Átlátszó: Fidesz-irodák gyűjthették a nyilatkozatokat Vitézy Dávid fellebbezéséhez
Volt, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyan is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit. A vitézy által leadott nyilatkozatok több mint fele biztosan valótlan volt.
Több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozott egy formanyomtatvány kitöltésével, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és a szavazólapokról kihúzott Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat, írja az Átlátszó.
Az újraszámlálás során kiderült, hogy ezeknek a nyilatkozatoknak több mint a fele valótlan, ugyanis az adott szavazókörökben nem találtak tévesen érvénytelenített voksot.
Az Átlátszó szúrópróbaszerűen felhívott néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost, és
kiderült, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt.
Volt, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyan is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit.
Az újraszámlálás során megállapított adatok alapján kiderült, hogy
a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozat több mint fele, legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt.
Több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozott egy formanyomtatvány kitöltésével, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és a szavazólapokról kihúzott Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat, írja az Átlátszó.
Az újraszámlálás során kiderült, hogy ezeknek a nyilatkozatoknak több mint a fele valótlan, ugyanis az adott szavazókörökben nem találtak tévesen érvénytelenített voksot.
Az Átlátszó szúrópróbaszerűen felhívott néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost, és
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csintalan Sándor Kollár Kingáról: Úgy kirúgnám, hogy zúgna, mint a győzelmi zászló
A volt szocialista képviselő szerint ilyen szavakért Horn Gyula szétrúgta volna a seggét, bár szerinte a Tisza EP-képviselője egy pályakezdő fiatal értelmiségi, aki nem tudja, hogy mit beszél.
Az ATVCsatt című műsorában is szóba került Kollár Kinga brüsszeli felszólalása, amely komoly vitát váltott ki a stúdióban. A Tisza párt EP-képviselője az Európai Parlament egyik vitájában beszélt arról, hogyan hat Magyarországra az uniós források visszatartása.
Felszólalásában úgy fogalmazott: „A kérdés témája valójában a jogállamisági feltételrendszer hatékonyságáról szól, és azt kell mondanom, hogy nagyon hatékony volt, mivel magyarként körülbelül 21 milliárd eurót felfüggesztettek, és több mint 1 milliárd már elveszett a magyarok számára, és ez komoly hatással volt a magyar államra.”
Hozzátette, hogy ennek a helyzetnek politikai következményei is vannak: „Most politikailag nem vagyok ebben olyan biztos, mert ez a magyar társadalom radikális polarizációját eredményezte.” Szerinte a magyar kormány „visszaél ezzel a helyzettel politikai, hazai célokra, azzal az állítással, hogy a pénzeszközök visszatartása kettős mércén alapul és politikailag motivált.”
Kollár szerint ha az EU politikai engedményeket tesz, „ez valamilyen módon politikailag motivált, és lehetővé teszi, hogy a magyar kormány úgy pozicionálja magát, mint Brüsszel vezetőivel szembeni védelmező, akiket rendszeresen magyarofóbnak ábrázolnak.”
A Tisza párti képviselő a vitában úgy fogalmazott: „Most a pozitív oldalon a magyarok romló életszínvonala valójában erősíti az ellenzéket, és ebben nagyon optimista vagyok a 2026-os választásokkal kapcsolatban.”
A stúdióbeszélgetés során Csintalan Sándor, aki korábban az MSZP alelnöke volt, kemény szavakkal bírálta Kollárt. Azt mondta:
„Ha az én pártom képviselője lenne Kollár Kinga, úgy kirúgnám, hogy zúgna, mint a győzelmi zászló.”
Szerinte a képviselő „egy pályakezdő fiatal értelmiségi, aki nem tudja, hogy mit beszél.” Hozzátette: egy hasonló eset után volt pártelnöke, „Horn Gyula szétrúgta volna a seggét.”
Dévényi István, a Magyar Hang újságírója is megszólalt a műsorban. Elmondta, hogy ő előzőleg kijegyzetelte és posztolta Kollár hozzászólását. Szerinte a képviselő nem azt állította, hogy a romló életszínvonal jó dolog, hanem azt, hogy ez hozzájárulhat az ellenzék erősödéséhez.
A kormányoldal szerint Kollár megszólalása azt bizonyítja, hogy a Tisza párt összejátszik Brüsszellel „a magyarok” ellen. Kollár ezzel szemben azt mondta, többször is felszólalt az országunkat megillető uniós források érdekében.
Magyar Péter pedig arra emlékeztetett, hogy az uniós támogatások egy részét az Orbán-kormány politikája és a korrupció miatt fagyasztották be. Arról is beszélt, hogy 2006-ban maga Orbán Viktor is azt kérte, ne támogassa az Unió Magyarországot a Gyurcsány-kormány politikája miatt.
Az ATVCsatt című műsorában is szóba került Kollár Kinga brüsszeli felszólalása, amely komoly vitát váltott ki a stúdióban. A Tisza párt EP-képviselője az Európai Parlament egyik vitájában beszélt arról, hogyan hat Magyarországra az uniós források visszatartása.
Felszólalásában úgy fogalmazott: „A kérdés témája valójában a jogállamisági feltételrendszer hatékonyságáról szól, és azt kell mondanom, hogy nagyon hatékony volt, mivel magyarként körülbelül 21 milliárd eurót felfüggesztettek, és több mint 1 milliárd már elveszett a magyarok számára, és ez komoly hatással volt a magyar államra.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy szerinte a TISZA Párt EP-képviselője, Kollár Kinga a hazája ellen szólalt fel az Európai Parlamentben. Azt mondta, hogy a magyar képviselőket azért küldik Brüsszelbe, hogy a magyar embereket képviseljék, de szerinte Kollár az ellenfél oldalán kötött ki. Orbán szerint ez szégyenletes dolog, és úgy fogalmazott: „a TISZA párt és Brüsszel összeesküdött a magyarok ellen”. A miniszterelnök a történteket „a magyar demokrácia sötét napjának” nevezte.
A rádióinterjúban Orbán Viktor felidézte a 2006-os őszödi beszédet is. Azt mondta, hasonló a helyzet, mint akkor, mert most is azt próbálják elmagyarázni az embereknek, hogy „az a jó, ha egy képviselő a hazája ellen beszél”.
Kollár Kinga a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság ülésén szólalt fel hétfőn. Azt mondta, hogy a jogállamisági mechanizmus hatásos volt, mert körülbelül 21 milliárd eurónyi uniós forrást felfüggesztettek, és ebből több mint 1 milliárd eurót már el is vesztettek a magyarok. Hozzátette, hogy ez komolyan befolyásolja az állam működését, mert nem tud költeni infrastruktúrára, nem tudja támogatni a gazdaságot, és nem tudja biztosítani az alapvető szociális szolgáltatásokat. Példaként említette, hogy a helyreállítási alapból 50 kórházat lehetett volna felújítani, de ez nem történt meg, és a vasúti hálózat állapota tragikus, egyes vonalakon 170 évvel ezelőtti sebességgel járnak a vonatok.
Politikai szempontból Kollár úgy látja, hogy a folyamat a társadalom radikális polarizálódásához vezetett. Azt mondta, hogy a Fidesz és a kormány visszaél a helyzettel, és politikai célokra használja fel, miközben azt állítja, hogy a Bizottság politikai alapon tartja vissza a pénzeket. Kollár szerint, ha a politikai engedmények szerepet kapnak, akkor valóban politikai motivációjúvá válnak a döntések. Azt is mondta: „A dolog pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket. Én ilyen értelemben nagyon pozitívan tekintek a 2026-os választásra.”
Magyar Péter is megszólalt az ügyben. A közösségi oldalán azt írta, hogy 2006–2007-ben Orbán Viktor maga követelte, hogy ne utaljanak uniós pénzeket Magyarországnak a korrupció miatt.
A Blikk felidézte, hogy Orbán Viktor 2006. október 24-én, az Európai Néppárt politikusai előtt mondott beszédet, amikor a Fidesz még az EPP tagja volt. Az '56-os forradalom évfordulója kapcsán beszélt, és szóba hozta a 2006-os magyarországi zavargásokat is. Azt mondta: „az egyik kihívás, amellyel szembesülnünk kell, egy közös örökség”, majd arról beszélt, hogy a kommunizmus intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, és a politikai hazugságokat. Ez szerinte közös örökséggé vált az EU-n belül.
Ezután hozzátette:
„Ezért kell az Európai Uniónak világossá tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból sem a hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.”
Akkori mondatai szerint „a politika célja nem lehet kizárólag a versenyképesség [...] a versenyképesség csak egy eszköz a sok közül, amely egy közösséget, egy nemzetet hozzásegíthet a céljához. Ha és amikor szükséges, nekünk képesnek kell lennünk, hogy ellenálljunk globális gazdasági törekvéseknek is.”
Bayer Zsolt szélsőséges nyelvezetéről ismert jobboldali publicista a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórummal (CÖF) együtt szombat délutánra tüntetést is szervezett Kollár Kinga és a TIsza ellen a Millenáris Parkba.
Péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy szerinte a TISZA Párt EP-képviselője, Kollár Kinga a hazája ellen szólalt fel az Európai Parlamentben. Azt mondta, hogy a magyar képviselőket azért küldik Brüsszelbe, hogy a magyar embereket képviseljék, de szerinte Kollár az ellenfél oldalán kötött ki. Orbán szerint ez szégyenletes dolog, és úgy fogalmazott: „a TISZA párt és Brüsszel összeesküdött a magyarok ellen”. A miniszterelnök a történteket „a magyar demokrácia sötét napjának” nevezte.
A rádióinterjúban Orbán Viktor felidézte a 2006-os őszödi beszédet is. Azt mondta, hasonló a helyzet, mint akkor, mert most is azt próbálják elmagyarázni az embereknek, hogy „az a jó, ha egy képviselő a hazája ellen beszél”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Puskás Zsolt március 29-én hajnalban jelentkezett be egy hotelbe az indiai Laitumkhrah településen. A szállásról még aznap reggel távozott, majd taxival a körülbelül kétórányira fekvő Mawsahew faluba utazott. Innen gyalogosan indult tovább Nongriat felé, amely kedvelt célpont a turisták körében. Csak egy hátizsák volt nála.
A férfit ezután nem látták többé.
Zsolt eltűnéséről április 2-án értesítette a magyar nagykövetség a helyi hatóságokat.
Nagyszabású kutatóakció indult a felkutatására.
A keresés során Puskás Zsolt holttestét Cserápundzsiban, egy meredek hegyoldalban találták meg Meghálaja államban – írta az NDTV. A helyi rendőrség szerint a férfi valószínűleg balesetet szenvedett és lezuhant.
Puskás Zsolt március 29-én hajnalban jelentkezett be egy hotelbe az indiai Laitumkhrah településen. A szállásról még aznap reggel távozott, majd taxival a körülbelül kétórányira fekvő Mawsahew faluba utazott. Innen gyalogosan indult tovább Nongriat felé, amely kedvelt célpont a turisták körében. Csak egy hátizsák volt nála.
A férfit ezután nem látták többé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Horváth György nevét az egész világ megismerte, miután 2006-ban egy tankkal gördült a tüntetők közé. Most súlyos betegség után, lánya gondoskodása mellett hunyt el.
Elhunyt Horváth György, akit sokan a Deák téri tankvezetőként ismertek meg a 2006-os események kapcsán. A hírt Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke közölte a közösségi oldalán. Bejegyzésében azt is felidézte, hogy 2006-ban Horváth cellatársa volt, és az esetről akkor világszerte beszámoltak.
2006. október 23-án Horváth György a Deák tér közelében járt, ahol nagy tömeg gyűlt össze. A helyszínen kiállított T–34-es tank a Szabadság, szerelem című film forgatásához készült, az ünnepre állították ki. A tank nyílásáról valaki eltávolította a lakatot, ő pedig beindította a járművet. Mint később elmondta: „Megmondom őszintén, én is tapostam el könnygázgránátot.” A tankkal körülbelül 150 métert haladt, majd a rendőrsorfal előtt megállt.
Az eset után először hivatalos személy elleni erőszakkal is gyanúsították, végül közúti közlekedés veszélyeztetése, jármű önkényes elvétele és kétrendbeli rongálás miatt másfél év börtönbüntetést szabtak ki rá, négy évre felfüggesztve.
A történtekről készült videó bejárta a világsajtót, többek között a CNN és a BBC is beszámolt róla.
Az Index később „a kétezres évek legnagyobb utcai performanszának” nevezte az eseményt.
Horváth György a Fejér megyei Seregélyesen nőtt fel. Az 1956-os forradalom idején 15 éves volt, az akkori élmények nagy hatással voltak rá. Televízió- és rádióműszerész végzettséggel rendelkezett, 1959 és 1962 között a Magyar Honvédségnél szolgált harckocsizóként, ahol megtanulta vezetni a T–34-es tankot.
Horváth György gyors lefolyású, gyógyíthatatlan daganatos betegségben hunyt el. Lánya egy hónapon keresztül ápolta őt otthon, szeretettel és kitartással. Novák Előd így emlékezett rá: „aki Gyurcsányéknak akkor megmutatta: a rendőrállam gyengébb nála”.
Elhunyt Horváth György, akit sokan a Deák téri tankvezetőként ismertek meg a 2006-os események kapcsán. A hírt Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke közölte a közösségi oldalán. Bejegyzésében azt is felidézte, hogy 2006-ban Horváth cellatársa volt, és az esetről akkor világszerte beszámoltak.
2006. október 23-án Horváth György a Deák tér közelében járt, ahol nagy tömeg gyűlt össze. A helyszínen kiállított T–34-es tank a Szabadság, szerelem című film forgatásához készült, az ünnepre állították ki. A tank nyílásáról valaki eltávolította a lakatot, ő pedig beindította a járművet. Mint később elmondta: „Megmondom őszintén, én is tapostam el könnygázgránátot.” A tankkal körülbelül 150 métert haladt, majd a rendőrsorfal előtt megállt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!