal volt.

Az eset tüntetésekhez vezetett, a francia társadalom és az elnök, Emmanuel Macron is újragondolta a szólásszabadságról alkotott nézeteket, ez pedig a muszlim világ számos helyén tüntetéseket váltott ki.

Most a Le Parisien arról számolt be, hogy

- írja a 444.hu.

A Z-ként emlegetett lány állítólag a rendőröknek tett vallomásában is elárulta, hogy nem volt jelen azon az osztályfőnöki órán, ahol Paty közölte a karikatúrákat, ami miatt a Charlie Hebdo szatirikus lap munkatársait 2015 elején meggyilkolták. (A tanár egyébként az óra elején külön jelezte, hogy akit sértenek a rajzok, kimehet a tanóráról.)

A Paty-gyilkosság sztorija eddig nagyjából úgy hangzott, hogy Z., a tanuló otthon elmesélte az apjának, hogy azért kapott 2 napos kizárás büntetést a suliban, mert szóvá tette a felháborodását, amiért Paty tanár úr Mohamedet gyalázta az óráján. Az apa felháborodott bejegyzését szúrta ki a frissen radikalizálódott Abdoullakh Anzorov, aki néhány nappal később a nyílt utcán fejezte le a tanárt.

A legfrissebb információk szerint

Az ügyben folyó perben Z. apját, aki Samuel Patyt célponttá tette, terrorista gyilkosságban való bűnrészességgel vádolják.