HÍREK
A Rovatból

Átadták az új komáromi Duna-hidat



Magyarország és Szlovákia megmutatta, hogy a világjárvány idején is tud a nemzeteiket összekötő hidakat építeni - jelentette ki Igor Matovic, szlovák miniszterelnök a szlovákiai Révkomáromot Komárommal összekötő új Duna-híd (Monostori híd), ünnepélyes átadásán csütörtökön.

A szlovák miniszterelnök szerint "kicsit furcsa" ugyan, hogy akkor adnak át egy hidat, amikor le vannak zárva a határok, de éppen ezért fontos most megmutatni, hogy készülhetnek új hidak.

"Függetlenül attól, hogy lehetnek itt még intézkedések a világjárvány miatt, meg tudjuk mutatni, hogy most is tudunk a nemzeteinket összekötő hidakat építeni és a jövőben is ezt fogjuk tenni"

- fogalmazott Igor Matovic.

Kiemelte: a térségben élő emberek ősei évszázadokon keresztül együtt éltek és nem voltak köztük határok, de száz évvel ezelőtt valami olyan történt, amitől a Duna alkotta természetes határ valami olyanná vált, ami évtizedekig elválasztotta őket egymástól. Ennek ellenére ezeket a kapcsolatokat nem lehet megtagadni, és ezért is fontos a mostanihoz hasonló hidakat építeni, amelyek az "egységgé válás jelképei."

"Évszázadokon keresztül együtt éltünk és a továbbiakban is együtt fogunk élni. Lehet, hogy a folyó által elválasztva, de egy olyan folyóval, amelynek partjait talán majd új hidak kötik össze. És én örülök neki, hogy újabbakat építünk majd"

- hangsúlyozta Igor Matovic. Megjegyezte: nagyon szép jelképnek tartja azt is, hogy az Európai Unió résztámogatásával sikerült a két nemzetet összekötő hidat építeni.

Az ünnepélyes átadón Orbán Viktor, magyar- , illetve Igor Matovic szlovák miniszterelnökökön kívül Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László innovációs miniszter és Andrej Dolezal szlovák közlekedésügyi miniszter is részt vett.

Az új komáromi Duna-híd megépítéséről 2012-ben írt alá szándéknyilatkozatot a magyar és a szlovák kormány. Építési engedélyeit 2014-ben adták ki az illetékes hivatalok, a projekt 2015-ben nyert részfinanszírozási támogatást a CEF uniós alapból. A hatszáz méter hosszú, hétezer tonnás acélszerkezetű híd kétsávos, nehéz járművek és munkagépek is használhatják. Építése 2017 októberében kezdődött. A Monostori híd a Duna legmagasabb hídja, Szlovákiában pedig sorban a tízedik Duna-híd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Katonai bemutatót tartott a honvédség egy óvodában, gázálarcot is adtak a gyerekekre, de az eseményről készült képek időközben eltűntek
A nyíregyházi intézményben tartott rendezvényen a gyerekek kilenc állomáson ismerkedtek meg a katonáskodással, egyenruhát és rohamsisakot is felpróbálhattak. Mentőautót és katonai teherautót is vittek nekik.


A Magyar Honvédség egy nyíregyházi óvodába látogatott el, ahol a gyerekek kilenc állomáson keresztül ismerkedhettek meg a honvédelem világával – írja Hadházy Ákos Facebook-oldalán. Az intézmény udvarán felállított pontokon a katonák különböző felszereléseket is bemutattak.

A május 14-én közzétett óvodai Facebook-bejegyzés szerint a kicsik gázálarcot, rohamsisakot és egyenruhát is felpróbálhattak. A program része volt egy mentőautó és egy szovjet időkből származó Ural teherautó is, amelyekkel az óvodások számára még különlegesebbé tették az élményt.

A bejegyzésben az óvoda úgy fogalmazott:

„Mindezek hozzájárultak, hogy a gyerekek megértsék, a segítségnyújtás, a felelősség és a bátorság sokféle formában megjelenhet.”

A katonai bemutatóról készült bejegyzés és a hozzá tartozó képek időközben eltűntek az intézmény közösségi oldaláról.

A programról Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is beszámolt. A politikus úgy fogalmazott:

„Kíváncsi lennék, mit szól ehhez Bagdy Emőke, vajon ez zavarja-e annyira a gyerekeket, mint egy Pride, amit ugye nem is látnak.”

Hadházy szerint a honvédség már az óvodákban is szakít a békementalitással, és a háború nulladik fázisába lépett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Alföldi Róbert a nagytakarítási törvényről: Ez nemcsak a szabad sajtóról szól, hanem arról, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van
A színész-rendező a Partizán műsorában beszélt a civil szervezeteket és a sajtót érintő törvénytervezetről. Szerinte ha most nem történik változás, nagy baj lehet.


Alföldi Róbert a Partizán szombati élő adásában osztotta meg gondolatait a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról, amely szerinte a civil szervezeteket és a szabad sajtót is veszélyeztetheti. A színész-rendezőt nem érte váratlanul a javaslat, mégis erősen megérintette.

„Nem lepett meg, nagyon fura módon kétségbeestem. Nagyon régen volt ilyen, hogy így megütött valami, hogy úristen, mi lesz itt”

– fogalmazott. Hozzátette, hogy az ilyen ügyekkel kapcsolatban nehéz közönyösnek maradni, és ha valaki mégis az, annak szerinte az lehet az oka, hogy nem megfelelően kommunikálnak a törvénytervezetről.

„Muszáj lenne elmondani, hogy bárkit, bármikor, bármilyen helyzetben érinthet. Ez az ÁVH-nak és az agitpropnak a keveréke. Ez nemcsak a szabad sajtóról szól, hanem arról, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Ugyanakkor lehet pozitívan is nézni: azt gondolom, végjáték van, a hatalmon lévők és a nem hatalmon lévők szempontjából is”

– mondta Alföldi, aki szerint, ha egy év múlva nem történik kormányváltás, akkor nehéz lesz megtartani a maradék optimizmust is, hogy változás jöhet.

A beszélgetésben szó esett a színházi világról is, ahol Alföldi tapasztalatai szerint már korábban lezajlott egy hasonló folyamat.

„A mi szakmánkban ez nagyjából szerintem lezajlott az elmúlt években. A színházról beszélek. Nagyon egyszerű a képlet: aki nem azt képviseli, amit mi akarunk, az ne legyen. Erre szoktam azt mondani a szakmámmal kapcsolatban, hogy nem három T van, hanem kettő. Tűrt nincs. Tiltott van és támogatott van”

– idézte a Blikk a művészt.

A rendező szerint a 2026-os választás más lesz, mint az előző, mivel úgy látja, hogy az emberek politikailag aktívabbá váltak.

(vi 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Oroszország a háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre Ukrajna ellen
A brutális támadásban több tucat robbanás rázta meg az országot. A drónok főként Kijev környékét és a keleti régiókat vették célba.


Egy 28 éves nő életét vesztette, legalább három ember – köztük egy négyéves gyerek – megsérült, amikor orosz dróntámadás érte Ukrajnát vasárnap hajnalban – közölték az ukrán hatóságok, amiről a Reuters számolt be. A nő a Kijevtől délre fekvő Obuhivi járásban halt meg.

„Sajnos az ellenséges támadás következtében az obuhivi járásban egy nő belehalt a sérüléseibe”

írta Mikola Kalasnyik, a Kijevi terület kormányzója a Telegramon. A megsérült embereket kórházba vitték. A környéken több lakóépület is megrongálódott.

A városban is okozott kárt egy drón: Kijev katonai közigazgatása szerint egy megsemmisített eszköz darabjai megrongálták egy nem lakóépület tetejét, de senki nem sérült meg.

Az ukrán légierő közölte, hogy Oroszország reggel 8 óráig összesen 273 drónt indított. A támadás Közép-Ukrajnát, valamint a Dnyipropetrovszki és Donyecki megyéket érintette. Az ukrán légvédelem az éjszaka során 88 drónt semmisített meg.

A légiriadók Kijevben, környékén és Kelet-Ukrajnában kilenc órán át tartottak, és csak reggel kilenc körül oldották fel őket. A hadsereg szerint az éjszaka folyamán több alkalommal is be kellett vetniük a légvédelmet. A Reuters helyszíni tudósítói robbanások hangját hallották a fővárosban és annak környékén.

Legutóbb hasonló mennyiségű drónt akkor indítottak egyszerre, amikor az invázió harmadik évfordulójának előestéjén 267 drónt számoltak.

A támadás pénteken zajló béketárgyalások után történt. Ez volt az első alkalom három év alatt, hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz ült. Nem tudtak megállapodni a tűzszünetről, de egy fogolycseréről igen: a tervek szerint a jövő héten mindkét oldal 1000-1000 hadifoglyot enged szabadon.

Szombaton az orosz hadsereg Szumi megyében csapott le, ahol egy civil buszt ért találat. A támadásban kilenc ember vesztette életét.

Zelenszkij ezt „szándékosnak” nevezte, és szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszország ellen. Moszkva szerint katonai létesítményt vettek célba.

Mindkét fél tagadja, hogy civileket támadna, de a háború kezdete óta több ezer ember meghalt, túlnyomó többségük ukrán állampolgár.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fokozott rendőri jelenlétre lehet számítani a következő napokban Budapesten
A rendőrség vasárnaptól szerdáig tart fokozott ellenőrzést Budapesten. A döntés hátterében több bejelentett demonstráció is állhat.


Vasárnaptól szerdáig fokozott rendőri ellenőrzésre kell számítani Budapest teljes területén – derül ki a rendőrség közleményből. Mint írják,

az intézkedés célja a jogsértő cselekmények megelőzése, felderítése, megszakítása, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása.

A hétvégén több eseményt is bejelentettek a fővárosban. Szombaton az Andrássy úton tartottak felvonulást az LMBTQ-jogokért. A demonstrációt az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szervezte – írja a Telex. A megmozdulást a nemzetközi homofóbia és transzfóbia elleni világnap alkalmából hirdették meg.

Vasárnap 11 órakor a Kossuth téren több civil- és szakszervezet tart nyilvános sajtótájékoztatót. A résztvevők között lesz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) is. A szervezetek a kormány úgynevezett nagytakarítási törvénye ellen tiltakoznak, amely szerintük lehetővé teszi, hogy a hatalom bármilyen számára nem szimpatikus civil szervezetet vagy sajtóterméket akadályozzon a munkájában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: