Az orosz parlament nagy többséggel megszavazta azt az egyébként kormánypárti javaslatot, amely felkérné Putyint, ismerje el a kelet-ukrajnai szakadárállamokat – értesült a Telex a Ria Novosztyi által. A donyecki és luganszki népköztársaságok elismerése a képviselők szerint azért fontos, mert szavatolná az ott élők biztonságát a külső veszélyekkel szemben. Emellett megerősítené a nemzetközi békét és a régió stabilitását. A kezdeményezés nem végleges döntés, de ezzel már minden az elnökön múlik.
A kezdeményezés azért jelzésértékű: ezzel Moszkva megtette az első lépést afelé, hogy lemondjon a minszki megállapodások érvényesítéséről.
A 2015-ben született megállapodásból egyébként sem sok minden valósult meg eddig, egyedül többé-kevésbé a tűzszünet betartása. Ukrajna ugyanis elutasította, hogy az ukrán kormány közvetlenül tárgyaljon a szakadár vezetőkkel – ezt Moszkva erőltette volna. Eközben az oroszok törekvései közé tartozott, hogy a két szakadár állam térjen vissza Ukrajnába – mindezt olyan vétójogot is jelentő autonómiával, amely révén megakadályozhatja a kijevi kormány NATO-tagságra való törekvését. Kijev ezt elutasította, mert ebben csupán az ország szétesését, illetve az orosz érdekszférába való visszakerülését látták.
A jelenlegi feszült helyzetben azonban különösen nagy jelentősége lenne annak, ha Putyin valóban elismerné a két szakadár államot.
Ez ugyanis jogilag új helyzetet teremtene az orosz csapatösszevonások miatt feszült térségben, de globálisan is hatással lehet a biztonsági helyzetre. Ezt a döntést ugyanis akár jogalapnak is tekintheti Oroszország, hogy védelmére keljen az orosz támogatással fenntartott szakadár államoknak. Ezzel újabb magyarázatot adhat az orosz csapatösszevonásokra a térségben, ami akár egy invázió előkészítését is jelezheti a térségben.
Az orosz parlament nagy többséggel megszavazta azt az egyébként kormánypárti javaslatot, amely felkérné Putyint, ismerje el a kelet-ukrajnai szakadárállamokat – értesült a Telex a Ria Novosztyi által. A donyecki és luganszki népköztársaságok elismerése a képviselők szerint azért fontos, mert szavatolná az ott élők biztonságát a külső veszélyekkel szemben. Emellett megerősítené a nemzetközi békét és a régió stabilitását. A kezdeményezés nem végleges döntés, de ezzel már minden az elnökön múlik.
A kezdeményezés azért jelzésértékű: ezzel Moszkva megtette az első lépést afelé, hogy lemondjon a minszki megállapodások érvényesítéséről.
A 2015-ben született megállapodásból egyébként sem sok minden valósult meg eddig, egyedül többé-kevésbé a tűzszünet betartása. Ukrajna ugyanis elutasította, hogy az ukrán kormány közvetlenül tárgyaljon a szakadár vezetőkkel – ezt Moszkva erőltette volna. Eközben az oroszok törekvései közé tartozott, hogy a két szakadár állam térjen vissza Ukrajnába – mindezt olyan vétójogot is jelentő autonómiával, amely révén megakadályozhatja a kijevi kormány NATO-tagságra való törekvését. Kijev ezt elutasította, mert ebben csupán az ország szétesését, illetve az orosz érdekszférába való visszakerülését látták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:
egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.
A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.
Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:
egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.
A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kigyulladt Mészáros Lőrinc cégének munkagépe, órákig nem jártak a vonatok a Nyíregyháza-Nyírtelek vonalon
Mintegy 600 méteren megsérült a felsővezeték a tűzeset miatt. A Miskolc-Nyíregyháza szakaszon közlekedő vonatok menetrendje vasárnap délután állhat helyre.
Leállt a vasúti közlekedés vasárnap a Nyíregyháza-Nyírtelek vonalszakaszon. A Mávinform tájékoztatása szerint
Nyíregyházánál egy munkagép kigyulladt az éjszakai vágányszabályozás során, emiatt mintegy 600 méteren megsérült a felsővezeték.
A helyreállításig az érintett szakaszon vasárnap kora délutánig szünetelt a vonatforgalom, az utasok pótlóbuszokkal tudtak utazni. A MÁV később közölte, hogy délután fél egyre befejezték a felsővezeték helyreállítását Nyíregyházánál, így ismét közlekedhetnek a vonatok Nyírtelek felé, felől.
A Miskolc-Nyíregyháza szakaszon közlekedő vonatok menetrendje vasárnap délután állhat helyre.
A társaság azt is tisztázta, hogy az éjszaka kigyulladt munkagép nem a MÁV-csoport, hanem külső vállalkozó járműve volt. „Első a műszaki mentés és a forgalom helyreállítása, utána következhet a felelősség kérdése” – írták a Mávinform oldalon.
A 444.hu vasútbarát oldalakra hivatkozva azt írja,
a Mészáros Csoporthoz tartozó V-Híd vágányszabályzó géplánca kapott lángra
a szakaszon az éjszaka, emiatt sérült a felsővezeték is.
Leállt a vasúti közlekedés vasárnap a Nyíregyháza-Nyírtelek vonalszakaszon. A Mávinform tájékoztatása szerint
Nyíregyházánál egy munkagép kigyulladt az éjszakai vágányszabályozás során, emiatt mintegy 600 méteren megsérült a felsővezeték.
A helyreállításig az érintett szakaszon vasárnap kora délutánig szünetelt a vonatforgalom, az utasok pótlóbuszokkal tudtak utazni. A MÁV később közölte, hogy délután fél egyre befejezték a felsővezeték helyreállítását Nyíregyházánál, így ismét közlekedhetnek a vonatok Nyírtelek felé, felől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ez nem hiányzott a világnak: heves harcok robbantak ki Afganisztán és Pakisztán között
A tálib ország és szomszédja között régóta húzódik konfliktus, de az utóbbi időben jelentősen romlott a helyzet. A két állam egymást vádolja az eszkaláció miatt.
Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.
A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.
Pakisztáni tisztviselők több helyen is összecsapásokról számoltak be. Egy kormányzati forrás így nyilatkozott a brit lapnak: „Ma este a tálib egységek több határpontnál is tüzet nyitottak. Mi négy helyszínen válaszoltunk tüzérségi csapásokkal.” Hozzátette:
„Semmilyen agressziót nem tűrünk el az afgán tálibok részéről a saját területünkön. A pakisztáni csapatok kemény tűzzel válaszoltak, és több afgán határállást is célba vettek.”
A pakisztáni hadsereg válaszul tüzérséget, harckocsikat, valamint könnyű és nehézfegyvereket vetett be.
Az összecsapások előtt, csütörtökön több robbanás is történt Afganisztánban – kettő Kabulban, egy pedig az ország délkeleti részén. A tálib kormány védelmi minisztériuma Pakisztánt vádolta azzal, hogy „megsértette az ország szuverenitását”.
Michael Kugelman, Washingtonban dolgozó dél-ázsiai szakértő szerint: „A pakisztáni csapatok elleni egyre gyakoribb határ menti támadások, a szokatlanul intenzív pakisztáni légicsapások Afganisztánban és a tálib válaszcsapások tökéletes viharhelyzetet teremtettek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Afganisztán nem ismeri el a határt, valamint a válságot övező dezinformációk terjedését, akkor nagyon bizonytalan helyzettel állunk szemben.”
Hozzátette, a jelenlegi feszültség hamar enyhülhet: „Szerencsére ez a válság – bármennyire komoly is – jó eséllyel hamarosan enyhülni fog. A táliboknak nincs kapacitásuk, hogy nyíltan harcoljanak a pakisztáni hadsereggel. Ha a válaszcsapások lecsillapítják a közvélemény haragját, valószínűleg visszavonulnak majd.”
A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy közölte:
„Pakisztán lakosságának védelme érdekében mindent megteszünk, amit szükségesnek tartunk – és ezt a jövőben is így fogjuk tenni.”
Egyúttal felszólította Afganisztánt, hogy akadályozza meg, hogy területéről támadások induljanak Pakisztán ellen.
Az utóbbi hónapokban jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy menedéket ad a Tehrík-e-Talibán Pakisztán (TTP) fegyveres csoportnak, amely többször is támadásokat hajtott végre pakisztáni célpontok ellen.
Afganisztán és Pakisztán között csaknem 2600 kilométer hosszú, hegyvidékes határ húzódik, amit Durand-vonalként is ismernek.
Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.
A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elutasította a Bicskei Járási ÜgyészségHadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.
Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.
A rendőrség három nap alatt utasította el a politikus feljelentését arra hivatkozva, hogy az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. A képviselő ezután panasszal fordult az ügyészséghez.
A Facebook-posztban mellékelt ügyészségi határozat szerint
nem történt bűncselekmény, a műemléki védettségű istállókat a Fejér Vármegyei Kormányhivatal hatósági engedélyével alakították át. Valamint azt is közölték, hogy „a szakhatósági engedély megalapozottságának vizsgálata nem képezi a büntetőeljárás tárgyát”.
Hadházy szerint „az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat.” Hozzátette, hogy nem hagyják annyiban, ugyanis a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is intézett egy beadványt. Ebben jelezte, hogy szerinte két műemlék is eltűnt az Orbán Győző tulajdonában lévő hatvanpusztai birtokról.
„Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul” – írta bejegyzésében Hadházy.
Elutasította a Bicskei Járási ÜgyészségHadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.
Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
