HÍREK
A Rovatból

Árvízveszély fenyegeti Magyarországot Kárpátalja felől – készültségben a vízügyesek

Az elmúlt három nap alatt egyhavi csapadék hullott le a Kárpátalján, ami miatt árvízhullámokra készülnek ezeken a területeken. Az árhullám elsősorban Kelet-Magyarországot fenyegeti.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. december 03.


Link másolása

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella közlése szerint az elmúlt napokban három nap alatt hullott le egyhavi csapadékmennyiség, leginkább az ország keleti részében, és a vízgyűjtő terület szempontjából ezzel a területtel közvetlenül összekapcsolódó Kárpátalján. Ahogy az Indexnek elmondta,

a Tarna folyón, valamint több mellékvizén is harmadfokú árvízkészültség van. A folyó szombat éjszaka tetőzött Verpelétnél 205 centiméterrel, de hamarosan érkezik a következő árhullám is

Siklós Gabriella elmondta azt is, hogy az olvadó hó is hozzájárul az árhullámokhoz. Mint mondta, vészhelyzet sehol nincs, a vízügyi szakemberek mindenhol urai a helyzetnek.

A várható fejleményekről csak annyit mondott a szóvivő, hogy szerinte sok függ attól, hogy hull-e még csapadék, és az milyen halmazállapotú lesz, valamint milyen lesz a hőmérséklet.

A sok csapadék miatt a belvízvédelmi készültséget is megerősítették.

Cibakházán, Karcagon, Kisújszálláson és Tiszavalk-sulymosnál másodfokú, míg a keleti országrészben sok helyen elsőfokú a belvízvédelmi készültség.

Az Indexnek Korábban Láng István vízügyi főigazgató elmagyarázta, hogy a klímaváltozás következményeként kialakuló nagy mennyiségű, gyorsan lezúduló esők esetén a termőföldbe azok nem tudnak leszivárogni, így

egyszerre várhatóak összességében alacsonyabb vízszintek, és mégis gyakoribb gyors és magas árvizek is.

Ráadásul Láng szerint a XIX. századi folyamszabályozás mára korszerűtlenné vált, mert a magas gátak közészorított szűk folyók nem képesek kezelni a megváltozott körülményeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Meghalt Czakó Gábor
A 82 éves korában elhunyt író 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után halt meg életének 82. évében a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész.

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott.

Czakó Gábor az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985-86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Fontos alkotásai között van a Várkonyi krónika (regény, 1978) és a Luca néni föltámadása (regény, 1987). Megváltó című - első kiadásában erősen cenzúrázott - regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedéslélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására.

Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus "kerti emlékműveket" készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.

2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként.

2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott.

(via MTI)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Sehol nincs az autópálya-matricák árában Ausztria – messze lehagyták a magyar árak az ottaniakat
Az éves pályamatrica ára ott 37 ezer, itt 57 ezer forint. Az autópályák hosszában amúgy nincs érdemi különbség.

Link másolása

Nem csak utolértük, de bőven le is előztük Ausztriát az autópálya-matricák árában – derül ki abból az összehasonlításból, melyet Hadhűzy Ákos független képviselő posztolt közösségi oldalán. Ezen az látszik:

Az éves bérlet az osztrák utakra nagyjából 37 ezer forintnyi euróba kerül, míg a magyar utakra ez 57 260 forint.

Az autópályák hosszában amúgy nincs érdemi különbség a két ország között – jegyzi meg a hírről ugyancsak beszámoló RTL –, igaz, Magyarország ebben egy picikét jobban áll. Az osztrákoknak 1 749 kilométernyi sztrádáról kell gondoskodniuk, míg Magyarországnak 1860 kilométerről.

„Mert előre megyünk, meg kanyarban előzünk”

– jegyezte meg az árakról posztolva Hadházy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor már tudhatja, kit jelöl a Fidesz köztársasági elnöknek
A miniszterelnök már kedden megkapta a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat az államfőjelöltek ismertségi és népszerűségi indexéről. Mindeközben Balatonalmádiban a Fidesz–KDNP kétnapos frakcióülésén az egyik fő téma lesz a köztársaságielnök-jelölt kiválasztása.

Link másolása

Az Index úgy tudja, hogy Orbán Viktor már kedden megkapta a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat az államfőjelöltek ismertségi és népszerűségi indexéről.

A közvélemény-kutatásban felmerült nevek: Navracsics Tibor, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Maróth Miklós orientalista.

Úgy tudni, Navracsics Tibor nem igazán szeretne államfő lenni, inkább miniszterként segítené a kormány munkáját.

Szerdától Balatonalmádiban a Fidesz–KDNP kétnapos frakcióülésén az egyik fő téma lesz a köztársaságielnök-jelölt kiválasztása, de szó lesz az önkormányzati, illetve az EP-választásról is, illetve az új gyermekvédelmi törvénycsomagról.

Az Index azt az információt is megkapta, hogy Novák Katalin nem lesz ott a parlament tavaszi ülésszakának nyitónapján az országgyűlésben.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kellemetlen... Baleset történt egy brit atomtengeralattjáró rakétakilövése során
A tesztkilövés során a rakéta a hajó mellett a vízbe csapódott, és egyszerűen elsüllyedt. Állítólag épp ekkor a hajón tartózkodott a brit védelmi miniszter is.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. február 21.


Link másolása

„Rendellenesség” történt az HMS Vanguard teneralattjáró gyakorlata során Florida partjainál, írja a brit védelmi minisztérium jelentése alapján a Sky News. A közleményből kiderül, hogy a történtek ellenére a a nukleáris elrettentő eszköz továbbra is továbbra is biztonságos és hatékony.

A január 30-i balesetről először a The Sun számolt be. Értesüléseik szerint Grant Shapps védelmi miniszter a tengeralattjárón tartózkodott, amikor célt tévesztett, majd az óceánba zuhant egy atomtöltet hordozására is alkalmas Trident ballisztikus rakéta. Legutóbb 2016-ban akadt gondja a brit haditengerészetnek egy ilyen típusú rakéta tesztkilövése során.

A The Sun úgy tudja, hogy az HMS Vanguard a víz alatt végrehajtotta a Trident II rakéta kilövését. Az első fokozat gyorsítórakétái azonban nem gyulladtak be, így a robbanófej-utánzatokkal felszerelt 60 tonnás rakéta az Atlanti-óceánba csapódott és elsüllyedt. A lapnak nyilatkozó forrás szerint a Trident a tengeralattjáró mellett pottyant a vízbe és egyszerűen elsüllyedt.

Az eset azért különösen kínos, mert nemrég fejezték be az HMS Vanguard 500 millió font (226 milliárd forint) értékű felújítását. A tengeralattjáró az utolsó teszteken vett részt, mielőtt visszatért volna a nukleáris járőrözésre.

Az Egyesült Királyságnak négy nukleáris fegyverzettel felszerelt, elrettentésre használt tengeralattjárója van, melyek az országot vagy szövetségeseit ért támadás esetén válaszcsapásra is alkalmasak.

Link másolása
KÖVESS MINKET: