A Greenpeace számolt be oldalán arról, hogy a gödi Samsung gyár által is használt városi kommunális szennyvízcsatornába magzatkárosító NMP-oldószer került.
A környezetvédők februárban vettek mintákat a gödi üzem mellé nagy mennyiségben távozó vízból, amelyben a vizsgálatok szerint NMP-oldószert találtak. Ennek okán a Greenpeace petíciót indított a hazai akkumulátor-iparági üzemek szabályainak szigorításáért.
Miután a vizsgálatok kimutatták, hogy reprodukciót károsító oldószerrel szennyezett kommunális víz folyt ki a Samsung-üzem melletti területre, a Greenpeace adatigényléssel fordult a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-hez, a katasztrófavédelemhez, a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, illetve Göd Város Önkormányzatához.
A hatóságoktól érdemi válasz mindezidáig nem érkezett, a DMRV Zrt. viszont az adatigénylésre az alábbi információt küldte a zöldszervezetnek:
„2024. február 21-én a Csomád, Göd-Újtelep településrész és a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi gyárának szociális szennyvizét szállító gödi közüzemi szennyvízelvezető hálózaton, a hálózatba került lakossági eredetű csatornaidegen anyagok által okozott dugulás következett be. A dugulás következtében városi-kommunális eredetű szennyvíz lépett ki felszínre a Göd, „Bócsai körforgalomnál”, amely a körforgalom mellett elhelyezkedő szántó területre is kijutott. A kérdéses esemény során csőtörés nem történt.”
Az eset pikantériáját adja, hogy a gödi Samsung SDI gyár a bírósági döntés következtében jelenleg nem hatályos környezethasználati engedélye tiltja, hogy a kommunális szennyvízbe toxikus anyagok kerüljenek, illetve technológiai szennyvíz sem kerülhet bele.
„Elfogadhatatlan, hogy a Samsung által is használt kommunális csatornába akkumulátorgyártáshoz használt magzatkárosító mérgek jutottak. Követeljük, hogy a hatóság vizsgálja ki ezt az esetet, legyen jogi következménye a szennyezésnek, indítsanak vizsgálatot, hogy továbbra is fennáll-e ez a szennyezés, és tegyenek azonnali lépéseket, hogy a jövőben ne történhessen meg hasonló szabálytalan kibocsátás. Követeljük továbbá, hogy a környezetvédelmi hatóság szerezzen érvényt a bíróság döntésének, és hatályos környezethasználati engedély hiányában azonnal állítsák le az akkumulátorgyár működését, különösen hogy a Greenpeace mérései alapján feltételezhető, hogy az üzem már eleve nem tartotta az engedélyben előírtakat”
– jelentette ki Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
Ez már a többedik alkalom, hogy Göd városában az emberi egészségre veszélyes méreg került a környezetbe. Korábban ismertté vált – és nem lett kivizsgálva –, hogy a gödi kutak vizében tűnt fel NMP, illetve hogy 2021-ben több mint 80 tonnányi NMP került az üzemből a levegőbe.
A Greenpeace számolt be oldalán arról, hogy a gödi Samsung gyár által is használt városi kommunális szennyvízcsatornába magzatkárosító NMP-oldószer került.
A környezetvédők februárban vettek mintákat a gödi üzem mellé nagy mennyiségben távozó vízból, amelyben a vizsgálatok szerint NMP-oldószert találtak. Ennek okán a Greenpeace petíciót indított a hazai akkumulátor-iparági üzemek szabályainak szigorításáért.
Miután a vizsgálatok kimutatták, hogy reprodukciót károsító oldószerrel szennyezett kommunális víz folyt ki a Samsung-üzem melletti területre, a Greenpeace adatigényléssel fordult a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-hez, a katasztrófavédelemhez, a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, illetve Göd Város Önkormányzatához.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vékony Csongor, a Mi Hazánk volt budapesti elnöke videóban jelentette be, hogy kilép a pártból.
Úgy fogalmazott, hogy
a politikai pártok köthetnek kompromisszumokat, de világnézetek sohasem. Azt is hozzátette, hogy „egyes apróságokat még” eltűrt, de volt egy pont, ami számára már vállalhatatlan volt.
A kilépés közvetlen oka az volt, hogy Toroczkai László a 444-nek adott interjúban kijelentette: „a Mi Hazánk nem akar határmódosítást”. Vékony szerint ezzel
a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat. Mint mondta, szatmári származása miatt ezt ő már nem tudta elfogadni.
A videóban hangsúlyozta, hogy továbbra is a Mi Hazánk áll hozzá a legközelebb.
A kérdésben megszólalt Budaházy György is, akit korábban Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesített. Ő sem ért egyet azzal, hogy a Mi Hazánk ne akarna határmódosítást.
Megjelent a Magyar Közlönyben a törvény, ami lehetővé teszi a magyar állampolgárság felfüggesztését. A jogszabályt a parlament kétharmados többséggel fogadta el, és tíz nap múlva lép hatályba. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a törvényt, amit korábban nemzetközi jogászok, többek között lánya és veje is bíráltak – szúrta ki a 24.hu.
A törvény szerint az állam végső eszközként, határozott időre felfüggesztheti azok magyar állampolgárságát, akik más ország állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk veszélyt jelent az ország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára.
Ez akár tíz évre is szólhat, ha az érintett személy nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgára.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az állampolgárságot akkor függeszthetik fel, ha valaki idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében olyan tevékenységet végez, ami sérti Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát, illetve súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy az alkotmányos rendet.
A felfüggesztésről a kormány kijelölt minisztere dönt. Bárki tehet bejelentést, ha úgy véli, valaki veszélyt jelent.
A döntés előtt mérlegelni kell, hogy az érintett személynek milyen tényleges kapcsolatai vannak Magyarországgal, milyen hatással van a felfüggesztés az egyéni és családi életére, mennyi idő telt el a veszélyt jelentő magatartás óta, és milyen az érintett jelenlegi élethelyzete.
Az állampolgárság felfüggesztéséről szóló határozatot a Hivatalos Értesítőben kell megjelentetni. A miniszter döntése ellen a véglegessé válásától számított 30 napon belül keresetlevelet lehet benyújtani. Az ügyet a Kúria közigazgatási perben bírálja el.
A felfüggesztett állampolgárság visszaállítható, ha az érintett személy „a felfüggesztés hatálya alatt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt”.
Ha az érintettet kiutasítják, és a végleges döntés után önként nem hagyja el Magyarországot, vagy jogellenesen visszatér, az idegenrendészeti hatóság elé kell állítani. Ekkor elrendelik az idegenrendészeti őrizetet, és 72 órán belül végre kell hajtani a kitoloncolást. Az őrizet elrendeléséről végzésben rendelkezik a hatóság, és ez ellen nem lehet kifogással élni.
Megjelent a Magyar Közlönyben a törvény, ami lehetővé teszi a magyar állampolgárság felfüggesztését. A jogszabályt a parlament kétharmados többséggel fogadta el, és tíz nap múlva lép hatályba. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a törvényt, amit korábban nemzetközi jogászok, többek között lánya és veje is bíráltak – szúrta ki a 24.hu.
A törvény szerint az állam végső eszközként, határozott időre felfüggesztheti azok magyar állampolgárságát, akik más ország állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk veszélyt jelent az ország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára.
Ez akár tíz évre is szólhat, ha az érintett személy nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Pest megyei Nagymaros településen létezik egy időszakos vasúti megállóhely Dömösi átkelés megállóhely néven. Korábban innen nem messze indultak a kompok a túparti Dömös településre. A komp kikötőjére még 2017-ben nyertek uniós támogatást, mintegy 500 millió forint értékben. A projekt hivatalos oldala szerint a „tervezett beruházás keretében a MAHART PassNave Visegrád, Dömös, Zebegény, Esztergom és Komárom helyszíneken a személyhajózás infrastrukturális feltételeinek kialakítását vagy a meglévő feltételek fejlesztését” tervezték.
Hadházy Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 2025-re a helyszín közel sem úgy néz ki, ahogyan azt eredetileg tervezték.
„Ez is kellett, mint egy falat kenyér. A “Dömösi átkelés” megállónál ugyan a rév nem üzemel, a vonatok már régen nem állnak meg ott, de azért a fél milliárdos projektből csináltak egy csilivili kikötőt, amit lassan visszavesz a természet”
A képeken is jól látni, hogy a 665 970 000 forint összköltségből épült révállomás rettenetes állapotban van, jelenleg alkalmatlan a funkciója betöltésére. IDE kattintva látni lehet, hogy hivatalosan sem jár ott a rév.
Hadházy megjegyzi: „A projekt adatlapja szerint a pénzből még három másik “fejlesztés” is történt, remélhetőleg ott néha kikötnek hajók.”
A Pest megyei Nagymaros településen létezik egy időszakos vasúti megállóhely Dömösi átkelés megállóhely néven. Korábban innen nem messze indultak a kompok a túparti Dömös településre. A komp kikötőjére még 2017-ben nyertek uniós támogatást, mintegy 500 millió forint értékben. A projekt hivatalos oldala szerint a „tervezett beruházás keretében a MAHART PassNave Visegrád, Dömös, Zebegény, Esztergom és Komárom helyszíneken a személyhajózás infrastrukturális feltételeinek kialakítását vagy a meglévő feltételek fejlesztését” tervezték.
Hadházy Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 2025-re a helyszín közel sem úgy néz ki, ahogyan azt eredetileg tervezték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Na, ezt hogy fogjuk kibírni? Közel 40 fokos hőség zúdul ránk a jövő héten
A száraz, napos idő marad, de helyenként záporok is kialakulhatnak. A hét második felében újra fokozódik a hőség, szerdától konstans 30 fok fölött alakul a hőmérséklet.
A hétvégén és a jövő hét elején is folytatódik a napos, száraz idő, így továbbra is nyárias arcát mutatja az időjárás, írja előrejelzésében az Időkép. Szombaton alig lesz felhő az égen, a szél északkeleten mérsékelten fúj. A hőmérséklet délutánra 25 fok körül alakul. Az UV-sugárzásra érdemes odafigyelni, hiszen 11 és 16 óra között nagyon erős, néhol akár extrém erős is lehet.
Vasárnap is kitart a meleg, csapadékra nem kell számítani. Bár északkeleten megjelenhet néhány felhő, az ország nagy részén továbbra is zavartalan lesz a napsütés. A nyugati szél többfelé élénk lehet, különösen északon, északkeleten és az Alföldön.
A reggel még friss idővel indul, de délutánra 27 és 32 fok közé emelkedik a hőmérséklet.
Hétfőn sem változik jelentősen az időjárás, ugyanis napos, száraz idő várható. Nyugat felől a délutáni órákban ugyan növekedhet a felhőzet, de záporra, zivatarra csak estefelé számíthatunk, főként az ország északi, északnyugati részén. A déli, délnyugati szél helyenként megerősödhet. A hőmérséklet tovább emelkedik, 31 és 36 fok közötti csúcsértékekre lehet készülni.
Kedden már több gomolyfelhő zavarhatja meg a napsütést, és egy-egy futó zápor is kialakulhat. Egy hidegfront hatására északon enyhülhet kissé a meleg, délután 28 és 34 fok között alakul a hőmérséklet.
Szerdára visszatér a száraz, derült idő, a szél azonban többfelé élénk, erős lehet. A nyári meleg csúcspontjához ér, 32 és 37 fok közötti értékekkel. Csütörtökön az előrejelzések szerint még melegebb lehet, és péntekre is csak pár fokot enyhülhet a hőség.
A hétvégén és a jövő hét elején is folytatódik a napos, száraz idő, így továbbra is nyárias arcát mutatja az időjárás, írja előrejelzésében az Időkép. Szombaton alig lesz felhő az égen, a szél északkeleten mérsékelten fúj. A hőmérséklet délutánra 25 fok körül alakul. Az UV-sugárzásra érdemes odafigyelni, hiszen 11 és 16 óra között nagyon erős, néhol akár extrém erős is lehet.
Vasárnap is kitart a meleg, csapadékra nem kell számítani. Bár északkeleten megjelenhet néhány felhő, az ország nagy részén továbbra is zavartalan lesz a napsütés. A nyugati szél többfelé élénk lehet, különösen északon, északkeleten és az Alföldön.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
