Atomfegyverek mellé csapódhattak be a Hamász rakétái, közel volt az atomkatasztrófa

A hétvégén, sőt még hétfőn is sokfelé havazott az országban, viszont a magasban már kezdetét vette az enyhülés, amelynek következtében az érkező csapadék már az ország túlnyomó részén eső formájában hullik majd.

Az Időkép szerint ráadásul nem gyenge csepergésre kell gondolni, hanem bizony kiadósabb mennyiségekre:

A csapadék este átmenetileg havas esőbe, hóba válthat a dunántúli hegyekben.

Összefoglalva tehát a Baja-Miskolc tengelytől nyugatra senki se induljon majd útnak esernyő nélkül, mert ide bőven jutni fog a csapadékból, ettől keletre viszont jóval kevesebb eső várható. A délkeleti csücsök szinte szárazon marad, azokban a régiókban hullik majd a legkevesebb eső.

A nyugat felől újabb frontrendszer tehát melegebb és nedvesebb levegőt szállít majd hazánk fölé. A front távozását követően viszont ismét hidegebb légtömegek áramlanak majd a Kárpát-medence fölé, csütörtöktől a hétvégéig kiadós mennyiségektől már sehol sem kell tartanunk.

Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója – jelentette be Magyar Péter a Facebookon. A pártelnök azt is bejelentette, hogy kedden déltől indul a szavazás a második körbe jutott 2-2 jelölt között.

A TISZA Párt ismertebb arcai mind továbbjutottak a második fordulóba.

Tarr Zoltán, a párt európai parlamenti képviselője és alelnöke Soroksáron, Budapest 16. számú választókerületében második lett az első körös szavazáson 37 százalékkal, míg a másik továbbjutó jelölt, Kiss Máté 39 százalékot kapott.

Radnai Márk, a párt másik alelnöke Esztergomban, a Komárom-Esztergom 2-es választókerületben, a voksok 44 százalékát szerezte meg. Rajta kívül Németh Norbert jutott még tovább, rá 30 százalék szavazott.

Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök Hajdúszoboszlón, Hajdú-Bihar 5-ös választókerületében másodikként jutott tovább, 34 százalék szavazott rá. 42 százalékkal nyerte meg az első fordulót előtte Kovács Attila Zoltán.

Bódis Kriszta,a párt társadalompolitikai szakértője Budapest 2. választókerületében jutott tovább, miután a voksot 39 százalékát ő kapta meg. Rajta kívül Borsós Gabriella lehet még ott a második fordulóban, rá 35 százalék szavazott.

Nagy Ervin színész 43 százalékkal, Csalami-Vörös Csaba egykori tévés műsorvezető 31 százalékkal jutott tovább Dunaújvárosban, Fejér megye 4-es választókerületében.

Rost Andrea operaénekes Szolnokon, Jász-Nagykun-Szolnok 1-es számú választókerületében szerezte meg a legtöbb szavazatot 43 százalékkal, mellette Albelné Hoksári Éva 32 százalékkal jutott tovább.

Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak.

– mondta az oldalán közzétett videóban, amelyben köszönetet mondott azoknak a jelöltként indulóknak is, akik nem jutottak tovább a következő fordulóba.

Egy újabb devizahiteles perben a felperes nyert a Raiffeisen Bankkal szemben a Budapest Környéki Törvényszéken – írta meg a Népszava.

Az ügyfelük 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlása, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.

A bíróság már az új szabályok szerint számolva hozott ítéletet, és arra a korábbi döntésre támaszkodott, amelyet az ügyben a Kúria is jóváhagyott, vagyis, hogy a bank és az adós közötti szerződés érvénytelen.

Téglásy Balázs, az adós ügyvédje a Népszavának azt mondta, látszik, ebben az ügyben is kulcsfontosságú az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén májusban hozott döntése, amely szerint az adósok csak a kapott forintösszeggel tartoznak, így az árfolyamkülönbözet teljes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Most is ezen ítélet mentén alakult ki, hogy végül hogyan és mennyi jár vissza az ingatlantulajdonosnak.

Mint mondta, ez a történet maratoni hosszúságúra nyúlt, hiszen az adós 2008-ban vette fel a kölcsönt, a per viszont csak 2016-ban kezdődött. Már akkor arra hivatkozott, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást. Az ügyvéd szerint ezen nem is volt sok mérlegelni való, mert a bank nem tudta bemutatni a felek által aláírt „kockázatfeltáró nyilatkozatot”. Pedig azt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő volt, a hitelezőnek, vagyis a banknak kellett volna bizonyítania.

Az ügyben mégiscsak most hoztak elsőfokú ítéletet, miután a Fővárosi Ítélőtáblát és a Kúriát is megjárta, majd idén indult újra, és háromszor is elhalasztották az ítélethozatalt. Az EUB döntése májusi döntése után valójában a Budapest Környéki Törvényszék most csak az elszámolásról döntött, hiszen az érvénytelenséget korábban már megállapították – mondta az ügyvéd.

Téglásy Balázs szerint ügyfele a szerencsésebb esetek közé tartozik, mert idő közben a lakás nem került ki a feje fölül. Jelenleg is benne él, nem volt végrehajtás ellene. Az ítélet után pedig azonnal kérték is, hogy töröljék az ingatlanon még fennálló jelzálogjogot.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon írt arról, hogy szerinte a szekszárdi fideszes országgyűlési képviselő, Horváth István hogyan játssza ki a politikai reklámokra vonatkozó szabályokat.

– fogalmazott Hadházy, aki szerint a fideszes képviselőnek „magát tilos lenne reklámozni, de hát miért ne reklámozhatná, hogy meglátogatott egy ő talpát nyaló, vagy csak tőle függő fazekast, vendéglőst, cukrászt?”

– írja Hadházy.

A képviselő szerint ez a viselkedés ugyanakkor „nem meglepő egy olyan embertől, akinek cége ellen csalás miatt nyomoznak most is és akinek feketén vágott disznóival etetik a szekszárdi gyerekeket”.

A bejegyzés végén Hadházy arra a következtetésre jut, hogy „érdemes újra és újra tudatosítani magunkban: az évi százmilliárdokból zajlik az állami propaganda a nyílt választási csalással egyenlő.” Hozzáteszi, hogy bár „az EU ugyan legalább az internetes hirdetések terén megpróbálta részben visszahozni a demokráciát, az egyenlő feltételeket, de ez a kis példa is mutatja, hogy ez korántsem egyszerű.” A politikus szerint „a problémáink megoldását nem várhatjuk az EU-tól, mert egyszerűen nincsen rá elég eszköze.”

A politikai hirdetésekkel kapcsolatban az Európai Unió 2024-ben fogadta el a politikai hirdetések átláthatóságáról és célzásáról szóló rendeletet (TTPA), amely 2025 októberétől ír elő kötelezettségeket a hirdetőknek és az online platformoknak. Ennek nyomán a Meta 2025 júliusában bejelentette, hogy az EU-ban leállítja a politikai és választási hirdetések fizetett futtatását, bár az organikus közzétételüket továbbra is engedélyezi. A Google már korábban hasonló lépést tett, ezzel jelentősen szűkítve a fizetett online politikai reklámok terét.