News here
hirdetés

HÍREK

Átadták Tatán a felújított Esterházy-kastélyt

A több évig tartó korhű rekonstrukció a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) beruházásában összesen 2,4 milliárd forintból valósult meg a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül.

Link másolása

hirdetés

Átadták Tatán a felújított Esterházy-kastélyt; a több évig tartó korhű rekonstrukció a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) beruházásában összesen 2,4 milliárd forintból valósult meg a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül - tájékoztatott Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. "A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében 30 műemlék, 18 kastély és 12 vár újul meg. Nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem falaik között új szakmai közösségek jönnek létre, új programok indulnak, melyek hosszú távon is kiállják az idők próbáját" - mondta kedden az átadás előtti köszöntőjében a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely rámutatott, hogy a kastélyprogram esetében az a feladat, hogy fel kell tárni a múltat, meg kell érteni az épületek jelentőségét és olyan tartalommal kell megtölteni azokat, melyek szolgálják a helyi közösséget, segítenek a gyökereink megerősítésében, kultúránk megőrzésében.

Bencsik János (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, az Esterházyak nemzedékei által létrehozott értékek egyik legjelentősebb eleme az Öreg-tó partján található kastély, melynek felújításával a várral és az angolparkkal együtt egyedi, Tata arculatát meghatározó kulturális együttes jött létre. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosának ismertetője szerint a kastély felújítása során megvalósult a főépület és az úgynevezett kiskastély déli szárnyának teljeskörű rekonstrukciója.

A főépület teljes szerkezeti megerősítését követően megújult a tetőszerkezet, és megtörtént a belső udvar rekonstrukciója.

A közel 3000 négyzetméter alapterületű kastély 700 négyzetméterén sikerült megőrizni az eredeti táblás és rombusz alakú parkettát. A fürdőszobákban jó minőségben maradtak fenn az eredeti márvány- és hollandi csempés burkolatok. A felújított kastély emeleti és földszinti teremsorában korhű bútorok és festmények idézik meg a barokk hétköznapok hangulatát. A ma Ausztráliában élő Francesca Esterházy Blackwell jóvoltából számos, a tatai kastélyból elszármazott műtárgy került be a család történetét bemutató kiállításba. A kastélyban tárlat mutatja be az Esterházy család nemzetközi szerepét és a város fejlődésére gyakorolt hatását. Emellett a látogatók betekintést nyerhetnek a kastély diplomáciatörténeti jelentőségébe, hiszen az Esterházyak korában számos magas rangú eseménynek adott otthont az épület.

A tatai Esterházy-kastélyegyüttes turisztikai fejlesztése elnevezésű projekt 1,5 milliárd forint európai uniós és 900 millió forint hazai forrásból valósult meg.

A tatai Esterházy-kastély 1765 és 1780 között épült Esterházy Miklós, a magyar testőrség kapitányának rezidenciájaként. Az épületben a II. világháború után idegszanatóriumot rendeztek be, de ez nem okozott jóvátehetetlen károkat, több helyiségében eredeti állapotban maradtak meg a kandallók, a kályhák és a díszes gipszstukkók. A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró úgynevezett bécsi vagy schönbrunni békét, 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban, 1921 októberében pedig itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Zelenszkij: A háború után a lefoglalt orosz vagyonból kellene fizetni Ukrajna kártérítését
Az ukrán elnök szerint az oroszok így megéreznék minden kilőtt rakéta súlyát.

Link másolása

hirdetés
Ha a háborúnak vége lesz, akkor az ukrajnai károkat az oroszok lefoglalt vagyonából kellene helyreállítani, közölte az ukrán elnök

- írja a Reuters alapján a hvg.hu.

Az elnök azt javasolta, hogy az Ukrajnát támogató országok írásban vállalják, hogy a náluk lefoglalt orosz vagyont egy kártérítési alapba beteszik, majd ebből finanszírozzák a háború után az Ukrajnát ért károk helyreállítását.

Szerinte az oroszok így megéreznék minden kilőtt rakéta súlyát. Azt még nem tudni, hogy az országok hogyan reagálnak a felkérésre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
HÍREK
Litvánia teljesen levált az orosz energiáról, függetlenedtek az olaj-, a villamos energia és a földgázellátásban is
A klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített az energiagondok megoldásában, növelik a szél- és napenergia szerepét, és egyre több biomasszát használnak.

Link másolása

hirdetés
Vasárnaptól teljesen levált Litvánia az orosz energiaellátásról

- közölte a vilniusi energetikai minisztérium.

A döntés értelmében függetlenedtek az olaj-, a villamos energia és a földgázellátásban is. A lépés nem csak az energiafüggőség csökkentéséről szól, hanem az ukránok melletti szolidaritást is kifejezi - írták. „Le kell állítanunk az orosz hadigépezet finanszírozását” - közölte Dainius Kreivys energiaminiszter korábban.

A megoldás a helyi megújulóenergia-termelés és a rendszerek összehangolása lesz,

most még EU-országokból érkező importtal egészítik ki, de terveik szerint akár exportálni is képesek lesznek majd.

Növelik a szél- és napenergia szerepét,

miközben bezárták az oroszok által épített atomerőművet.

Litvánia április elsején jelentette be, hogy nem használnak többé orosz földgázt, főleg amerikai és norvég földgázra álltak át. Közben megnyílt a lengyel-litván gázvezeték is, íg a balti államok bekapcsolódhattak az Európai Unió energiarendszerébe.

hirdetés

"A vezeték összeköti a balti államokat Európa többi részével. Ezt azt is jelenti, hogy Európa problémái a balti országok problémái lettek" - nyilatkozta Martynas Nagevicius.

Április elseje óta Litvánia olajfinomítói sem használnak orosz olajat.

A klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített az energiagondok megoldásán. A távfűtéses lakásokban a korábbi orosz gáz helyett 2020 óta már biomasszát használnak 80 százalékban - írja a hvg.hu.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
HÍREK
Kocsis Máté „nagy ívben tesz” Jakab Péterre, aki végrehajtót küldene rá
Jakab szerint Kocsis pert vesztett vele szemben és bocsánatkérésre is kötelezték, de ezt nem hajlandó megtenni.

Link másolása

hirdetés

Facebookos harcba kezdett Jakab Péter és Kocsis Máté. Az ügy előzménye, hogy korábban – szintén egy videóra hivatkozva – a Fidesz frakcióvezetője azt állította, hogy a Jobbik elnöke fizikai bántalmazással fenyegetett meg egy munkást.

Jakab azt állítja, hogy a bíróság már bocsánatkérésre kötelezte Kocsist. Hozzátette, hogy „legalább kérjen bocsánatot, ha már hazudott”.

„Azt hazudta, hogy veréssel fenyegettem meg egy melóst. Bepereltem. Nagy ívben tett rá”

írja az ellenzék politikusa, aki azt is közölte: végrehajtót fog küldeni a fideszes politikusra.

Kocsis Máté nem maradt adós a válasszal, szintén a Facebookon azt írja:

„Nem a peredre teszek nagy ívben, hanem rád. Hogy ez zavar téged, annak örülök”

– replikázott a frakcióvezető, aki hozzátette: „látom, a zaklatási balhétok viszont nem zavar. Abban nem perelsz és nem jelentesz fel senkit”.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
HÍREK
Orbán Szerbiában: „Átgondolatlan szankciókkal Oroszország ellen nem szabad megterhelni a magyar gazdaságot”
Szerinte az ukrajnai válság sok mindent felforgatott, felértékelődött például a Budapest-Belgrád vasútvonal jelentősége is.

Link másolása

hirdetés

Magyarország és Szerbia számíthat egymásra, „ez a két ország biztonságban van, legyen szó gázról, vagy éppen élelmiszeripari termékekről” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a szerbiai Újvidéken.

A kormányfő a 89. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár megnyitóján beszédében kiemelte: ő és a szerb elnök is választást nyert, és „ilyenkor gondtalan pihenés jár az embernek”, de látni az inflációt, a növekvő árakat, a fenyegető éhínséget a világ számos pontján és a katonai összecsapásokat Ukrajna területén. Jó hír azonban, hogy Magyarország és Szerbia számíthat egymásra, és mindkét ország erős mezőgazdaságban, „tulajdonképpen Európa fontos élelmiszer-tartalékát jelenti Szerbia és Magyarország” – magyarázta.

A vásáron – amelynek díszvendége Magyarország – a miniszterelnök kifejtette: „Szerbia fölkészült a télre”; alaposan fel kell készülni, „és úgy látom, hogy önöknek ez sikerült”. „Mi is jó úton vagyunk, de nekünk még van néhány döntés, amit meg kell hoznunk” – tette hozzá.

Úgy vélte, ráadásul a katonai konfliktus Ukrajnában is nehéz helyzetbe hozza mindkettejüket. Azt mondta a szerb elnöknek, hogy

„nektek azért nehéz, mert nem vagytok tagjai az uniónak, nekünk meg azért nehéz, mert a tagjai vagyunk”. Nehéz itt okosnak lenni – jegyezte meg.

Hangsúlyozta akármilyen viták lesznek az EU-n belül vagy kívül, mindent meg fognak tenni, hogy egyeztessék az álláspontjaikat és segítsék egymást a nemzetközi fórumokon is.

hirdetés

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy sokan kritizálták nagy programjukat, a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Most, hogy az Ukrajnán keresztüli szállítás teljesen bizonytalanná vált, felértékelődik ez a beruházás – vélekedett.

A kormányfő emlékeztetett: 2020-ban és 2021-ben a hősök az ápolók és az orvosok voltak, ennek és a következő évnek a hősei pedig „a mezőgazdászok lesznek, akik nagyon nehéz körülmények között kell, hogy dolgozzanak, helytálljanak, gyorsan változó körülményekhez kell alkalmazkodniuk”, és rajtuk múlik, hogy lesz-e kenyér az asztalon, lesz-e éhínség a világban, vagy képesek vagyunk-e ellátni az embereket.

Kiemelte: fontos érdek, hogy a világban mindenkit el tudjanak látni kenyérrel, mert ha nem sikerül, akkor óriási tömegek indulnak meg majd Európa felé már nemcsak a jobb élet reményében, hanem a túlélésért, és „akkor az a migráció, ami eddig volt, az egy gyermekmese lesz ahhoz képest, ami ezután következik”.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország nem fogad el olyan brüsszeli döntéseket, amelyek gazdaságilag észszerűtlenek, és amelyek olyan áremelkedést jelentenének, hogy lehetetlenné tennék a teljes mezőgazdasági kapacitás kihasználását.

Magyarország egy tízmilliós ország, de ha jól gazdálkodnak, húszmillió embert tudnak élelemmel ellátni

– magyarázta.

Közölte: ehhez az kell, hogy „mindenfajta átgondolatlan intézkedésekkel, olyan szankciókkal Oroszország ellen, amelyek tönkreteszik a magyar gazdálkodást, egy atombombával érnek föl, ezekkel nem szabad megterhelni a magyar gazdaságot”, mert akkor nemcsak Magyarországot nem tudják ellátni, de nem tudják ellátni azokat sem, akik később „migránsként jelennek meg a határainkon”. A politika fontos, a háborút sem lehet figyelmen kívül hagyni, de a gazdaságban most ésszerű döntésekre van szükség, „mert egyébként nagy baj lesz”, és nem is Szerbiában és Magyarországon, hanem a világ más részein – mondta.

Az eredmények többet mondanak minden szónál – hangsúlyozta ugyanitt Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök, hogy milyen mértékben javult Magyarország és Szerbia kapcsolata az utóbbi években.

Mint mondta, Magyarország hét évvel ezelőtt még csak a hetedik helyen állt a kereskedelmi árucsere mértékét tekintve, mára azonban Szerbia második legfontosabb partnerévé vált, ami a kapcsolatok jelentős javulását mutatja. Ez azt bizonyítja, hogy megvan a kölcsönös bizalom és tisztelet, valamint a kölcsönös érdek is – húzta alá.

Vučić rámutatott, hogy nagyon nehéz tél vár az egész világra. Kiemelte, hogy a Szerbiában élők ezt még nem tapasztalják, nem látják, mert Szerbiában minden van, de fel kell készülni minden eshetőségre. Hozzátette, hogy Orbán Viktorral arról tárgyalt a vásár megnyitója előtt, hogyan lehetne túlélni ezt a válságot, és hogyan lehetne egymás segítségére a két ország.

Mivel Szerbia és Magyarország is jelentős mezőgazdasággal rendelkezik, ezen a területen valószínűleg nem lesz szükség egymás megsegítésére, de ha bármiben is hiányt szenvedne egyik vagy másik ország, a szomszédja kész segíteni rajt

– húzta alá a szerb elnök.

Közölte, ha nem ér véget az ukrajnai háború, a világ egynegyede komoly élelmezési gondokkal fog küzdeni. „Ezért fontos, hogy az energiahordozókat és az élelmiszereket is bebiztosítsuk saját magunk számára” – szögezte le, majd úgy folytatta: „ha együttműködünk, akkor mindannyiunk számára könnyebb lesz”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk