A jövő évi költségvetési törvény szerint 2024 novemberétől csak az állam végezhet közfinanszírozott képalkotó vizsgálatokat. A törvény egy másik része a kórházi gyógyszertárak kiszervezését készíti elő.
A nagy értékű képalkotó diagnosztikai szolgáltatások, vagyis az MR- és CT-vizsgálatok államosítását, valamint a kórházi patikák kiszervezését készítette elő a kormányzat a jövő évi költségvetési törvényhez beadott módosításokkal - írja a Népszava.
2024 novemberétől csak az állam végezhet közfinanszírozott képalkotó, CT- és MR-vizsgálatokat. Azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek ezen a területen még részt vesznek a közellátásban, hacsak nem kapnak ellátási érdekből átmenti mentességet, jövő november végéig megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott finanszírozásuk. Jelenleg a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek, ezek vagy a teljes szolgáltatást, vagy a kórházakban közreműködőként biztosítják a betegek ellátását. Ez utóbbi esetben a kórházaknak, szakrendelőknek a szerződéseket fel kell mondaniuk, újat pedig nem köthetnek.
Az érintett szolgáltatók a megszüntetett szerződésekért kártalanításban részesülnek, amelynek összegét a területért felelős miniszter rendeleteben határozza meg. Emellett az ellátásból távozó szolgáltatók felajánlhatják gépeiket megvételre az államnak a jogszabály szerint.
A törvény egyik másik része arról rendelkezik, hogy a 107 kórházi gyógyszertárat közbeszerzési eljárás keretében megpályáztatja az állam. Ezt az egységes színvonalú szolgáltatás biztosításával, valamint a nagy értékű, személyre szabott gyógyszeradagolást lehetővé tevő beruházások megvalósításával indokolták. Ugyanitt rendelkeztek arról is, hogy a már terápiás dózisú hatóanyagot tartalmazó étrendkiegészítők és vitaminok csak a patikákban lesznek majd elérhetőek.
A nagy értékű képalkotó diagnosztikai szolgáltatások, vagyis az MR- és CT-vizsgálatok államosítását, valamint a kórházi patikák kiszervezését készítette elő a kormányzat a jövő évi költségvetési törvényhez beadott módosításokkal - írja a Népszava.
2024 novemberétől csak az állam végezhet közfinanszírozott képalkotó, CT- és MR-vizsgálatokat. Azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek ezen a területen még részt vesznek a közellátásban, hacsak nem kapnak ellátási érdekből átmenti mentességet, jövő november végéig megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott finanszírozásuk. Jelenleg a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek, ezek vagy a teljes szolgáltatást, vagy a kórházakban közreműködőként biztosítják a betegek ellátását. Ez utóbbi esetben a kórházaknak, szakrendelőknek a szerződéseket fel kell mondaniuk, újat pedig nem köthetnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
25 éve nem látott influenzajárvány söpör végig az országon – a betegek közel fele gyerek
Január végén 286 900-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzéssel Magyarországon. A járvány miatt 266 embert vittek kórházba, és több tucat intézményben jelentettek gócpontot.
Az elmúlt 20–25 év egyik legsúlyosabb influenzaszezonja tombol Magyarországon:
január 26. és február 1. között 77 700-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Az összes akut légúti fertőzés miatt orvost felkeresők száma ugyanezen a héten elérte a 286 900 főt.
A betegek kor szerinti megoszlása sokatmondó:
az influenzaszerű panaszokkal orvoshoz fordulók 47,5 százaléka gyermek volt.
Őket követték a 15–34 évesek (27,3%) és a 35–59 évesek (19%), míg a 60 év felettiek aránya mindössze 6,2 százalékot tett ki. A járvány szinte az egész országot érinti – írja az v a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jelentése alapján.
Az előző héthez képest Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével mindenhol nőtt a betegek száma. A legtöbb esetet Fejér, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében regisztrálták, a legkevesebbet pedig Bács-Kiskun, Zala és Heves vármegyében.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közlése szerint az 5. héten 28 jelentés érkezett akut légúti megbetegedések csoportos előfordulásáról, amelyek öt bölcsődét, kilenc óvodát, tizenegy általános iskolát és három idősek otthonát érintettek.
A múlt héten 266 beteget szállítottak kórházba súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 34-en szorultak intenzív vagy szubintenzív ellátásra.
A Népszavának nyilatkozó Póta György csepeli gyermekháziorvos szerint a jelenlegi helyzet sok tekintetben
a 20–25 évvel ezelőtti klasszikus nagy influenzajárványokra emlékeztet.
A gyermekorvos elmondta, a mostani tünetek különösen erősek, főként a kisgyermekeknél. Gyakori, hogy a folyamatos lázcsillapítás ellenére a gyerekek három-négy napig is lázasak maradnak, és bizonyos tünetek – például a nehézlégzés vagy az állapot romlása – azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. „Ez már egy második hullám” – fogalmazott a szakember.
A kijelölt vizsgálóhelyek adatai alapján az influenzavírusok között az A(H3) szubtípus dominál. A szennyvízadatok szintén az influenza A vírus örökítőanyagának emelkedő országos átlagát mutatják, ami további esetszám-növekedést vetít előre. A súlyos, akut légúti fertőzés miatt kórházba került 266 beteg közül 136 esetben igazolták az influenzavírust. Az idei influenzaszezon Európa-szerte a szokásosnál korábban indult, és több országban szintén az A(H3N2) altípus dominanciája jellemző. A WHO északi féltekére vonatkozó ajánlása szerint az idei szezonra készült vakcinák többek között H1N1 és H3N2 komponenseket tartalmaznak.
Az elmúlt 20–25 év egyik legsúlyosabb influenzaszezonja tombol Magyarországon:
január 26. és február 1. között 77 700-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Az összes akut légúti fertőzés miatt orvost felkeresők száma ugyanezen a héten elérte a 286 900 főt.
A betegek kor szerinti megoszlása sokatmondó:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Befagyasztaná a béreket a győri Audi, több százezer forintos juttatást is elvennének a dolgozóktól
Az Audi Hungaria a bértárgyalások első körében közölte, hogy nem emeli az alapbéreket. A szakszervezet azonnal elutasította a javaslatot, amely a VBK-t és az egyszeri kifizetéseket is megszüntetné.
Alapbéremelés helyett a juttatások megvágásával indította a bértárgyalásokat a győri Audinál a munkáltató – írta az Audi Hungária Független Szakszervezet egy közleményben.
Február 4-én, a tárgyalások első fordulójában a cég közölte: nem lát lehetőséget az alapbérek emelésére, az egyszeri kifizetéseket és a választható béren kívüli juttatásokat (VBK) pedig fenntarthatatlannak tartja. A szakszervezet a javaslatot azonnal elutasította.
A munkáltatói delegációt vezető Németh Kinga szerint „különösen fontos, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel erősítsük vállalatunk jövőképességét annak érdekében, hogy eséllyel pályázhassunk új termékekért. Célunk a regionális munkaerőpiachoz mért magasabb bérszínvonal csökkentése.
Ennek értelmében a vállalatvezetés a jelenlegi helyzetben nem látja lehetőségét az alapbéremelésnek, az egyszeri kifizetésnek, valamint nem látja fenntarthatónak a VBK-t a továbbiakban” - mondta a munkáltatói küldöttség vezetője.
Erre a szakszervezeti delegációt vezető Zsidi Dávid úgy reagált, hogy egyik ponttal sem értenek egyet. „Legfontosabb tárgyalási témáink közé tartozik a munkatársak foglalkoztatás-biztonságának feltételei, a járműgyárban tapasztalható leterheltség csökkentése, a bérelemek védelme, a jövedelmi szint megtartása és fejlesztése –, továbbá egyéb szociális jellegű intézkedések. A delegációnk hangsúlyozta, hogy ezen tárgyalási pontok mentén javasolja folytatni a bértárgyalást, egyúttal leszögezte, hogy a felek tárgyalási induló álláspontjai távol vannak egymástól” – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.
A vita tétjét a két évvel ezelőtt kötött, 2026. március 31-ig tartó bérmegállapodás adja. Ennek értelmében a dolgozók 2024-ben 6, 2025-ben pedig 4 százalékos alapbéremelést kaptak, amit a mozgóbér két lépcsőben történő beépítése is kiegészített.
Ezen felül mindkét évben járt 650 ezer forint egyszeri kifizetés, valamint évi 500 ezer forintos VBK-keret.
A szakszervezet mostani legfőbb célja a foglalkoztatás biztonságának erősítése és a létszámleépítések korlátozása. Emellett el akarják érni a dolgozók leterheltségének csökkentését egy, a munka és a magánélet egyensúlyát jobban szolgáló műszakrenddel, továbbá megvédenék az összes eddigi bérelemet az alapbértől a bónuszokon át a VBK-ig. A győri üzemben a kemény bérvitáknak komoly hagyománya van: a 2019-es sztrájk 18 százalékos alapbéremeléssel zárult, ami precedenst teremtett a kollektív érdekérvényesítésre.
Alapbéremelés helyett a juttatások megvágásával indította a bértárgyalásokat a győri Audinál a munkáltató – írta az Audi Hungária Független Szakszervezet egy közleményben.
Február 4-én, a tárgyalások első fordulójában a cég közölte: nem lát lehetőséget az alapbérek emelésére, az egyszeri kifizetéseket és a választható béren kívüli juttatásokat (VBK) pedig fenntarthatatlannak tartja. A szakszervezet a javaslatot azonnal elutasította.
A munkáltatói delegációt vezető Németh Kinga szerint „különösen fontos, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel erősítsük vállalatunk jövőképességét annak érdekében, hogy eséllyel pályázhassunk új termékekért. Célunk a regionális munkaerőpiachoz mért magasabb bérszínvonal csökkentése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Először kap kutatás-fejlesztési támogatást magyar videójáték-fejlesztő cég a kormánytól: a Neocore Games Development Kft.
4,5 milliárd forintos projektjéhez 1,5 milliárd forinttal járul hozzá az állam.
A 24.hu szerint a tizenegy éve működő beruházásösztönzési rendszerben még nem volt példa hasonlóra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint a beruházás több új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt a fővárosban.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Neocore nemzetközileg is versenyképes vállalat, és
várhatóan náluk készül el az első tisztán magyar fejlesztésű AAA-kategóriás játék. A kormány azt reméli, a lépéssel Magyarország a filmipar után a videójáték-iparban is globális éllovassá válhat.
„Látjuk, hogy, a humánerőforrás megvan, és erre kell ráépíteni azt a környezetet, amely Magyarországot ebben az új iparágban is sikeressé fogja tenni” – fogalmazott Szijjártó.
A Neocore Games neve nem ismeretlen a játékosok előtt: a stúdió fejlesztette többek között a nemzetközileg is sikeres The Incredible Adventures of Van Helsing-sorozatot és a Warhammer 40 000 világában játszódó Inquisitor – Martyr című akció-szerepjátékot. A cég jelenleg két játékon dolgozik: az egyik egy Broken Sea című CRPG, a másik pedig a Van Helsing: Inkheart nevű akció-kalandjáték. Utóbbi projektre a Kreatív Európa programból 150 ezer eurót már elnyertek, tavaly pedig a Focus Ventures kockázati tőkealap-kezelőtől is kaptak egy körülbelül kétmilliárd forintos befektetést.
Az AAA-kategória az iparágban a legnagyobb költségvetésű, fejlesztésre és marketingre is sokat költő, nagy kiadókhoz kötődő produkciókat jelöli. Ugyanakkor a piac rendkívül kockázatos, a szektorban gyakoriak a fejlesztési csúszások, a problémás megjelenések és az elbocsátási hullámok. A magyar videójáték-fejlesztésnek a Neocore mellett is vannak komoly hagyományai, elég csak a Crysis Warhead című játékot jegyző Crytek Budapestre vagy a legendás S.W.I.N.E. című stratégiát készítő StormRegionre gondolni.
VIDEÓ: NeocoreGames Development Kft. kutatás és fejlesztési beruházásbejelentés
Először kap kutatás-fejlesztési támogatást magyar videójáték-fejlesztő cég a kormánytól: a Neocore Games Development Kft.
4,5 milliárd forintos projektjéhez 1,5 milliárd forinttal járul hozzá az állam.
A 24.hu szerint a tizenegy éve működő beruházásösztönzési rendszerben még nem volt példa hasonlóra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint a beruházás több új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt a fővárosban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
