„Amikor befejezték, nevettek, és az utolsó fejbe lőtte” – újabb borzalmas történetek láttak napvilágot a Hamász izraeli támadásairól

Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.

A megjelentek ennek ellenére megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát a Ferenciek terénél, mégpedig úgy, hogy minden zöldnél tömegesen indultak el az úttestre.

A rendőrök azonban mindenkit visszatereltek a járdára, sőt:

Az átkelni vágyókat a rendőrség az aluljárók felé tereli. Így az a helyzet állt elő, hogy nagyon régen lehetett a hétköznap koradélutáni órákban ennyire gördülékenyen közlekedni az Erzsébet híd-Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utca útvonalon, hisz most akkor is haladhatnak az autók, amikor éppen zöld volna a gyalogosoknak.

A forgalom egyébként folyamatos rendőri irányítás mellett zajlik.

Korábban a rendőrség nem engedélyezte Hadházy Ákos "szokásos" keddi tüntetését erre a hétre az Erzsébet hídra, de még a Ferenciek terére sem. A független országgyűlési képviselő ennek ellenére megjelent a helyszínen, ahol egy-kétszáz jelenlévő támogatása és jelentős rendőri jelenlét mellett álldogált a Ferenciek tere sarkán.

A beígért Erzsébet hídi sétás "nemtüntetést" most is színesíti egy, a magyar közéletben mára elmaradhatatlan zebra, és a trombitáját lelkesen fújó, nemrég új pártot alapító Szabó Bálint.

Fél 6-kor aztán változott a helyzet: a helyszínen megjelentek a zöld lámpáknál kezdték elfoglalni a Kossuth Lajos utcát, amit végül néhány perc alatt sikerült is lezáratniuk. A helyszínen egyre több rendőr jelenik meg.

A tüntetés 17:40 körül így nézett ki:

Ezután a rendőrség azonban már senkit nem engedett át a gyalogátkelőn, miközben a megjeletek hangosan skandálnak az út két oldalán.

Hadházy Ákos közben Facebook-posztban közölte:

Három pontban hozzátette:

1. Ugyanazt a bejelentést tiltotta meg a ide a rendőrség, amit korábban négy alkalommal engedélyezett. Így a tiltásnak csak egyetlen oka lehet: Orbán parancsa.
2. Nem hagyjuk abba, május 1-én találkozzunk minél többen! A siker nem azon múlik, hogy hány hidat zárunk le, hanem hogy hányan vesznek részt a békés, de nagyon határozott megmozduláson.
3. Mivel mára a május 1-re bejelentett tüntetést sem engedélyezik az Erzsébet hídra (mert szerintük a négynapos ünnep első napján nagyobb forgalmi zavart okoznánk, mint hétközben délután), holnap egy internetes szavazáson fogom megkérdezni Önöket, hogy hogyan menjünk tovább.

Közben hat órától kezdetét veszi majd egy egyórás, a jelenleginél is furcsább tüntetés: mint arról korábban beszámoltunk, a botrányos Munkácsy-díjáról elhíresült Vészabó Noémi volt férje, Dézsy Zoltán filmrendező egy demonstrációt jelentett be, aminek lényege, hogy az úttesten autósok, a járdán gyalogosok haladjanak át. Megfogalmazása szerint így akarja visszavenni a hidat Hadházytól.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.

Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.