A Telex számolt be az ESET kutatására hivatkozva arról, hogy egy európai ország külügyminisztériumának informatikai rendszerében két olyan sérülékenységet, „hátsó bejáratot” is találtak, amiket az orosz titkosszolgálatokhoz köthető hekkercsoportok is kihasználhattak. A két hátsó bejáratot LunarWebnek és LunarMailnek nevezték el.
A módszert felismerték korábbi eseteknél, ezért a szakértők úgy hiszik, hogy az FSZB-hez köthető Turla nevű hekkercsoport áll a támadások mögött.
Arra azonban nem tértek ki, hogy melyik európai országról lehet szó. A Turla általában magas profilú szervezeteket, például kormányokat és diplomáciai szervezeteket vesz célpontba Európában, Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten.
Az ESET kutatói a LunarWebet először akkor vették észre, amikor azt kihasználva a minisztérium egyik diplomáciai intézményét támadták. Ezután látták, hogy a támadók egy másik bejáratot is csináltak, ez lett a LunarMail, ami más módszereket használ arra, hogy átvegye az uralmat egy rendszer felett.
További megfigyelések során arra jutottak, hogy ezt a fajta támadást leginkább a minisztérium közel-keleti diplomáciai érdekeltségei ellen, nagyjából 2020 óta vetették be.
Feltételezhető, hogy Oroszország közvetlenül vagy hekkerek támogatásával közvetve aktív kiberhadviselést folytat gyakorlatilag minden országban.
Németország nemrég hazahívta moszkvai nagykövetét, mert állítólag orosz kibertámadás érte a német infrastruktúra kritikus elemeit és az egyik nagyobb pártot. Hasonló eset miatt Csehországban bekérették az orosz nagykövetet.
Magyarországon is történt hasonló eset, 2022 márciusában a külügy még kampányhazugságnak nevezte a Direkt36 információit. Most a 444 olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról és arról, hogy a külügy tudott a támadásokról. Erről itt írtunk.
A Telex számolt be az ESET kutatására hivatkozva arról, hogy egy európai ország külügyminisztériumának informatikai rendszerében két olyan sérülékenységet, „hátsó bejáratot” is találtak, amiket az orosz titkosszolgálatokhoz köthető hekkercsoportok is kihasználhattak. A két hátsó bejáratot LunarWebnek és LunarMailnek nevezték el.
A módszert felismerték korábbi eseteknél, ezért a szakértők úgy hiszik, hogy az FSZB-hez köthető Turla nevű hekkercsoport áll a támadások mögött.
Arra azonban nem tértek ki, hogy melyik európai országról lehet szó. A Turla általában magas profilú szervezeteket, például kormányokat és diplomáciai szervezeteket vesz célpontba Európában, Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotó: Gyurcsány Ferenc szinte felismerhetetlen, annyira megviselték az elmúlt hónapok
Az egykori miniszterelnök egy szelfivel adott hírt magáról a közösségi oldalán. A Gyilkos igazságok című krimijét december 1-jén mutatja be, ahol dedikálni is fog.
Egy friss szelfivel és új könyvének híreivel jelentkezett közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc, aki bejelentette, december 1-jén tartja Gyilkos igazságok című második krimijének bemutatóját. A volt miniszterelnök a posztjához csatolt fotón láthatóan megviselt arcára is reagált:
„Ahogy nézem ezt a nyári képet, még az is lehet, hogy az írás megviseli az embert :) De a végeredmény a fontos”.
A DK volt elnöke arról is írt, hogy mostanában leginkább könyvek és számítógép felett ül. A dedikálással egybekötött eseményt az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban rendezik.
Gyurcsány a nemrég megjelent kötetről egy korábbi interjúban azt mondta, az „több mint bűnügyi történet”, mert kulturális és morális kérdéseket is felvet. Az expolitikus májusban jelentette be, hogy minden politikai tisztségéről lemond és visszavonul a közélettől, ezzel egy időben pedig kiderült az is, hogy elválnak Dobrev Klárával. A kettős változásról korábban így nyilatkozott: „Kár lenne tagadni, sokáig megviselt, hogy az életem két legfontosabb tartóeleme megszűnt”.
Egy friss szelfivel és új könyvének híreivel jelentkezett közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc, aki bejelentette, december 1-jén tartja Gyilkos igazságok című második krimijének bemutatóját. A volt miniszterelnök a posztjához csatolt fotón láthatóan megviselt arcára is reagált:
„Ahogy nézem ezt a nyári képet, még az is lehet, hogy az írás megviseli az embert :) De a végeredmény a fontos”.
A DK volt elnöke arról is írt, hogy mostanában leginkább könyvek és számítógép felett ül. A dedikálással egybekötött eseményt az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban rendezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem kaphatja meg a 14. havi nyugdíjat a 65 év felettiek egy része
Februárban érkezik a plusz pénz, de nem mindenki örülhet egyformán. A 2026-ban nyugdíjba menőknek egészen 2027-ig kell várniuk az első utalásra a szigorú szabályok miatt.
Sokan hoppon maradhatnak a 14. havi nyugdíj bevezetésekor: a jövőre nyugdíjba vonulók egy szigorítás miatt még nem kapják meg a plusz juttatást. A 2025 januárjától a 13. havi nyugdíjnál bevezetett szabály a 14. havira is érvényes lesz, amely szerint a juttatásra csak az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. A 24.hu szerint ez azt jelenti, hogy
a 2026-ban nyugdíjba lépők először csak 2027-ben kaphatják meg a plusz pénzt. A szabályozás a gyászoló családokat is érinti: aki a tárgyév januárjában hal meg, az után a hozzátartozók már nem igényelhetik a juttatást.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be a parlament elé a vonatkozó törvényjavaslatot. A Ház kivételes eljárásban tárgyalja, és a Fidesz javaslatára már december 10-én szavazhatnak róla.
A tervezet alapján a 14. havi nyugdíjat 2026-tól, több lépésben vezetnék be. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerdai közlése szerint az első, egyheti részlet 2026 februárjában érkezhet. Számításai szerint egy átlagos, 250 ezer forintos 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi negyede 60 ezer forintot jelent, így a nyugdíjasok jövő februárban átlagosan 310 ezer forintot kaphatnak.
„A modell ismert a 13. havi nyugdíj kapcsán, ezt a jól működő modellt visszük tovább a 14. havi nyugdíj kapcsán is”
– idézte a tárcavezetőt az MTI. A teljes egyhavi összeget 2030-ra érné el a juttatás.
A plusz pénzre az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok is számíthatnak, a jogosultak köre megegyezik a 13. havi nyugdíjnál megszokottal.
A Demokratikus Koalíció közölte, hogy támogatja a gyorsított tárgyalást, mert így benyújthatják a svájci indexálás visszaállítására vonatkozó módosítójukat. Ezzel párhuzamosan a sajtóban olyan értelmezések is megjelentek, amelyek szerint a törvénytervezet csak a 2026-os negyedhavi kifizetést garantálja, a további emelés ütemezése a jövőbeni kormánydöntésektől függhet.
A 13. havi nyugdíjat 2025-ben is februárban utalták, a bankszámlákra 12-én érkezett meg a pénz, ami a jövőbeni gyakorlatot is sejteti. A 13. havi juttatás 2025-ben körülbelül 536 milliárd forintos kiadást jelentett a költségvetésnek, ami jól mutatja a 14. havi bevezetésének pénzügyi súlyát. Utóbbi tétel a 2026-os büdzsé tervezetében egyelőre nem szerepel önállóan.
Sokan hoppon maradhatnak a 14. havi nyugdíj bevezetésekor: a jövőre nyugdíjba vonulók egy szigorítás miatt még nem kapják meg a plusz juttatást. A 2025 januárjától a 13. havi nyugdíjnál bevezetett szabály a 14. havira is érvényes lesz, amely szerint a juttatásra csak az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. A 24.hu szerint ez azt jelenti, hogy
a 2026-ban nyugdíjba lépők először csak 2027-ben kaphatják meg a plusz pénzt. A szabályozás a gyászoló családokat is érinti: aki a tárgyév januárjában hal meg, az után a hozzátartozók már nem igényelhetik a juttatást.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be a parlament elé a vonatkozó törvényjavaslatot. A Ház kivételes eljárásban tárgyalja, és a Fidesz javaslatára már december 10-én szavazhatnak róla.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A vészjelzőn keresztül kampányol a kormány: Fónagy János nevében kaptak háborús üzenetet a Gondosóra-felhasználók
A kormány levelét a felhasználók mellett a hozzátartozóik is megkapták, akik a bajban segítenének. Az üzenet a Nemzeti Konzultáció kampányának fő mondanivalóit visszhangozza
Szerdán Fónagy János államtitkár nevében kaptak politikai tartalmú levelet a Gondosóra program felhasználói és az általuk megadott kontaktszemélyek. A 444.hu szerint
a levél a Nemzeti Konzultáció kampányának üzeneteit visszhangozza, a háborús veszélyre és a nyugdíjak állítólagos megadóztatására fókuszálva.
A címzetteknek küldött emailben az államtitkár úgy fogalmazott: „Brüsszel és támogatói be akarnak szállni a háborúba. Mindezt a magyarok és az európai emberek pénzéből kívánják finanszírozni.”
Az üzenetben Fónagy János arról is írt, hogy „Magyarország Kormánya határozottan ellenzi, hogy a magyar nyugdíjasokat megadóztassák”,
a kormányzati narratíva szerint ugyanis Brüsszel és a magyar ellenzék ebből a pénzből támogatná Ukrajnát.
A Gondosóra egy 0-24 órás diszpécserközpontot biztosít, amellyel a 65 év feletti idősek egy gombnyomásra kérhetnek segítséget vészhelyzetben, a szolgálat pedig a megadott hozzátartozókat is bevonhatja.
A kormány korábban is élt azzal a gyakorlattal, hogy eredetileg más célra létrehozott állami adatbázisokat használt fel kampánycélokra. A koronavírus-oltásra való regisztrációkor megadott email-címekre a Voks 2025 konzultációval kapcsolatban küldtek üzeneteket, amelyekben lejáratókampányról és eltűnt szavazólapokról volt szó. A Gondosóra-felhasználók már 2025 júliusában is kaptak egy emailt, amelyben a kormány egy „közéleti hírlevélre” való feliratkozás lehetőségét kínálta fel, amihez külön hozzájárulást kért.
A most kiküldött levél a 14,7 milliárd forintba kerülő Voks 2025 nemzeti konzultációs kampány része, amelyen a kormány tájékoztatása szerint közel 2,3 millióan vettek részt.
Szerdán Fónagy János államtitkár nevében kaptak politikai tartalmú levelet a Gondosóra program felhasználói és az általuk megadott kontaktszemélyek. A 444.hu szerint
a levél a Nemzeti Konzultáció kampányának üzeneteit visszhangozza, a háborús veszélyre és a nyugdíjak állítólagos megadóztatására fókuszálva.
A címzetteknek küldött emailben az államtitkár úgy fogalmazott: „Brüsszel és támogatói be akarnak szállni a háborúba. Mindezt a magyarok és az európai emberek pénzéből kívánják finanszírozni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
