prcikk: „Az, hogy Trump és Putyin Budapestet választotta, diplomáciai siker, hatalmas lehetőség” - mondja Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Az, hogy Trump és Putyin Budapestet választotta, diplomáciai siker, hatalmas lehetőség” - mondja Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő

Kis országként idevonzani egy ilyen találkozót komoly siker, amely azonnal megemeli a magyar külpolitika súlyát. Belpolitikailag is pozitív hozadéka lehet Orbán Viktornak - mondja a szakértő. Ha pedig sikeres is lesz, történelmi szerep társulhat hozzá.


Csütörtökön robbant a hír, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin Budapesten találkoznak, hogy az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról tárgyaljanak. Zelenszkij erről Washingtonban értesült, ahová elsősorban azért érkezett, hogy Tomahawk rakétákat szerezzen országa számára. Péntek este kiderült, Trump ebben a kérdésben visszakozott, és most a tárgyalásokra fókuszál.

Mit jelenthet Magyarországnak és Orbán Viktornak, hogy Budapesten rendezik meg a csúcstalálkozót? Mennyi esély van arra, hogy valóban áttörést érnek el? Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

— Mekkora siker Orbán Viktornak, hogy Budapesten tartják majd a Trump-Putyin csúcsot? Vagy ez a kimeneteltől is függ?

— A kimenetel tovább növeli a hozamot, de már önmagában a megvalósulás is diplomáciai siker a magyar kormánynak. Ha nem lenne háború, és „csak” egy magas szintű csúcstalálkozó lenne egy közvetítő ország területén, már az is megemelné az ország láthatóságát és diplomáciai érdekérvényesítő képességét.

Kis országként idevonzani egy ilyen találkozót: külpolitikai siker. Azt jelenti, hogy a globális politikai erők számára Magyarország szóba jön mint tényező, rendezési helyszín, partner.

Ez már most számít, hiszen jövő héten például EU-csúcs lesz Koppenhágában, 23-24-én, és ott is számítani fog. Létre sem jött még a találkozó, de már megemelte a magyar külpolitika súlyát és tárgyalási mozgásterét, mert az, hogy Trump és Putyin Budapestet választotta, felhelyezi Magyarországot erre a térképre. Ha sikeres is lesz, történelmi szerep társulhat hozzá: ha olyan megállapodás születik, amely a háború lezárásának kezdetét jelenti, akkor elmondható lesz, hogy Magyarország volt az a helyszín, ahol a közel négy éve (illetve 2014-től számítva 11 éve) pusztító háborúra pont került. Belpolitikailag is pozitív hozadéka lehet, nem független attól, hogy Orbán Viktor tavaly támogatásáról biztosította Donald Trumpot a választási kampányban, most Trump viszonozhatja ezt a gesztust.

— Mennyire meglepő Budapest, mint helyszín?

— Az is, meg nem is. Nem volt meglepetés, mert Budapest eddig is szerepelt a potenciális helyszínek listáján. Amikor az elmúlt hónapokban, még az alaszkai csúcs előtt mentek a találgatások arról, hol találkozhat Putyin és Trump, esetleg hol kerülhet sor egy hármas találkozóra, létezett egy nagyjából tízpontos rövid lista, amelyen Budapest is rajta volt. Európai helyszínek közül csak Budapest és a Vatikán merült fel. Budapest azért, mert bár EU- és NATO-tagok vagyunk, ami orosz szempontból lényeges, a kommunikációs csatornák Oroszország irányába megmaradtak, a politika kiegyensúlyozott jellegű. Ugyanakkor meglepetés is, mert

nem a lista elején szerepelt Budapest.

Inkább olyan országok domináltak, amelyek nem tagjai katonai blokknak, semmiképpen sem nyugati katonai blokknak, inkább semleges vagy közvetítő országok: közel-keleti államok, Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek. Tehát Budapest neve szerepelt ugyan a listán, de nem az első sorokban, ebből a szempontból meglepő a fordulat.

— Ilyenkor lobbiznak az adott országok képviselői, hogy náluk történjen a találkozó?

— Azt is sejteni lehetett, hogy valamilyen amerikai–magyar találkozó előkészítés alatt áll, de a formátumát nem lehetett tudni. Néhány nappal ezelőtt volt lehetőség arra, hogy Trump és Orbán Viktor Sharm el-Sheikhben, a közel-keleti rendezési csúcson személyesen beszéljenek. Ott találkoztak, beszéltek, lehet, hogy ez a téma már ott szóba került, de elképzelhető, hogy régebb óta napirenden volt.

Egy ilyen esemény házigazdájának ez hatalmas lehetőség, siker esetén különösen, de anélkül is kiemeli az országot a nemzetközi porondon, főleg ha kis országról van szó.

Több ország is bejelentkezett helyszínként az elmúlt hónapokban. Svájc is jelezte a szándékát. Korábban Ausztria, mint hagyományos tárgyalási helyszín is felmerült, nem tudni, mennyire lobbiztak aktívan érte. Recep Tayyip Erdoğan kifejezetten szerette volna, hogy Törökországban legyenek a tárgyalások, többször utalt erre, a török média is foglalkozott vele. Törökország szerepet vállalt a gabonamegállapodás tető alá hozásában, és vannak kapcsolatai Putyin felé, miközben ugyancsak NATO-tag. Ők aktívan lobbiztak, végül mégsem Törökország lett a győztes.

— Az egyelőre nem világos, hogy Zelenszkij is Budapestre jön-e. Nem lesz hármas csúcs? Vagy talán ez még módosulhat?

— Minden lehetséges. De valószínűbbnek tartom, hogy a budapesti találkozó után lehet majd hármas csúcs. Két hónappal ezelőtt, miután Alaszkában találkozott Trump és Putyin, majd az európai vezetők Zelenszkijjel érkeztek Washingtonba, napirendre került, hogy mihamarabb legyen Zelenszkij–Putyin csúcs. Trump határidőt is kitűzött, két héten belülre. Elsősorban az orosz ellenállás miatt ez nem valósult meg, és azóta sincs érdemi fejlemény. A budapesti találkozó hátterében elsődlegesen amerikai ráhatást látok. Az amerikaiak az elmúlt időszakban felépítettek egy nyomásgyakorló csomagot az újabb amerikai eszközök átadására építve, elsősorban a Tomahawk cirkálórakéták átadására.

Ez végül arra kényszeríthette az oroszokat, hogy lépjenek azért, hogy ez ne történjen meg, azaz a Tomahawkok ne kerüljenek Ukrajnába.

Nem véletlen, hogy Trump Washingtonba hívta Zelenszkijt. Ez üzenet volt Putyinnak: ha nem hajlandók tárgyalni, akkor mivel tárgyalásos úton nem oldható meg a konfliktus, Ukrajnát minden rendelkezésre álló eszközzel támogatják. A Kreml sajtóközleménye alapján a telefonbeszélgetést az oroszok kezdeményezték, és az elsődleges téma a Tomahawk rakéták kérdése volt. Így merülhetett fel a helyszín és Budapest. Valószínűleg az amerikaiak azt mondták, rendben, egyelőre nem hoznak döntést a Tomahawk-ügyben. Napirenden marad, de „jegelik”. Viszont folytatni kell a tárgyalásokat, és megvizsgálni, lehet-e egyezség. Ezt a forgatókönyvet látom: az oroszok sokáig időt húztak az alaszkai találkozó után is, az amerikaiak ezt megelégelték, és fegyverexporttal gyakoroltak nyomást, és ez hatott.

Ez még nem jelenti, hogy a budapesti találkozón mindenképp lesz eredmény, de lehet.

Valószínű, hogy az oroszok érzékelték, hogy az amerikai türelem elfogyott, és valamit le kell tenni az asztalra, különben Trump tényleg küldi a fegyvereket, a rakétákat Ukrajnának.

— Magyarország és Ukrajna jelenlegi kapcsolatai viszont a mélyponton vannak. Ez nem volt szempont a helyszínválasztáskor?

— Ez leginkább akkor lenne éles kérdés, ha hármas találkozóra kerülne sor Budapesten, tehát ha Zelenszkij is itt lenne. A magyar–ukrán kapcsolatok valóban többször értek mélypontra az utóbbi időszakban, bár mintha lett volna nyitottság a rendezésre is. Voltak találkozók, amelyek mintha a problémák rendezését szolgálták volna. Szijjártó Péter néhány hete Kassán találkozott az ukrán miniszterelnök-helyettessel is. Az előzetes hírek szerint elsősorban Trump és Putyin találkozójára kerül sor, Zelenszkij ezen várhatóan nem vesz részt. Olyan szempontból viszont

ideális a helyszín, hogy a találkozó Európában, egy EU- és NATO-tagországban lesz, mégis úgy tűnik, Vlagyimir Putyin hajlandó idejönni.

Magyarország közvetlenül érintett az orosz–ukrán háborúban, hiszen határos Ukrajnával, a találkozó a háború közvetlen közelében történik Európában. Magyarországnak nagyon jó kapcsolatai vannak Donald Trumppal, és inkább pragmatikus kapcsolatot ápol Oroszország felé. Nehéz más európai országot mondani, ahol ugyanezek a paraméterek érvényesülnek. Például Putyin aligha utazna el Lengyelországba.

— Már csak a nemzetközi elfogatóparancs miatt sem...

— Így van, amiatt sem. Németország árnyaltabb kérdés lehetne, de ott Trump felé nincs meg a bizalom. Tehát vannak egymást kizáró tényezők. Miközben vannak országok, amelyek viszonylag jó kapcsolatot ápolnak Trumppal, például Nagy-Britannia, vagy akár Finnország, mert a finn miniszterelnök jó személyes kapcsolatban van vele. De az orosz kapcsolatrendszer, az Oroszország felé folytatott kommunikáció nem teszi lehetővé a hasonló találkozót, illetve a Nemzetközi Büntetőbíróságban való részvétel nem teszi lehetővé Putyin részvételét. Nem is nagyon látok alternatívát, ha európai, Ukrajna melletti országról beszélünk. Törökország még ilyen: a Fekete-tengeren keresztül szomszédos Ukrajnával, jó kapcsolatokat ápol mind Trumppal, mind Putyinnal, de a geopolitikai szempontok is számítanak. Egy rendezési helyszín jelentősen megemeli egy ország nemzetközi láthatóságát, érdekérvényesítő képességét, tárgyalási pozícióját, és nem biztos, hogy Trump ebben az esetben Törökországot akarta volna ennyire felemelni.

— Ukrajna a budapesti helyszínnel kapcsolatban kritikaként felhozta az 1994-es Budapesti Memorandum sikertelenségét is, hiszen ennek kellett volna Ukrajna függetlenségét garantálnia.

— Igen, Budapest számukra negatív konnotációval bír, mivel már volt Budapesten ilyen megállapodás. Nyugati szempontból azonban a Budapesti Memorandumnak volt egy fontos eredménye, amit beteljesített.Realista, nagyhatalmi érdekből a cél nem Ukrajna biztonságának garantálása volt, bár az ukránok ebben bíztak, hanem a szovjet örökségként a különböző utódállamokban maradt nukleáris fegyverek biztonságba helyezése, és azon országok számának csökkentése, amelyek ilyen fegyverekkel rendelkeztek. Ez sikerült. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szempontja az volt, hogy megegyezzenek Ukrajnával, és nemcsak Ukrajna volt érintett, hanem Belarusz és Kazahsztán is, hogy önként lemondjanak a területükön maradt nukleáris fegyverekről.

Cserébe bizonyos garanciákat kaptak, amelyekről utólag kiderült, hogy semmit nem értek.

A részletes megállapodások arról szóltak, hogy ha bármely másik ország Ukrajna területi épségét sérti, a garanciavállalók egyeztetéseket hívnak össze, azaz megbeszélik a továbbiakat. A valóságban ez nem adott tényleges védelmi garanciát. Ez jó lecke volt Ukrajnának: a jövőben az ilyen homályos vállalásokat igyekeznek majd a lehető legkonkrétabbra szorítani. Nem Magyarország hibája volt, hogy a Budapesti Memorandumot végül nem tartották be. Három elsődleges aláíró volt, Oroszország (amely megtámadta Ukrajnát), Nagy-Britannia és az Egyesült Államok (amelyek 2014-ben, az első megsértésekor, nem védték meg Ukrajnát). A fogadó félnek nincs ilyen felelőssége.

— Az oroszok mintha eddig a tárgyalásokat időhúzásra használták volna. Közben az elmúlt két hónapban Ukrajna szisztematikusan támadta az orosz olajfinomító-kapacitást; benzinhiány alakult ki például Kalinyingrádban, a Krímben is kritikussá vált a helyzet. Nem lehet, hogy a Tomahawkok mellett ez is hatott Putyinra?

— Biztos, hogy nagy károk keletkeznek. Úgy tűnik, nem a nyersolajból, hanem a feldolgozott olajtermékekből behozatalra fognak szorulni. A „behozatal” alatt azt értem, hogy Belaruszba olcsón bemegy az orosz olaj, ott feldolgozzák, és az oroszok megveszik. Ez is része a képletnek: az amerikai nyomásgyakorlás sokrétű. Van verbális nyomás, vannak a Tomahawkok, katonai eszközök, és ezek csak az egyik elem. Ott vannak például az SM–6 (ERAM) rakéták. Ezek precíziós amerikai rakéták, 450 kilométeres hatótávolsággal. Kisebb a hatótávjuk, mint a Tomahawkoké, és légvédelem szempontjából talán könnyebben semlegesíthetők az orosz rendszer által. A Tomahawkok fejlettebb légvédelem-kikerülési képességgel rendelkeznek. Ugyanakkor nagy mennyiségű rakétaátadásról van szó, amit az amerikaiak már elfogadtak, az elmúlt hetekben folyamatosan napirenden volt. A Tomahawk némileg elvitte a figyelmet, hogy az SM–6-ok első adagjának előkészítése zajlik, és hamarosan elindul Ukrajnába. A harmadik pillér az energetika: a Financial Times és a Bloomberg beszámolói szerint,

az Egyesült Államok olyan hírszerzési adatokat szolgáltat Ukrajnának, amelyek nemcsak koordinátákat, térképeket jelentenek, hanem megmondják, egy adott energetikai létesítményen belül mit kell méterre pontosan eltalálni, hogy komoly károk keletkezzenek, és a létesítmény kiiktatható legyen.

Nyugati információk szerint augusztus eleje óta az USA ilyen pontos hírszerzési információkat ad Ukrajnának az orosz energetikai létesítmények megsemmisítéséhez. Ez is nyomásgyakorlás. Ahogy az is, hogy Trump ismételten hangsúlyozza: ha megállapodnak és béke lesz, Oroszországnak sokkal jobb lesz, mert a szankciók feloldásával üzleti lehetőségek nyílnak Oroszország és az Egyesült Államok között. Jelenleg közvetítőkön keresztül jutnak hozzá például repülőgép-alkatrészekhez, lassabban, nehezebben, felárral, és jelentősen „kannibalizálták” a repülőgépflottájukat: üzemképes gépekről szerelnek le alkatrészeket a meghibásodottak pótlására. Hosszú távon az is számít, hozzájutnak-e kulcsfontosságú alkatrészekhez. Ez tehát egy csomag; nem kezelném külön csak a Tomahawkokat vagy csak az energetikát. Lássuk, mi lesz az eredmény.

— Mi a Budapesten elérhető maximális eredmény?

— A maximális eredmény az lehet, hogy felvázolnak egy olyan rendezési lehetőséget, amely, ha nem is végállapot, de annak mentén el lehet indulni, és el lehet kezdeni a tárgyalásokat.

Megállapodhatnak egy következő Zelenszkij–Putyin vagy Zelenszkij–Putyin–Trump találkozóról. Ukrajna nélkül nyilván nem lehet békét kötni. Reális lehetőség, hogy „kitapogatják”, és Oroszországgal kimondatják azokat a feltételeket, kompromisszumokat, amelyekbe hajlandók lennének belemenni.

Részeredmény is történhet, például részleges fegyverszünetben állapodnak meg, amely a légi támadásokra terjed ki. Az energetikai létesítmények elleni ukrán támadások fájnak az oroszoknak, az ukránoknak pedig az, hogy az orosz drónok egyre nagyobb mennyiségben támadnak, az elmúlt hónapokban folyamatosan rekordot dönt, hány drónnal támadják az ukrán városokat. Alkalmanként már 600 drónnál tartunk. Tehát mindkét fél érdeke lenne a légi támadások visszafogása. Az Egyesült Államok kétszer próbálkozott eddig konkrét ajánlattal, egyik sem volt sikeres. Volt egy április végi-május eleji ajánlat, ami Marco Rubióhoz köthető, vagy legalábbis az ő neve alatt futott. Ez befagyasztotta volna a frontot a jelenlegi vonalak mentén, feloldotta volna a szankciókat Oroszországgal szemben, és az Egyesült Államok egyoldalúan elismerte volna a Krím félszigetet Oroszország részének. Az ukránok tiltakoztak, de talán még elfogadható lett volna számukra, azonban az oroszoknak ez kevés volt. A másik terv az alaszkai találkozó előtt szivárgott ki, és Steve Witkoff nevéhez kötötték. Ez nagyjából ugyanabból állt volna, de kiegészítve azzal, hogy az oroszok kivonulnak bizonyos területekről, Harkiv környékéről, és kisebb részekből Szumi megyében, cserébe az ukránok kivonulnak a Donbászból. Ebbe sem mentek bele az oroszok, és az ukránoknak is sok volt. A Donbász elvesztése számukra elfogadhatatlan. Az amerikai diplomácia próbálkozik, lehet, hogy azóta formálódik más javaslat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András Panyi Szabolcs lehallgatásáról: A NER beismerte az újságírók megfigyelését és lebuktatta a saját módszerét
Az Oroszország-szakértő szerint a kormányoldal hatalmas öngólt lőtt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Úgy véli, ezzel nemcsak a törvénytelenséget ismerték be, de a titkosszolgálat is őrjönghet.


Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált arra a kormánysajtóban megjelent, állítása szerint nyilvánvalóan titkos eszközökkel készült felvételre, amelyen Panyi Szabolcs újságíró hallható, ahogy egy forrásával beszél. A szakértő szerint a kormánymédia erre építve próbál felépíteni egy narratívát, miszerint Szijjártó Pétert Panyi „segítségével” hallgatnák le külföldi titkosszolgálatok. A szakértő hat pontban fejtette ki a véleményét erről.

Azzal kezdi, hogy Panyi Szabolcs „kiváló, elkötelezett és nagyon-nagyon hozzáértő tényfeltáró újságíró”, és büszke a barátságára. Azt írja, bár nem tudja, hogyan készült a hangfelvétel, a nyilvánosságra hozatala szerinte biztosan törvénytelen, mert sérti Panyi és a másik szereplő személyiségi jogait is.

A szakértő ostobaságnak is tartja a felvétel közlését, egyrészt azért, mert véleménye szerint „a NER ugyanis épp ezzel ismerte be, hogy igen, tényleg titkosszolgálati eszközökkel figyel meg újságírókat (évekkel a Pegasus-botrány után is), és az így készült felvételekkel habozás nélkül kész visszaélni is.” Másrészt pedig azért, mert ezzel lebukott a lehallgatási módszer is.

Rácz András teljes ostobaságnak nevezi azt a felvetést, hogy Szijjártó telefonszámát bárki Panyitól tudná meg. Mint írja: „Éppenséggel Szijjártó büszke rá, hogy bárkit, bármikor fel tud hvíni – ezen a ponton nem kéne azon meglepődni, hogy mások is tudják a számát...”

Úgy látja, az egész akció egy elterelési kísérlet.

„Arról akarja a NER elterelni a figyelmet, hogy a Washington Post megírta szombaton, hogy Szijjártó külügyminiszterként rendszeresen telefonon tájékoztatja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert még a magas szintű, EU-s találkozókról is.”

Rácz felteszi a kérdést, hogy egy külügyminiszter miért használ normál, könnyen lehallgatható telefont. Szerinte ha Szijjártó titkosított telefont és alkalmazást használna, nem lenne botrány a mobilszámáról.

A szakértő bejegyzését azzal zárja, hogy szerinte a teljes szétesés jelei láthatók.

„A NER láthatóan már »minden mindegy« alapon elkezdi bedobni a törülközőt. Már nem számít, milyen kárt okoz egy kompromittálási kísérlet, már nem számít, hogy jogszerű-e vagy nem... már csak csapkodnak, mint a felrepedt szemöldökű, a saját vérétől megvakult bokszoló... a jó hír, hogy az ilyen meccsek már jellemzően nem tartanak soká”

– fogalmazott Rácz András.

Mint megírtuk, hétfőn a kormánypárti Mandiner egy titokban rögzített hangfelvételt publikált, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy forrásával beszélget. Habár a lap arról ír, hogy „Panyi megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit” - az erősen megvágott felvételből viszont nem ez derül ki, hanem inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.

Az újságíró a felvétel nyilvánosságra hozása után „elővágásnak” nevezte a Mandiner cikkét, amivel szerinte a Szijjártó orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni. Facebook-posztjában azt írta, a felvételen hallható forrásával azért beszélt, mert már évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat arra, amit nemrég a Washington Post is megírt, miszerint „Szijjártó Péter folyamatosan szivárogtat Szergej Lavrovnak és az oroszoknak európai uniós tanácskozásokról”. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetésben arról volt szó, hogy elkérte a forrásától azokat a telefonszámokat, amelyeken Szijjártó és Lavrov kommunikálni szokott, hogy összevesse azokat egy európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: