Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal "az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás" tárgyában - írja az Átlátszó egy birtokukba került iratra hivatkozva.

Az Átlátszó értesülése szerint Süli János tárca nélküli miniszter 2018. december végén szerződéskötést kezdeményezett a Miniszterelnökség és a párizsi székhelyű Rothschild & Ce pénzügyi tanácsadócég között "a miniszteri statútumában meghatározott feladatainak ellátásához kapcsolódó és ahhoz szükséges pénzügyi tanácsadási szolgáltatások nyújtása" tárgyban.

Az Európai Bizottság 2017. március 6-án jelentette be, hogy jóváhagyja a Paks II. atomerőmű megépítésére irányuló beruházást. Határozatában a magyar kormány által megrendelt, 2015-ös Rothschild tanulmányra is hivatkozik, amely racionális állami befektetésnek minősítette a paksi atomerőmű bővítését. A Direkt36 2017-es tényfeltáró cikkében arról is írt, hogy Klaus Mangold, a német sajtóban Mister Oroszországnak is hívott befolyásos német üzletember, a Rothschild befektetési bank német társelnöke közvetítésével került képbe a Rothschild a magyar kormánynál. Nyomozásuk szerint Magoldnak meghatározó szerepe volt abban is, hogy a projekt elfogadhatóvá váljon az Európai Unió és a nyugati üzleti körök számára.

2017 őszén Ausztria bejelentette, hogy bíróságon támadja meg a paksi bővítést jóváhagyó EU-döntést, és 2018 februárjában be is adta a keresetét az Európai Bíróságra. Az ügyet idén márciusban tárgyalták a luxembourgi bíróságon, a hírek szerint nyár elején várható a döntés.

Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy lehet-e összefüggés az újabb európai uniós eljárás és a Miniszterelnökség által 2018-ban kezdeményezett Rothschild-szerződés között, de sem Süli Jánostól, sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rotschild & Cie sajtóosztályától nem kaptak érdemi választ.

Stummer János jobbikos parlamenti képviselő, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jelenlegi elnöke azt közölte a lappal, hogy az általuk kért információk minősített adatot érintenek, ezekről nincs módja tájékoztatást adni.

Jávor Benedek volt EP-képviselő, a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője az Átlátszó megkeresésére azt mondta, "az újabb Rothschild-szerződés tovább növeli a paksi bővítés körüli titokfelhőt és korrupciós aggodalmakat is felvet".

"Amíg nem tudható, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtott a cég Süli Jánosék számára, addig felmerül a gyanú, hogy egyszerű lobbipénzekről van szó, ami a Rothschildon és Klaus Mangoldon keresztül juthat el a célszemélyekhez. Az ukrajnai háború fényében még fontosabb lenne, hogy minden orosz érdekeltségű európai projekt pénzügyi kapcsolatai maradéktalanul tisztázva legyenek. Paks2 trójai falován keresztül az orosz érdekek képviseletéért is eljuthattak pénzek európai szereplőkhöz, aminek ma stratégiai kockázatai vannak" - véli Jávor.

„Már több mint kétszáz intézményből kapott visszajelzést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) olyan pedagógusoktól, akik csatlakoznak az oktatás világnapjára, október 5-ére meghirdetett egységes országos sztrájkhoz” – mondta el a Népszavának Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

Mint kiderült, sokan akkor döntöttek a csatlakozás mellett, amikor kiderült, legalább öt tanárt elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután csatlakoztak az országszerte megtartott polgári engedetlenségi mozgalomhoz.

– nyilatkozta a lapnak Nagy.

A szakszervezet felajánlotta jogi segítségét az elbocsátott tanároknak, mert bár a sztrájkon kívüli munkabeszüntetést szankcionálhatja a munkáltató, szerintük annak arányosnak kellene lenni az okozott kárral. Az országos tanárhiány közepette öt tanártól megválni a PDSZ szerint semmiképp nem nevezhető annak.

Ezzel úgy tűnik, a tankerület elmérte a szankció hatékonyságát, azzal ugyanis nem letörték a pedagógusok, sőt a diákok tiltakozási kedvét, hanem éppen ellenkezőleg. A kirúgások után egy nappal, pénteken este több százan demonstráltak a Kölcsey előtt, és hétfőre is szolidaritási akciót szerveztek a diákok „Ne rúgjátok ki a tanárainkat!” címmel.

Október 5-én, szerdán az egyre duzzadó sztrájk mellett 17 órától a Margit-híd elfoglalását és koncertekkel egybekötött tüntetést is szervez a Tanítanék mozgalom. Ezen kívül a PDSZ korábban október 14-ére is országos sztrájkot hirdetett meg.

A XIV. kerületi Bosnyák téren tüntettek civilek egy tervezett gigaberuházás ellen. A tervekben szerepelt, hogy a kerület polgármestere, az MSZP-s Horváth Csaba is felszólal, ő azonban magához ragadta a mikrofont, hogy „elmondja az igazságot” – számolt be az esetről a hvg.hu.

A megmozdulást a helyi Civilzugló Egyesület tartotta, de ahhoz csatlakozott a Momentum és a Demokratikus Koalíció is. Várnai László önkormányzati képviselő beszámolója szerint Horváth Csaba polgármester „kierőltette”, hogy felszólalhasson, kétszer is kéretlenül ment fel a színpadra, de a demonstrálók kifütyülték.

A Bosnyák tér mögött megvalósuló, Zugló City Centre névre keresztelt beruházásban elsőként egy 162 lakásos, nyolcemeletes, két üzletet is magába foglaló lakóépület épülhet fel – írta korábban a hvg.hu.

A Donyeck megyei Liman városát teljesen megtisztították az orosz megszállóktól - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni videoüzenetében.

Délután fél egyre "Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak" - fogalmazott az államfő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál magyarázatképpen hozzátette, hogy

A brit hírszerzés közölte: a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról számolt be, hogy az orosz erők vasárnap reggel és előző éjjel ágyúzták Zaporizzsja és Mikolajiv megyeszékhelyeket, továbbá az orosz határ menti ukrán területeket, Herszon megyében pedig változatlanul heves harcok zajlanak. Donyeck megyében egy nap alatt három civil vesztette életét és kilencen sérültek meg, Mikolajiv megyében egy faluban az éjjel ketten vesztették életüket, a többi térségből nem jelentette áldozatokat - írták.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán az írta, hogy

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajnában már több mint 60 ezer katonát veszített el, az elmúlt napban pedig mintegy ötszázat. Szombaton az ukrán erők az oroszok nyolc parancsnoki állását, tíz felszereléskoncentrációs területét, három lőszerraktárát és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét találták el a jelentés szerint.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy részletesen tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ukrajna tagsági kérelméről, szombaton pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel beszélt telefonon az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokról. A kijevi külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint az amerikai diplomácia vezetője tájékoztatta ukrán kollégáját az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatos legutóbbi amerikai döntésekről, kiemelve az 1,1 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW - Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben - amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett - arra mutattak rá, hogy

"Ukrán és orosz források következetesen rámutatnak arra, hogy az orosz csapatok tovább erősítették az orosz pozíciókat Herszon és Zaporizzsja megyékben, annak ellenére, hogy a Harkiv-Izjum front a közelmúltban összeomlott, és az orosz erőket bekerítették Limanban. Azt a döntést, hogy nem erősítik meg Kupjanszkban vagy Limanban a sebezhető arcvonalakat, szinte bizonyosan Putyin, nem pedig a katonai parancsnokság hozta meg, és ez azt mutatja, hogy Putyin sokkal többet törődik a herszoni és a zaporizzsjai régiók stratégiailag fontos területeinek megtartásával, mint Luhanszk megyével" - írták az intézet elemzői.

Nem biztosak benne a szakértők, hogy nem ismétlődhet meg a csepeli munkásszálló múlt heti bezárásának réme, sőt abban sem, hogy máshol nem eszkalálódhat tovább a helyzet – írja riportjában a Népszava.

A lapnak Breitner Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai igazgatója azt mondta, már érzik a nyomást az ellátórendszeren. Mint fogalmazott,

„Egyelőre felmérhetetlen, hogy mennyire sokan szorulnak ki otthonukból, illetve onnan, ahol eddig meghúzták magukat” – nyilatkozta a portálnak Győri Péter, szociológus, a Menhely és a Hálózat Alapítvány a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért kuratóriumi elnöke. Szerinte megismétlődhet a csepeli munkásszálló esete.

– fogalmazott Győri.

Mind a fővárosi, mint a vidéki munkásszállók rezsiszámlája drasztikusan emelkedik, amit az üzemeltetők többnyire egyszerűen áttolnak a bérlőkre. Önkormányzati bérlakásra mindemellett nagyon kicsi az esély, és családok átmeneti otthonából is drasztikusan kevés van – közli Győri Péter. Mint fogalmaz: „Budapesten az összes tele van. Már a rezsiválság előtt is megtelt volna a kétszer annyi férőhely, mint amennyi van az egész országban, és akkor még keveset mondtam”.

A szociológus úgy véli, hogy az új helyzetben összébb szorulnak majd az emberek. Az eddiginél több egyetemista bérel közösen lakást, a gyerekek hazaköltöznek a szülők által eredetileg is nekik épített ház emeletére, vagy éppen a nagyszülő költözik be faluvégi kifűthetetlen házából az újpalotai panel félszobájába, a korábban kirepült ifjú házasok pedig visszatérhetnek a gyerekszobába.

Augusztus eleje óta folyamatosan krízismegbeszéléseket tartanak a szociális ellátóintézmények. Győri Péter olyan intézményről is tud, aminek áramszámlája az ötszörösér nőtt.

A munkásszálló üzemeltetés nem rossz üzlet – írja a Népszava. Az Orbán-kormány programot is indított erre 2017-ben. Tavaly szeptemberig az első öt pályázaton 23 önkormányzat vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, és 24 magánvállalkozás részesült több mint 15 milliárd forint támogatást kapott erre, ami hatezer munkásszállási férőhely kialakítását tette lehetővé.

A jobb minőségű – kétágyas, saját fürdőszobás – szállókon már évekkel ezelőtt is 200 ezer forint fölé kúszott a havi bérleti díj. Olcsó ágybérlet azonban akár napi 2000 forint alatt is található, többnyire családi házakból átalakított szállásokon.