Az egekbe szökött az áram ára, egy év alatt négyszeresére nőtt
A magyar áramkereskedők még nem találkoztak olyannal, hogy a határidős áramárak „kettessel kezdődnek”, most azonban ez a helyzet. „A HUDEX (Hungarian Derivative Energy Exhange, vagyis a határidős energiapiac) oldalán bóklászva 2021. szeptember 30-án a jövő januári határidős ár már 208 euró/MWh felé is jutott, de a 2022. első negyedéves ár is 200 euró felett volt” – írja a Telex, amelynek munkatársai kíváncsiságból megnézték az egy évvel korábbi adatokat, és azzal szembesültek, hogy 2020. szeptember 30-án a negyedéves – akkor még 2021 első negyedévére vonatkozó – ár 51,3 euró/MWh volt.
Ez brutális árnövekedés, a gázpiacon azonban még az árampiacnál is nagyobb a drágulás – hangsúlyozta szeptember 30-án, a Poetfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján Szabó Gergely, a MET energiakereskedő regionális elnöke.
Ez valóban így van, a lakosságot „rezsicsökkentett” áron ellátó hazai szolgáltatók viszont óriási terhet cipelnek, hiszen immár csak a töredékét kapják meg a piaci árnak. Abba azonban jobb nem is belegondolni, hogy a rezsicsökkentés nélkül milyen összegek állnának egy lakossági áram-, gáz- vagy távfűtési számlán.
De mi az oka annak, hogy egy év alatt négyszeresére nőtt az áram ára?
Ezek a hatások természetesen nem fognak egyhamar elmúlni, így az árak magassága és változékonysága borítékolható.
A lakosság mindezt egyelőre nem érzi a hatósági ár miatt, de ez nem jelenti azt, hogy nem is fogja. Ha ugyanis azok az ipari szereplők, akik energiaigényes ágazatban tevékenykednek, ilyen mértékű emelkedéssel szembesülnek, az vagy áremelkedéshez, vagy egyes vállalatok csődjéhez vezet.
A Poetfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján Szabó Gergely mindenesetre reménykeltően fogalmazott: „Magyarországon aligha kell a közeljövőben ellátási zavarokra számítani, de reméljük, hogy ellátói zavarokra sem kerül sor”. Amint a Telex cikke rámutat, ez azt jelenti, hogy inkább ellátói kockázat merülhet fel az ágazatban, ez pedig annak a kérdése, hogy miként kezeli ezt a nehéz helyzetet az, akinél lecsapódik a „rezsiár” és a piaci ár közötti olló kinyílása. Magyarországon ez elsősorban az MVM-csoport feladata.