HÍREK
A Rovatból

Az egész Európai Unióban a magyarok hisznek a legkevésbé a közmédiának

A megkérdezettek alig több mint ötöde tartja hiteles hírforrásnak az állam által fenntartott televíziót.


Az Európai Parlament megrendelésére mind a 27 uniós tagállamban reprezentatív felmérés készült a polgárok médiafogyasztási szokásairól – idézi a hvg.hu Eurológus rovata.

A megkérdezetteket a belpolitikai események érdeklik leginkább (50 százalékuk adta meg ezt első helyen), de az európai és nemzetközi ügyekről is majdnem ennyien tájékozódnak (46 százalék), csakúgy, mint a helyi vonatkozású hírekről (47 százalék). Magyarországon a hírfogyasztókat valamivel jobban érdekli a kül- (40 százalék), mint a belpolitika (37 százalék).

Az elsődleges hírforrás egyértelműen a televízió (75 százalék), különösen az 55 évnél idősebbek körében. A tévét az online hírplatformok követik a sorban (43 százalék), majd a rádió (39 százalék), illetve a közösségimédia-platformok és a blogok (26 százalék). A nyomtatott sajtó az ötödik helyre került: csak minden ötödik válaszadó (21 százalék) említette a napilapokat és folyóiratokat elsődleges hírforrásként.

Magyarországon csaknem ugyanannyian tájékozódnak a televízióból (58 százalék) mint az online hírportálokról (57 százalék), de nálunk az uniós átlagnál lényegesen többen (43 százalék) használják hírforrásként a közösségi médiát.

Az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban (illetve azok online változataiban), mint az online hírportálokban és a közösségi médiában. Hazánkban sokan (a válaszadók negyede) a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölték meg legmegbízhatóbb hírforrásként, ezt követi a közszolgálati média és az online híroldalak (22–22 százalékkal), majd az írott sajtó (21 százalékkal).

A közmédia iránti 22 százalékos „bizalom” az EU-ban a legalacsonyabb. Igaz, a lengyel 23 százalék sem sokkal több.

Ugyanakkor az EU többi országában egyértelműen az állam által fenntartott hírcsatornák a leghitelesebbek, Finnországban 73 százaléknyian gondolják így, de Svédországban, Portugáliában, Észtországban vagy Luxemburgban is 66–67 százalék ez az arány.

Az összeurópai válaszadók több mind negyede (28 százalék), a magyarok 46 százaléka véli úgy, hogy az előző hét napban „nagyon gyakran” vagy „gyakran” találkozott álhírekkel és félretájékoztatással. A válaszadók többsége biztos abban (12 százalékuk nagyon, 52 százalékuk valamennyire), hogy felismeri az álhíreket és a félretájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotó: Gyurcsány Ferenc szinte felismerhetetlen, annyira megviselték az elmúlt hónapok
Az egykori miniszterelnök egy szelfivel adott hírt magáról a közösségi oldalán. A Gyilkos igazságok című krimijét december 1-jén mutatja be, ahol dedikálni is fog.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Egy friss szelfivel és új könyvének híreivel jelentkezett közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc, aki bejelentette, december 1-jén tartja Gyilkos igazságok című második krimijének bemutatóját. A volt miniszterelnök a posztjához csatolt fotón láthatóan megviselt arcára is reagált:

„Ahogy nézem ezt a nyári képet, még az is lehet, hogy az írás megviseli az embert :) De a végeredmény a fontos”.

A DK volt elnöke arról is írt, hogy mostanában leginkább könyvek és számítógép felett ül. A dedikálással egybekötött eseményt az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban rendezik.

Gyurcsány a nemrég megjelent kötetről egy korábbi interjúban azt mondta, az „több mint bűnügyi történet”, mert kulturális és morális kérdéseket is felvet. Az expolitikus májusban jelentette be, hogy minden politikai tisztségéről lemond és visszavonul a közélettől, ezzel egy időben pedig kiderült az is, hogy elválnak Dobrev Klárával. A kettős változásról korábban így nyilatkozott: „Kár lenne tagadni, sokáig megviselt, hogy az életem két legfontosabb tartóeleme megszűnt”.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nem kaphatja meg a 14. havi nyugdíjat a 65 év felettiek egy része
Februárban érkezik a plusz pénz, de nem mindenki örülhet egyformán. A 2026-ban nyugdíjba menőknek egészen 2027-ig kell várniuk az első utalásra a szigorú szabályok miatt.
F. P. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2025. november 19.



Sokan hoppon maradhatnak a 14. havi nyugdíj bevezetésekor: a jövőre nyugdíjba vonulók egy szigorítás miatt még nem kapják meg a plusz juttatást. A 2025 januárjától a 13. havi nyugdíjnál bevezetett szabály a 14. havira is érvényes lesz, amely szerint a juttatásra csak az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban. A 24.hu szerint ez azt jelenti, hogy

a 2026-ban nyugdíjba lépők először csak 2027-ben kaphatják meg a plusz pénzt. A szabályozás a gyászoló családokat is érinti: aki a tárgyév januárjában hal meg, az után a hozzátartozók már nem igényelhetik a juttatást.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be a parlament elé a vonatkozó törvényjavaslatot. A Ház kivételes eljárásban tárgyalja, és a Fidesz javaslatára már december 10-én szavazhatnak róla.

A tervezet alapján a 14. havi nyugdíjat 2026-tól, több lépésben vezetnék be. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerdai közlése szerint az első, egyheti részlet 2026 februárjában érkezhet. Számításai szerint egy átlagos, 250 ezer forintos 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi negyede 60 ezer forintot jelent, így a nyugdíjasok jövő februárban átlagosan 310 ezer forintot kaphatnak.

„A modell ismert a 13. havi nyugdíj kapcsán, ezt a jól működő modellt visszük tovább a 14. havi nyugdíj kapcsán is”

– idézte a tárcavezetőt az MTI. A teljes egyhavi összeget 2030-ra érné el a juttatás.

A plusz pénzre az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok is számíthatnak, a jogosultak köre megegyezik a 13. havi nyugdíjnál megszokottal.

A Demokratikus Koalíció közölte, hogy támogatja a gyorsított tárgyalást, mert így benyújthatják a svájci indexálás visszaállítására vonatkozó módosítójukat. Ezzel párhuzamosan a sajtóban olyan értelmezések is megjelentek, amelyek szerint a törvénytervezet csak a 2026-os negyedhavi kifizetést garantálja, a további emelés ütemezése a jövőbeni kormánydöntésektől függhet.

A 13. havi nyugdíjat 2025-ben is februárban utalták, a bankszámlákra 12-én érkezett meg a pénz, ami a jövőbeni gyakorlatot is sejteti. A 13. havi juttatás 2025-ben körülbelül 536 milliárd forintos kiadást jelentett a költségvetésnek, ami jól mutatja a 14. havi bevezetésének pénzügyi súlyát. Utóbbi tétel a 2026-os büdzsé tervezetében egyelőre nem szerepel önállóan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A vészjelzőn keresztül kampányol a kormány: Fónagy János nevében kaptak háborús üzenetet a Gondosóra-felhasználók
A kormány levelét a felhasználók mellett a hozzátartozóik is megkapták, akik a bajban segítenének. Az üzenet a Nemzeti Konzultáció kampányának fő mondanivalóit visszhangozza
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Szerdán Fónagy János államtitkár nevében kaptak politikai tartalmú levelet a Gondosóra program felhasználói és az általuk megadott kontaktszemélyek. A 444.hu szerint

a levél a Nemzeti Konzultáció kampányának üzeneteit visszhangozza, a háborús veszélyre és a nyugdíjak állítólagos megadóztatására fókuszálva.

A címzetteknek küldött emailben az államtitkár úgy fogalmazott: „Brüsszel és támogatói be akarnak szállni a háborúba. Mindezt a magyarok és az európai emberek pénzéből kívánják finanszírozni.”

Az üzenetben Fónagy János arról is írt, hogy „Magyarország Kormánya határozottan ellenzi, hogy a magyar nyugdíjasokat megadóztassák”,

a kormányzati narratíva szerint ugyanis Brüsszel és a magyar ellenzék ebből a pénzből támogatná Ukrajnát.

A Gondosóra egy 0-24 órás diszpécserközpontot biztosít, amellyel a 65 év feletti idősek egy gombnyomásra kérhetnek segítséget vészhelyzetben, a szolgálat pedig a megadott hozzátartozókat is bevonhatja.

A kormány korábban is élt azzal a gyakorlattal, hogy eredetileg más célra létrehozott állami adatbázisokat használt fel kampánycélokra. A koronavírus-oltásra való regisztrációkor megadott email-címekre a Voks 2025 konzultációval kapcsolatban küldtek üzeneteket, amelyekben lejáratókampányról és eltűnt szavazólapokról volt szó. A Gondosóra-felhasználók már 2025 júliusában is kaptak egy emailt, amelyben a kormány egy „közéleti hírlevélre” való feliratkozás lehetőségét kínálta fel, amihez külön hozzájárulást kért.

A most kiküldött levél a 14,7 milliárd forintba kerülő Voks 2025 nemzeti konzultációs kampány része, amelyen a kormány tájékoztatása szerint közel 2,3 millióan vettek részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Menczer Tamás ismét nekiment Magyar Péternek: A kiskakas kukorékolni kezdett, Peti fél
A Fidesz kommunikációs igazgatója most sem kímélte a TISZA Párt elnökét, aki vitára hívta a miniszterelnököt. A poszt végén még veszélyességi pótlékot is kért.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója egy Facebook-posztban reagált Magyar Péternek, a TISZA Párt elnökének a miniszterelnök-jelölti vita felvetésére. Bejegyzését azzal kezdte, hogy „a kiskakas kukorékolni kezdett”, majd hozzátette, hogy szerinte „Peti fél”.

Menczer azt állítja, Magyar Péter attól tart, hogy a jelöltjei a sajtóval találkozva esetleg elmondanak valamit, például az igazságot.

- Attól fél, hogy a jelöltjei, akiknek megtiltotta, hogy nyilatkozzanak, esetleg összefutnak a sajtóval. És esetleg elmondanak valamit. Például az igazságot. Szörnyen ijesztő gondolat. Megértem – írta a kommunikációs igazgató.

A poszt szerint Magyar Péter azt „kukorékolja”, hogy Orbán Viktor „legyen férfi” és vitatkozzon vele. Menczer erre reagálva több kérdést is feltett a TISZA Párt elnökének.

- Te férfi vagy, Peti? Hát férfi az olyan, akinek póráz van a nyakában, és Brüsszelből irányítják? Férfi az olyan, aki övcsattal meg konyhakéssel fenyegeti a feleségét? Te lennél a férfi, Peti? Ne viccelj - írta.

Menczer szerint Orbán Viktor épp Magyar „gazdáival, Ursulával meg Weberrel vitatkozik”, és azt próbálja megakadályozni, hogy „a magyarok pénzét lehúzzák Magyar ukrán haverjainak aranybudiján”.

A bejegyzésben felteszi a kérdést azzal a Magyarországról kitiltottként említett Tseber Roland Ivanoviccsal kapcsolatban is, akit „ukrán kémnek” és Magyar „testvérének” nevez, majd megjegyzi, hogy az illető az „aranybudiról” szóló hírek óta hallgat. A posztot Menczer egy személyes hangvételű utóirattal zárta:

„Főnök, tényleg igényt tartanék a veszélyességi pótlékra, mert Magyar Pétert olvasni, felér egy kínzással.

Fel nem foghatom, szegény Judit hogy kajálta ezt sok maníros sz@rt...”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk