HÍREK
A Rovatból

Átlátszó: 30 ezer beteg van a várólistákon, egyes műtétekre közel két évet kell várni

Több mint 30 ezer beteg sorakozik a műtéti várólistákon: a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra. Annak ellenére sem, hogy a kormány évente több milliárd forintot költ a várakozás csökkentésére.


Tavaly egy cikksorozatban mutatta be az Átlátszó, hogy milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak operációra. A lap most annak járt utána, hogyan változtak azóta a kórházi várólisták számai. Egyes beavatkozásokra nem ritkán több mint 200 napot kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens, derül ki a cikkből.

Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusa létezik. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot.

A lap tavaly áprilisi cikkében olvasható adatok szerint akkor negyvenezer beteg volt a várólistákon. A betegek száma 103 százalékkal volt magasabb, mint a pandémia előtt. Egyes műtéteknél pedig nem ritka az sem, hogy a betegeknek több mint fél évet kell várniuk, mire sor kerül a beavatkozásra valamelyik állami kórházban.

Műtétfajtától függően jelentős különbségek lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. Akkor a leghosszabb, átlagos várakozási idő a térdprotézis (230 nap), csípőprotézis (130 nap), valamint gerincműtétek (223 nap) esetében volt.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adatai szerint jelenleg összesen 30 416-an várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, ebből 27 ezren a kötelezően vezetett várólistákon voltak. A betegek közel fele térdprotézis-műtétre vár, őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók. Erre a két műtétre összesen a betegek 60 százaléka vár.

Az elmúlt félévben közel 25 ezer beavatkozást végeztek el állami intézményekben, ebből majdnem 10 ezer szürke hályog műtét volt. Csípőprotézis-műtétből nagyjából 5 ezret, térdprotézisből pedig kevesebb mint 4 ezret végeztek, ami jóval kisebb szám, mint ahányan jelenleg sorban állnak a beavatkozásra várva.

Nemcsak a várakozók száma releváns, ha a kórházi várólistákról van szó. Az is árulkodó, hogyan alakul az átlagos várakozási idő, azaz mennyi idővel érdemes kalkulálnia a betegeknek, hogy sorra kerülhessenek.

2022 februárjától a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) lekerültek a NEAK honlapjáról. Jelenleg csak az látható, hogy az elmúlt fél évben mennyi volt a medián és az átlagos várakozási idő.

A most elérhető adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek vannak abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni, az elmúlt fél évben az átlagos tényleges várakozási idő a NEAK adatai szerint 324 nap volt, azaz majdnem egy teljes év. Több mint félév várakozással kell számolnia azoknak is, akik jelentős kiterjesztett gerincműtétre, vagy szaruhártya-műtétekre várakoznak.

Tavaly áprilisban a féléves átlag alapján a lista tetején a térdprotézis-műtét volt 230 nappal, mögötte a jelentős kiterjesztett gerincműtét állt 223 nappal, majd a csípőprotézis-műtétek következtek 130 nappal. Vagyis azóta a térdprotézis-operációra 94 nappal (bő 3 hónap), kiterjesztett gerincműtétre 55 nappal (majdnem 2 hónap) többet kell várni, mint tavaly. A csípőprotézis-műtét most ugyan „csak” a lista ötödik helyén áll 159 napos várakozási idővel, de ez is 29 napos (majdnem egy hónapos) növekedést jelent 2023-hoz képest.

Térdprotézis-műtétnél két vidéki kórházban, Kiskunhalason és Kaposváron is 600 nap feletti volt az elmúlt 6 hónapban az átlagos várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy jellemzően több mint másfél év alatt kerültek sorra a betegek. Ezzel szemben ugyanezt a műtétet a fővárosban, az Uzsoki utcai kórházban általában 154 napos várakozási idő után végezték el.

Szürkehályog-műtétre legtöbbet, 166 napot a kisvárdai kórházban kellett várni, ezzel szemben a Békés Vármegyei Központi Kórházban 15 nappal a várólistára kerülés után el is végezték a műtétet.

Tavaly tavasszal a lap azt is megnézte, hogy az európai országokban mennyire jellemző a hosszú várakozási idő, és mennyire volt sikeres a járvány után a várólisták rövidítése. 2023. májusi cikkük alapján más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk. Ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol hazánk a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel – különösen a koronavírus-járvány óta.

A lap megjegyzi, hogy a betegek egy része hónapokig várakozhat titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Sokan ráadásul nem is tudnak arról, hogy nem a hivatalos listán várakoznak. A nem hivatalos listákról több, az ország különböző pontjain élő beteg számolt be az Átlátszónak, és egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette a létezésüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Epstein-akták: A pedofil milliárdos szerint „Európa be volt szarva Orbán 2018-as győzelmétől”
A frissen kiadott Epstein-akták szerint a pedofil üzletember Steve Bannonnal vitatta meg Orbán Viktor 2018-as győzelmét. Az üzenetek rávilágítanak az amerikai jobboldal akkori érdeklődésére.


A 2018-as magyar országgyűlési választás napján Jeffrey Epstein arról váltott üzenetet Steve Bannonnal, hogy Európa teljesen be van rezelve Orbán Viktor esetleges újabb győzelme miatt. A magyar szálakra és az új üzenetváltásokra a Telex bukkant rá az amerikai igazságügyi minisztérium által január végén közzétett, mintegy hárommillió oldalnyi Epstein-aktában, melyekben az elítélt üzletember budapesti látogatásai, egy Király utcai lakás, magyar lányok és egy magyar tudós neve is szerepel.

A legfontosabb beszélgetés 2018. április 8-án, a választás napján zajlott.

A Párizsban tartózkodó Epstein kora délután írt Donald Trump korábbi tanácsadójának, aki válaszában a magyarországi eseményekre utalt.

A nap folyamán a két férfi több tucat, Magyarországhoz nem kötődő üzenetet is küldött egymásnak: viccelődtek a szeméremajkakról, Epstein pedig azzal hencegett, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös lefoglalta a teljes Louvre-t, és éppen hozzá tart a múzeumba. Este, nem sokkal azelőtt, hogy befutottak a Fidesz újabb kétharmados győzelmét hozó eredmények, Epstein ismét írt Bannonnak.

– Epstein: Európa teljesen be szarva.

– Bannon: Igen, teljesen.

– Epstein: Te vagy a hibás.

– Bannon: Tudom. És a New York Times-cikk…

A beszélgetések felkutatását nehezítette, hogy Epstein következetesen elgépelte a magyar miniszterelnök nevét, amely az iratokban „Orbahn”-ként és „Urban”-ként is szerepel.

A magyar miniszterelnök neve a választás után is felbukkant a beszélgetéseikben. 2018 májusában Epstein arról érdeklődött Terje Rød-Larsen norvég diplomatánál, hogy Sebastian Kurz akkori osztrák kancellár akarna-e találkozni Bannonnal, és megjegyezte, hogy „Steve éppen Budapesten van Orbahnnal”.

Bannon ekkor valóban Magyarországon tartózkodott, egy nappal korábban a magyar kormány konferenciáján mondott beszédet a budapesti Várkert Bazárban.

2019 májusában, két hónappal Epstein letartóztatása előtt, a neve ismét feltűnt egy Bannonnak küldött üzenetben. Epstein azt tanácsolta a politikai stratégának, hogy fókuszáljon Európára, például Salvinire és „Orbahnra”. Ennek az üzenetnek a pontos kontextusa nem egyértelmű.

Steve Bannon korábban már nyilvánosan is méltatta a magyar miniszterelnököt.

Egy 2018. márciusi New York Times-interjúban arról beszélt, hogy „hősként” és „a jelenlegi politikai színtér legjelentősebb alakjaként” tiszteli Orbánt.

Ezt a kijelentést később a Washington Post, a Politico és az AFP is idézte a magyar választásról szóló cikkeiben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Göd polgármestere, Kammerer Zoltán elárulta, mit mutatnak az ő méréseik
A városvezető szerint nem mások adataira, hanem saját, akkreditált méréseikre támaszkodnak. Azt ígéri, hamarosan egy 24 órás mérőállomás adatait is bárki láthatja majd.


Kammerer Zoltán, Göd polgármestere a Facebookon reagált arra, hogy újra napirenden van a Samsung-ügy. A polgármester azt írta, megválasztása után – korábbi ígéretének megfelelően – azonnal gondoskodott a szükséges forrásokról, hogy megkezdhessék az akkumulátorgyártáshoz köthető kibocsátások ellenőrzését a levegőben és a talajvízben, valamint a gyár zajának mérését is.

„Közbeszerzési eljárásban kiválasztottuk azokat a szakembereket, akik a mintavételezést és a minták elemzését akkreditált körülmények között végzik.

A munkát Göd Város Önkormányzata rendelte meg, tehát saját adatok állnak rendelkezésünkre – így nem a másoktól kapott értékek alapján hozzuk meg a szükséges döntéseket” – áll a bejegyzésben.

Kammerer Zoltán szerint a hat kútból álló városi talajvízmonitoring-hálózat kiépítése során 25 helyen végeztek próbafúrásokat, és vettek talaj-, valamint talajvízmintákat.

Állítása szerint a levegőminőséget évszakonként, heteken át ellenőriztették, és az országban először tavaly ősszel Gödön mértek akkreditált módon a levegőből NMP-koncentrációt.

„Összefoglalva: az elvégzett vizsgálatok során

a megbízott szakemberek egyszer sem találtak a gyár működéséhez köthető szennyeződést sem a gödi talajban és talajvízben, sem a város levegőjében”

– közölte a polgármester.

Hozzátette, a levegőben kizárólag olyan enyhébb egészségügyi határérték-túllépés fordult elő, amit szerinte télen elsősorban az ingatlanok fűtése okoz. A polgármester arról is írt, hogy ígéretüknek megfelelően

Göd idei költségvetése biztosítja a forrást egy állandó, a nap 24 órájában működő mérőállás kiépítésére, ami valós időben továbbítja majd az adatokat a szakhatóságoknak.

Közölte azt is, hogy a levegő minőségét utoljára idén január 14-től 24-ig ellenőriztették, a talajvizet felügyelő kutakból pedig február 9-én vettek mintát, a friss eredményeket a god.hu oldalon teszik majd közzé. Kammerer Zoltán a poszt végén megjegyezte, polgármesteri hatásköre nem terjed ki a gyáron belüli munkaügyi szabályok ellenőrzésére, de számára a Gödön élők és a gödi környezet biztonsága az első.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A fia kapta a párizsi álomállást a nagykövetségen gyakornokként: bocsánatot kellett kérnie a norvég külügyminiszternek
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter nem jelezte a minisztériumnak, hogy fia a párizsi nagykövetségre pályázik. A botrány kirobbanása után a fia lemondott, a miniszterelnök pedig hibának nevezte a mulasztást.


Bírálatok kereszttüzébe került Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután kiderült, hogy fia gyakornoki állást kapott Norvégia párizsi nagykövetségén. A miniszter elmulasztotta bejelenteni a minisztériumnak fia pályázatát, noha ez kötelessége lett volna.

„Hibát követtem el, amit mélyen sajnálok. Nyilvánvalóan elfogult vagyok a fiammal szemben, így az egész külügyi szolgálat is elfogult. Ezért a nagykövet is elfogult volt, amikor a fiamat választotta gyakornoknak”

mondta a külügyminiszter szerdán a norvég NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eide elismerte, hogy hibásan mérte fel a helyzetet, és nem nézte át elég alaposan a vonatkozó szabályokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fia megfelelt a pályázati feltételeknek, a pozícióról azonban időközben saját elhatározásából lemondott.

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök az ügy kapcsán úgy fogalmazott, Eidének tudnia kellett volna, hogyan kell eljárni egy ilyen esetben.

A hiba ellenére azonban továbbra is bizalmáról biztosította külügyminiszterét. Az ellenzék szerint ugyanakkor az eset tovább rombolja a politika iránti bizalmat, és egy tapasztalt politikustól elvárható lenne a szabályok pontos ismerete.

Norvégiában miniszteri összeférhetetlenség esetén egy helyettesítő minisztert kell kijelölni az adott ügyre, ami Eide bevallása szerint most elmaradt.

A párizsi nagykövetség gyakornoki helyei rendkívül keresettek, a februárban induló félévre meghirdetett posztra harmincan pályáztak. A kiválasztásról a külképviselet dönt előre rögzített szempontok alapján. Az ügyben Vegar Sundsbø Brynildsen párizsi nagykövet is elismerte, hogy neki is fel kellett volna ismernie a saját összeférhetetlenségét, és sajnálatát fejezte ki a hiba miatt. A teljes átláthatóság érdekében Eide azt is közölte, hogy egy másik fia 2024-ben szintén pályázott egy gyakornoki helyre, de azt nem nyerte el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter találkozót kezdeményez a Samsung vezetőivel: Tudni akarom, milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre
A Tisza Párt elnöke EP-képviselőként akarja látni a gyárat. Súlyos egészségkárosodás és környezetszennyezés vádja is felmerült a gödi üzemmel szemben.


Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője Facebook-posztban jelentette be, hogy sürgős találkozót kezdeményez a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőivel, és haladéktalan választ vár tőlük, valamint az Orbán-kormánytól egy sor kérdésre. A politikus arra vár választ, igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések, és hány embert érinthetett súlyos egészségkárosodás.

A poszt szerint

Magyar tudni akarja, „hányszor és milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre? Hányszor és milyen mennyiségben került az üzemterületéről a csatornarendszerbe és a felszíni vizekbe NMP magzatkárosító anyag?”.

Érdeklődik arról is, hogy az üzem dél-koreai vezetője milyen rendszerességgel találkozott Szijjártó Péter külgazdasági miniszterrel, és tájékoztatták-e a kormányt a szabálytalanságokról.

Magyar Péter több súlyos balesettel és szabálytalansággal kapcsolatban is kérdéseket tesz fel. Azt írja:

„Igaz-e, hogy az üzemben 2021-ben történt munkai baleset után az érintett gyártósor szoftverét a hatóságok tutta nélkül módosították? Igaz-e, hogy a hatósági szemle és a holttest elszállítása után azonnal újra akarták indítani a gépsort, de az ott dolgozók nem voltak hajlandóak felvenni a munkát?”.

A Tisza Párt elnöke arra is rákérdez, igazak-e azok a hírek, hogy az üzem 2021-es bővítésekor „már a szükséges hatósági engedélyek hiányában is folyt a termelés egy sürgős BMW megrendelés miatt, és hogy amikor a hatóságok elenőrizték az üzemet, akkor azelőtt kiürítették az érintett gyártócsarnokot, mintha ott még nem folyna termelés?”.

A politikus szerint tisztázni kell azt is, hogy „Igaz-e, hogy a Samsung SDI vezetésének management vacsoráit a matolcsi körhöz köthető Félix luxuséteremben kellett megtartani?

Igaz-e, hogy a Samsung SDI több mint 5 milliárd forint közpénzt kapott kutatásfejlesztésre a magyar kormánytól, de ilyen tevékenység ténylegesen nem folyik az üzemben [...]. Igaz-e, hogy az üzemet a Rogán Antalhoz köthető Valton Security védi? Igaz-e, hogy az üzemet a Pintér Sándorhoz köthető cégek takarítják? Igaz-e, hogy az üzemben dolgozó több ezer ázsiai vendégmunkás behozatalát kizárólag Nerhez köthető cégek végzik?”.

Magyar rákérdez a magyar munkavállalók arányára, valamint arra, hogy igaz-e, hogy 2017-ben felrobbant a katódszárító.

A poszt végén Magyar Péter állítása szerint azt is tudni szeretné, fizettek-e a cég vezetői kenőpénzt a magyar kormány tagjainak, illetve a magyar államtól kapott „több százmilliárd forintos támogatásból mennyit és kinek kellett visszaosztani az Orbán kormányhoz közel álló szereplőknek”. Posztját azzal zárja, hogy a cégvezetőktől azt kéri, tegyék lehetővé számára, hogy az üzemet megtekinthesse, és a továbbiakban is tájékoztathassa a magyar közvéleményt, mert szerinte „a magyar embereknek joguk van tudni az igazságot”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk