HÍREK
A Rovatból

„Átállt az ellenséghez” – saját apja ellen harcol egy ukrán katona, elmondta, milyen érzés

A 27 éves Artur azt mondja, nem lenne képes lelőni az apját, de megbüntetné, amiért elárulta a családját és a hazáját is.


Különösen nehéz az oroszok ellen harcolni egy ukrán katonának, hiszen nemcsak a megszállókkal kell megküzdenie, hanem saját apjával is - számolt be róla a Guardian.

Amikor február 24-én hajnalban Oroszország rakétatámadást indított Ukrajna ellen,

a 27 éves Artur nem aggodalma miatt írt üzenetet az édesapjának, hanem dühében: „Ti seggfejek!”. A férfi ugyanis a kelet-ukrajnai, oroszbarát szeparatista erőknél ezredes.

Oleg azt üzente a fiának, hogy ne fogjon fegyvert, mert Kijev rögtön el fog esni a háborúban. Artur azonban nem fogadta meg a tanácsát, önkéntes katonaként harcolt az ukrán főváros védelméért, mielőtt az oroszok áprilisban elhagyták a kijevi régiót. Nemrég pedig már az ukrán hadsereg rendes tagjaként vett részt az ország északi és keleti részén zajló ellentámadásokban. Ott volt például az Izjum és a Liman visszafoglalásáért vívott harcokban is.

A fiatal katona folyamatosan tartja a kapcsolatot az apjával, sms-üzenetekben írnak egymásnak. Artur azonban mélyen ellenzi azt, hogy Oleg az ellenség oldalán harcol hazája ellen.

„Szó szerint a frontvonal ellenkező oldalán vagyunk, de csak egyikünk harcol a helyes ügyért.”

A 27 éves férfi katonacsaládba született a Kijev mellett fekvő Boriszpilben. Édesapja Donyeckből származik, egy évtizeden át szolgált az ukrán hadseregben. Miután Oleg 2011-ben elvált Artur édesanyjától, Oroszországba költözött, hogy munkát keressen. 2016-ban aztán csatlakozott a donyecki szeparatista erőkhöz, két évvel azután, hogy Oroszország elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától.

„Sokkolt, amikor elmondta, hogy a donyecki milícia tagja lesz. Számomra, ahogy sok ukrán számára is, ez a háború 2014-ben kezdődött. Ez tehát azt jelentette, hogy átállt az ellenséghez”

- mondta Artur.

Elmondása szerint apja fokozatosan elkezdte felvenni az orosz álláspontot, még mielőtt csatlakozott az ellenséges erőkhöz.

„Bekebelezte az orosz propaganda. Azt hittem, nem fog engedni ennek, okosabb lesz ennél, de tévedtem.”

Ahogy nőtt a feszültség Oroszország és Ukrajna között a háború kezdete óta, úgy nőtt a távolság az apa és fia között is. Amikor március elején a legtöbb orosz csapatot visszaverték az ukrán Kijevben, Artur videóüzenetben gúnyolódott apjának: „Sétálok körbe-körbe, de egyetlen oroszt sem látok, úgy tűnik, felszívódtak. Nem értem, hol vannak?”. Oleg erre azt válaszolta, hogy hamarosan fordul a kocka, és ismét arra kérte fiát, hogy dobja el a fegyvert.

„Akkor már láttam, hogy egyre kevésbé hisz az orosz győzelemben. Ahogy Ukrajna egyre nagyobb területen ért el sikereket, ő egyre elkeseredettebb lett.”

De még akkor is kitartott az orosz propaganda mellett, amikor előkerültek a bucsai tömegmészárlások bizonyítékai. Oleg azt állította, hogy az erről szóló jelentések hamisak, és még a fia sem tudta meggyőzni ennek ellenkezőjéről.

„Mondtam neki, hogy én magam is voltam Bucsában, és mindent a saját szememmel láttam. De rájöttem, hogy reménytelen eset. Ez után már nem győzködtem semmiről, fölösleges időpocsékolás volt.”

Amikor Arturnak és társainak sikerült felszabadítani Izjumot az ellentámadások során, Oleg azt üzente neki: „Örülj, amíg tudsz!” Fia így válaszolt: „Olyan vagy, mint a rosszfiúk a horrorfilmekben. Amikor a gonoszt legyőzik, mindig azt ígéri, hogy visszatér”.

Ez volt az egyik utolsó üzenetváltásuk. Arra a kérdésre, hogy ha szembekerülne apjával a csatatéren, mit tenne, a fiatal férfi ezt mondta:

„Nem hiszem, hogy le tudnám lőni, vagy ő lelőne engem. Ki tudná megölni a saját apját?”

Szerinte nem valószínű, hogy ez a közeljövőben előfordulhat, mivel apja egy donyecki katonai bázison állomásozik. Mint mondta, sok erő kellett neki ahhoz, hogy ne hagyja, hogy a harag és a gyűlölet feleméssze. Hiába írta neki azt Oleg nemrégiben, hogy a legjobbat akarja neki, hogy boldog és egészséges legyen, a katona szeretné, ha apja megbűnhődne.

„Azt gondolom, ezért a bíróság elé kell állnia és büntetést kell kapnia. Szeretném látni, ahogy a világa összeomlik, amikor a tanúja lehet a győzelmünknek. Apám elárulta a családunkat és a hazánkat is. Én a hazám iránti szeretetből harcolok.”

Artur a végsőkig akar küzdeni, de tart attól, hogy „a vak gyűlölet élve felfalja” és egyszerűen kiég, mielőtt a háború véget érne. Ha sikerül túlélnie, szeretne filmkészítésssel foglalkozni Kijevben, ugyanis ez már régi nagy vágya. Emellett segíteni akar a poszttraumás stressz szindrómában szenvedő katonáknak is.

Mint mondta, azért mesélte el a történetét, mert tudja, hogy nagyon sok ukrán küzd hasonló családi problémákkal.

„Azt akartam ezzel üzenni, hogy nem vagytok felelősek a családtagjaitok döntéseiért. Attól nem leszel kevésbé hazafi, hogy az apád bűnöző.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vucic öt tonna marihuána miatt magyarázkodik, közben sorra rúgják ki a nyomozókat
Rekordfogásként értékelte a szerb belügyminiszter a 7-10 millió euró értékű kábítószer lefoglalását. Közben a parlament elfogadta a vitatott Mrdic-törvényt, amely korlátozza az ügyészség függetlenségét.


Magyarázkodásra kényszerül Aleksandar Vucic szerb elnök, miután Észak-Macedóniában felmerült, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párthoz köthető körök állami segítséggel csempészhettek több tonna marihuánát Szerbiába. A hatalmas mennyiségű kábítószerre január végén a párt egyik politikusának, Rade Spasojevicnek a krusevaci raktárában bukkantak rá a hatóságok. Ivica Dacic szerb belügyminiszter rekordfogásról beszélt, amely Szerbia történetében is a legnagyobb; a lefoglalt drog értékét 7 és 10 millió euró (2,67–3,82 milliárd forint) közé becsülte – írta a hvg.hu.

A példátlan mennyiség ellenére a nyomozást beárnyékolja, hogy az ügyön dolgozó több kulcsfigurát is gyors egymásutánban menesztettek:

leváltották Irena Bjelos ügyésznőt, valamint a kábítószer-ellenes szolgálat vezetőjét, Rasa Popovicot és helyettesét is. Mindeközben a szerb törvényhozás elfogadta az úgynevezett Mrdic-törvényt, amely korlátozza az ügyészség függetlenségét, és megteremti a politikai ellenőrzés lehetőségét.

Egy szerbiai magyar portál szerint a rendőri állományban egyre nagyobb az elégedetlenség a Vucic-rezsimmel szemben a politikai érdekek alapján történő kinevezések miatt.

A drog a jelek szerint Észak-Macedóniából érkezett, ahol 2016 óta legális az orvosi célú marihuánatermesztés. A szerb nyomozással párhuzamosan ott is vizsgálódnak: a szkopjei Ohis vegyi gyár környékén tartott razzia során további tíz tonna marihuánát találtak. A macedón rendőrség az Alfafarm nevű cég több munkatársát is körözi. A vállalat 2023-ban alakult, és 2024 márciusától rendelkezik termesztési engedéllyel.

A januári fogás ügyében Aleksandar Vucic is megszólalt, aki határozottan tagadta, hogy állami alkalmazottaknak közük lenne az ügyhöz. Ezzel szemben a Macedóniai Szociáldemokrata Unió közleményben tudatta:

szerintük ekkora mennyiségű kábítószer csak úgy juthatott át a szerb–macedón határon, ha a csempészeket mindkét oldalon kormányzati szereplők segítették.

Nem ez az első eset, hogy Aleksandar Vucic neve illegális marihuánatermesztéssel kapcsolatban merül fel. 2021-ben a szerb államfő védelmébe vette Predgrag Koluvját, akit az ügyészség több tonna marihuána termesztésével vádolt, ám végül csupán 88 gramm kannabisz birtoklásáért indult ellene eljárás. Koluvját a szerb sajtó drogbáróként emlegeti, noha hivatalosan biokertészettel foglalkozott. A farmján – ahol 2015-ben Aleksandar Vulin akkori belügyminiszter is megfordult – a rendőrök 65 ezer tő marihuánát foglaltak le.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nem, nem hibáztam” - Trump nem kér bocsánatot az Obamáékat majomként ábrázoló videó után
Egy 62 másodperces, AI-manipulált videót tettek közzé Donald Trump Truth Social-oldalán. A posztot a Fehér Ház előbb védte, majd a kétpárti felháborodás nyomására 12 óra múlva eltávolították.


„Nem, nem hibáztam” – mondta Donald Trump újságíróknak, miután a Fehér Ház eltávolította azt a videót a Truth Social oldaláról, amelynek végén Barack és Michelle Obamát majomként ábrázolták. Az elnök azzal védekezett, hogy csak a klip elejét látta, amely a választási csalásról szólt, a rasszista részt nem, és bár elítéli azt, bocsánatot nem kér.

A 62 másodperces videó csütörtök késő este került ki Trump közösségi oldalára. Az összeállítás nagyrészt a 2020-as választásokkal kapcsolatos, már többször cáfolt állításokat sorolta,

a végén azonban egy rövid, mesterséges intelligenciával manipulált betét jelent meg, amely a volt elnöki párt majomtestekre montírozva mutatta, miközben a The Lion Sleeps Tonight című dal szólt.

A posztot a közzététel után nagyjából 12 órával, pénteken vették le. A Fehér Ház kommunikációja is fordulatot vett: Karoline Leavitt szóvivő először „internetes mémként” védte a klipet, és arra kérte a kritikusokat, „hagyják abba az álmérgelődést”, később azonban egy másik hivatalos közlemény már egy stábtag tévedésére hivatkozott, és bejelentette a törlést.

A videó republikánus oldalon is kritikát váltott ki. „Imádkoztam, hogy hamis legyen, mert ez a leginkább rasszista dolog, amit láttam ettől a Fehér Háztól” – mondta az Axiosnak Tim Scott dél-karolinai szenátor. John Curtis utahi szenátor pedig „nyíltan rasszistának és megbocsáthatatlannak” nevezte a megosztást. „Donald Trump videója vállaltan rasszista, undorító és teljesen elvetemült” – közölte az NAACP, az Egyesült Államok legnagyobb fekete polgárjogi szervezete, kiemelve, hogy a bejegyzés a Fekete Történelem Hónapjában jelent meg. Hakeem Jeffries, a képviselőház demokrata vezetője egy videóüzenetben „rosszindulatú dögnek” nevezte Trumpot.

A The Washington Post részletes cikke szerint a klipben felhasznált betét egy Trump-párti mémkészítő anyagából származik, a megosztott verzión az @XERIAS_X vízjel látható. A feketéket majomként ábrázoló toposz egy évszázados, dehumanizáló rasszista eszköz. A volt elnöki pár egyelőre nem reagált a történtekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elfogatóparancsot adtak ki a Magyarországon bujkáló volt lengyel miniszter ellen
Zbigniew Ziobrót bűnszervezet irányításával és közpénzek elsikkasztásával gyanúsítják a lengyel hatóságok. A volt miniszter ellen 26 bűncselekmény miatt adtak ki körözést, de kiadatása bizonytalan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 07.



Országos elfogatóparancsot adott ki péntek este a lengyel ügyészség Zbigniew Ziobro, a Jog és Igazságosság (PiS) volt igazságügyi minisztere ellen, aki saját közlése szerint Magyarországon tartózkodik, miután januárban politikai menedékjogot kapott. A varsói rendőrség hivatalos oldalán közzétette a körözést Ziobro fényképével és adataival,

mert a politikus az ügyészség szerint bujkál a hatóságok elől.

A pénteki elfogatóparancsot egy nappal korábbi bírósági döntés előzte meg, amely elrendelte a volt miniszter ideiglenes letartóztatását. A vádhatóság azzal érvelt, hogy fennáll a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye. „A bíróság elismerte a bűncselekmények elkövetésének magas valószínűségét” – mondta Piotr Woźniak helyettes főügyész a döntés után.

A Tusk-kormány által felállított új ügyészség összesen 26 bűncselekménnyel gyanúsítja Ziobrót, köztük bűnszervezet irányításával, valamint a bűncselekmények áldozatainak szánt Igazságosság Alap pénzeinek politikai célú felhasználásával. A vádak szerint ebből a keretből finanszírozták többek között a Pegasus kémszoftver beszerzését is. A lengyel ügyészség több mint 143 millió zloty, átszámítva körülbelül 13,1 milliárd forintnyi közpénz politikai célú felhasználását vizsgálja.

Ziobro januárban maga jelentette be, hogy Magyarországon tartózkodik, miután a magyar kormány menedékjogot biztosított számára. „Úgy döntöttem, külföldön maradok, amíg Lengyelországban vissza nem állnak a jogállamiság valódi garanciái” – közölte Ziobro a The Guardian szerint. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hírre szarkasztikusan csak annyit írt: „Logikus döntés.” A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külügyminiszter akkor megerősítette, hogy „több” olyan személy is kapott menedéket, aki Lengyelországban „politikai üldöztetésnek” lenne kitéve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az adatvédelmi hatóság nem vizsgálja, hogyan kerültek a kormányhoz a gyöngyösi tüntetők személyes adatai
A NAIH elnöke szerint a gyöngyösi tüntetők a demonstráción való részvétellel a közéleti viták alakítóivá váltak. A hatóság így nem vizsgálja, hogyan kerülhettek a tüntetők különleges bűnügyi adatai a kormánypártokhoz.


Hivatalból nem vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogyan kerülhettek a kormányhoz a Lázár János gyöngyösi fórumán tüntető romák állítólagos bűnügyi adatai – írja a 24.hu. A hatóság elnöke szerint az érintetteknek maguknak kell eljárniuk az ügyben, és azokhoz kell fordulniuk, akik a felvételeket nyilvánosságra hozták.

Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a lap kérdéseire azt válaszolta, hogy az adatkezelés érintettjei „érintetti joggyakorlással élhetnek a videót nyilvánosságra hozó adatkezelők felé, melyben tájékoztatást kérhetnek az általuk kifogásolt adatkezeléssel kapcsolatos információkról”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bűncselekményekkel vádolt tüntetőknek Lázár Jánoshoz kellene fordulniuk felvilágosításért.

Az ügy azért is kényes, mert a bűnügyi személyes adatok különleges védelem alatt állnak, és az állítólagos priuszok még Orbán Viktorhoz sem juthattak volna el jogszerűen. Péterfalvi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat konkrét jogszabályok rögzítik, beleértve azt is, hogy ezeket a különleges személyes adatokat ki, hogyan, milyen körülmények között ismerheti meg.”

A hatóság elnöke szerint az ügyben két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelme ütközik.

Álláspontja szerint azzal, hogy a tüntetők részt vettek a demonstráción, a közéleti viták aktív alakítójává váltak, ezért „az őket érintő vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell tűrniük.”

A hatóság gyakorlata szerint az ilyen alapjog-ütközést megvalósító esetekben csak kérelemre járnak el.

Mindeközben az Amnesty International már beadvánnyal fordult az adatvédelmi hatósághoz és a Legfőbb Ügyészséghez is a tüntetők adatainak politikai célú felhasználása miatt. A jogvédő szervezet vitatja, hogy a bűnügyi adatok megszerzése és nyilvánosságra hozatala jogszerű lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk