„Ártalmas tevékenységgel” vádolja Kínát az Egyesült Államok

Ahogy arról korábban írtunk, kedd éjjel Halász János benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot. Ennek értelmében bármilyen, külföldről pénzt elfogadó civil szervezetet vagy sajtóterméket súlyos büntetéssel sújthatnak: elvehetik az adó 1%-os felajánlások lehetőségét, és a támogatás 25-szörösének azonnali visszafizetésére kötelezhetik az adott szervezetet.

Tompos Márton, a Momentum elnöke szerint Magyarország előtt most nagy próbatétel áll. A politikus Facebook-oldalán arról írt, hogy szerinte ez nemcsak egy újabb szabályozás, hanem „kivégzik MINDEN független magyar sajtóterméket, kivégezhetnek MINDEN kormányfüggetlen civil szervezetet, ami közügyekkel foglalkozik, és büntethetővé teszik az uniós pénzek felhasználását”.

Azt írta, a törvényjavaslat gyakorlatilag felszámolja a magyar nyilvánosság kormánytól független maradékát, a civil szféra közügyekben is aktív szereplőinek maradékát, valamint az uniós pénzek kormánytól független lehívásának és felhasználásának minden lehetőségét.

Tompos szerint a Fidesz ezzel megkezdte Orbán Viktor március 15-én beígért „tavaszi nagytakarítását”. A Momentum elnöke úgy fogalmazott, hogy a következő hetekben dől el, lehet-e még Magyarország demokrácia.

A Momentum minden pénzét, jogi tudását és politikai lehetőségét felhasználja majd, hogy ezt megakadályozza.

Felidézte azt is, hogy korábban már szóltak, a gyülekezési törvény csak a kezdet volt. Úgy véli, a Tisza Párt akkor nem állt melléjük. Most megint figyelmeztet:

Azt írta, most dől el, hogy a magyaroknak tényleg Mohács kell-e, vagy képesek saját kezükbe venni a sorsukat.

A Momentum az elmúlt héten azzal került be a hírekbe, hogy több egykori vezető politikusa is hátrébb lépett vagy erre szólított fel. Miután Orosz Anna visszaadta parlamenti mandátumát, a párt egykori elnöke, Fekete-Győr András azt javasolta, hogy ne induljanak a 2026-os választáson. Korábban Hajnal Miklós, majd Tóth Endre és Gelencsér Ferenc képviselők már be is jelentették, hogy nem indulnak parlamenti mandátumért egyéniképviselő-jelöltként.

Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke azután vállalta be a 300 km-es távot, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbán Viktort, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.

A túra előtt beszédet is mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.

A beszéd után útnak is indult a menet, Magyar Péter túrazsákkal a hátán egy kisebb tömeggel kezdte meg a sétát.

Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter, hogy gyalog tegye meg az utat Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke a békéért és a nemzet egységéért vállalta a közel 300 kilométeres távot. A túra előtt beszédet mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.

„Egymillió lépést teszünk, nem hagyjuk, hogy még jobban megosszák a magyar embereket, hogy még mélyebb árkokat ássanak” – hangsúlyozta a politikus, aki azt is elmondta, hogy útja során külhoni magyarokkal is szeretne találkozni.

Magyar Péter korábban közösségi oldalán jelentette be az akciót, és azt is hozzátette: „Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért.” A politikus azt szeretné, ha minél többen csatlakoznának hozzá, akár csak néhány kilométerre is. A magyar-román határt egy kis, legfeljebb húszfős csapattal tervezi átlépni.

A gyaloglás apropóját az adta, hogy Orbán Viktor nemrég Tihanyban, a felújított apátság átadásán kijelentette: egyetért George Simion román politikussal, aki így fogalmazott: „Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.” Magyar Péter ezt úgy értékelte, hogy „a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet”.

„Nem magyar áll szemben a magyarral, mi komolyan gondoljuk, hogy nincs jobb, nincs bal, csak magyar” – fogalmazott beszédében, és hozzátette: bárki, aki annak született vagy annak vallja magát, magyar.

A Tisza Párt elnöke a beszéd végén felolvasott egy nyilatkozatot is, amelyben arról beszélt, milyen feltételek mellett hajlandó válaszolni újságírói kérdésekre.

Orbán Viktor keddi szavaira reagálva Magyar Péter azt mondta: „Tegnap a hatalom átlépett ismét a Rubiconon, vádolnak minket jó kommunista módjára azzal, amit ők tettek.” Szerinte az Orbán-kormány „külföldi hatalmak kottájából játszik”, és bejelentette, hogy feljelenti a miniszterelnököt. A miniszterelnök szerint a Tisza Párt segít az ukránoknak”, és „tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban”.

Kocsis Máté és Barthel-Rúzsa Zsolt közös sajtótájékoztatót tartott a Nemzetbiztonsági Bizottság szerdai ülését követően. Az ülés egyik témája a magyar-ukrán kémügy volt, amelyben Ukrajna először leplezett le egy magyar katonai hírszerzéshez tartozó ügynökhálózatot. Magyarország válaszul két ukrán kémet utasított ki.

Kocsis Máté szerint a magyar szolgálatok már régóta érzékelik az ukrán szolgálatok intenzív tevékenységeit. Azt mondta:

Kocsis arról is beszélt, hogy a Tisza Párt politikusai megtámadták a honvédelmi minisztert, miután nyilvánosságra hoztak egy felvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf többek közt azt mondta: „szakítunk békementalitással, hogy átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Szerinte ezzel Ruszin-Szendi Romulusz (egykori vezérkari főnök) az ukránok kezére játszott, mert pár órával később az ukrán sajtó közzétette azt a felvételt, amit már egy hónappal korábban készítettek a magyar kémek elfogásáról.

Május 9-én, a videó megjelenése után a magyar titkosszolgálat összekötőjét behívták Kijevben, de Kocsis szerint nem kapott semmilyen tájékoztatást. Úgy fogalmazott, hogy ez példátlan a nemzetbiztonsági kapcsolatokban. Azt mondta: „A cél, hogy Magyarországot rossz fényben tüntessék fel a nemzetközi színtéren.”

Emellett megnevezte Szerhij Alexandronovot is. A Telex korábban írt arról, hogy egyikük célpontja az orosz Hilarion metropolita volt, aki a puytyinista és háborúpárti Kirill moszkvai pátriárka bizalmasa. Kirillt az EU szankcionálni akarta, de Orbán Viktor ezt megakadályozta a vallásszabadságra hivatkozva.

Kocsis közölte, hogy a kiutasítások után a magyar szolgálatok fokozni kezdték a felderítő tevékenységet. Szerinte a történtekkel egy befolyásolási kísérlet is összefügg.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) irányításáért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, hogy elemzik Ruszin-Szendi ukrán kapcsolatrendszerét, és bekérték a NATO-tól az ülések anyagait. Ruszin-Szendi négy vezérkari főnöki ülésen képviselte Magyarországot. A vizsgálat három megállapítást tett:

(via 24.hu)