Átlátszó: 30 ezer beteg van a várólistákon, egyes műtétekre közel két évet kell várni
Tavaly egy cikksorozatban mutatta be az Átlátszó, hogy milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak operációra. A lap most annak járt utána, hogyan változtak azóta a kórházi várólisták számai. Egyes beavatkozásokra nem ritkán több mint 200 napot kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens, derül ki a cikkből.
Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusa létezik. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot.
A lap tavaly áprilisi cikkében olvasható adatok szerint akkor negyvenezer beteg volt a várólistákon. A betegek száma 103 százalékkal volt magasabb, mint a pandémia előtt. Egyes műtéteknél pedig nem ritka az sem, hogy a betegeknek több mint fél évet kell várniuk, mire sor kerül a beavatkozásra valamelyik állami kórházban.
Műtétfajtától függően jelentős különbségek lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. Akkor a leghosszabb, átlagos várakozási idő a térdprotézis (230 nap), csípőprotézis (130 nap), valamint gerincműtétek (223 nap) esetében volt.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adatai szerint jelenleg összesen 30 416-an várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, ebből 27 ezren a kötelezően vezetett várólistákon voltak. A betegek közel fele térdprotézis-műtétre vár, őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók. Erre a két műtétre összesen a betegek 60 százaléka vár.
Az elmúlt félévben közel 25 ezer beavatkozást végeztek el állami intézményekben, ebből majdnem 10 ezer szürke hályog műtét volt. Csípőprotézis-műtétből nagyjából 5 ezret, térdprotézisből pedig kevesebb mint 4 ezret végeztek, ami jóval kisebb szám, mint ahányan jelenleg sorban állnak a beavatkozásra várva.
Nemcsak a várakozók száma releváns, ha a kórházi várólistákról van szó. Az is árulkodó, hogyan alakul az átlagos várakozási idő, azaz mennyi idővel érdemes kalkulálnia a betegeknek, hogy sorra kerülhessenek.
2022 februárjától a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) lekerültek a NEAK honlapjáról. Jelenleg csak az látható, hogy az elmúlt fél évben mennyi volt a medián és az átlagos várakozási idő.
A most elérhető adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek vannak abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni, az elmúlt fél évben az átlagos tényleges várakozási idő a NEAK adatai szerint 324 nap volt, azaz majdnem egy teljes év. Több mint félév várakozással kell számolnia azoknak is, akik jelentős kiterjesztett gerincműtétre, vagy szaruhártya-műtétekre várakoznak.
Tavaly áprilisban a féléves átlag alapján a lista tetején a térdprotézis-műtét volt 230 nappal, mögötte a jelentős kiterjesztett gerincműtét állt 223 nappal, majd a csípőprotézis-műtétek következtek 130 nappal. Vagyis azóta a térdprotézis-operációra 94 nappal (bő 3 hónap), kiterjesztett gerincműtétre 55 nappal (majdnem 2 hónap) többet kell várni, mint tavaly. A csípőprotézis-műtét most ugyan „csak” a lista ötödik helyén áll 159 napos várakozási idővel, de ez is 29 napos (majdnem egy hónapos) növekedést jelent 2023-hoz képest.
Térdprotézis-műtétnél két vidéki kórházban, Kiskunhalason és Kaposváron is 600 nap feletti volt az elmúlt 6 hónapban az átlagos várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy jellemzően több mint másfél év alatt kerültek sorra a betegek. Ezzel szemben ugyanezt a műtétet a fővárosban, az Uzsoki utcai kórházban általában 154 napos várakozási idő után végezték el.
Szürkehályog-műtétre legtöbbet, 166 napot a kisvárdai kórházban kellett várni, ezzel szemben a Békés Vármegyei Központi Kórházban 15 nappal a várólistára kerülés után el is végezték a műtétet.
Tavaly tavasszal a lap azt is megnézte, hogy az európai országokban mennyire jellemző a hosszú várakozási idő, és mennyire volt sikeres a járvány után a várólisták rövidítése. 2023. májusi cikkük alapján más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk. Ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol hazánk a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel – különösen a koronavírus-járvány óta.
A lap megjegyzi, hogy a betegek egy része hónapokig várakozhat titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Sokan ráadásul nem is tudnak arról, hogy nem a hivatalos listán várakoznak. A nem hivatalos listákról több, az ország különböző pontjain élő beteg számolt be az Átlátszónak, és egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette a létezésüket.
