HÍREK
A Rovatból

Visszavágott az ÁSZ Matolcsy Ádámnak: 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant

Az Állami Számvevőszék szerint hiába állítja Matolcsy Ádám, hogy megvan a vagyon, nincs róla hiteles mérleg. Komoly gondokat találtak az alapítványi gazdálkodásban is.


Reagált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arra a cikkre, amelyben Matolcsy György volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám azt állította, hogy az MNB-ügy politikai indíttatású, és az ellene irányuló támadásokat apja gazdasági és politikai ellenfeleinek tulajdonítja. Matolcsy Ádám a közelmúltban írásban válaszolt több kérdésre is, azt írta, minden jövedelme legális, életvitelszerűen nem él Magyarországon, és nem történt vagyonellopás, mivel az alapítványi vagyoneszközök továbbra is megtalálhatók a mérlegben.

Az Állami Számvevőszék nem kommentálta a politikai indíttatásra vonatkozó kijelentéseket, ugyanakkor hosszú közleményt adott ki a cikk nyilvánosságra kerülése után. Ebben

felhívták Matolcsy Ádám és Matolcsy György figyelmét arra, hogy „a közel 300 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó, MNB által alapított PADME Alapítványnak nincs (!) 2021-re, 2022-re és 2023-ra, de még 2024-re sem (ez utóbbi elkészítési határideje még nem telt le) könyvvizsgáló által auditált beszámolója, így auditált mérlege sem”. Hozzátették, hogy a vagyon meglétét ezek nélkül a dokumentumok nélkül nem lehet alátámasztani.

A közleményben kitértek arra is, hogy a PADME Alapítvány könyvvizsgálóját, a BDO Magyarország Kft.-t szakmai hiányosságok miatt a könyvvizsgálói közfelügyelet kötelezte a 2021. és 2022. évi beszámolókhoz kapcsolódó jelentések visszavonására. Emellett a cég saját döntése alapján a 2023-as beszámolót kísérő jelentését is visszavonta.

Matolcsy Ádám az EPRA NTA módszertant tartja alkalmasnak az alapítványi vagyon értékelésére. Az ÁSZ ezzel szemben azt állítja, hogy ez a módszer nem alkalmas a PADME vagy az Optima Befektetési Zrt. valós pénzügyi helyzetének felmérésére, mert például nem veszi figyelembe a források lejárati szerkezetét vagy a társaság jövedelemtermelő képességét. A közlemény szerint az Optima Befektetési Zrt.-nek 90 napon belül kellett volna visszafizetnie a Neumann János Egyetemért Alapítványtól kapott 127,5 milliárd forint hitelt, ebből 27,5 milliárdot nyolc banki napon belül.

A számvevőszék szerint, ha az Optima kizárólag az ingatlanjai eladásával tudja visszafizetni a hitelt, akkor nem lehet azok normál piaci értékével számolni, mivel „90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant”. Úgy fogalmaztak: „a szakma – helyesen – jelentős árcsökkenéssel számol”.

Azt is kiemelték, hogy korábban az érintettek sem az EPRA NTA módszert használták, hanem „a GTC részvényeit inkább »nemes egyszerűséggel« a bekerülési értéken tartották nyilván”.

A vita középpontjában az áll, milyen módszerrel kell meghatározni egy cég értékét. Az ÁSZ a GTC esetében a tőzsdei árfolyamot vette alapul, és úgy számolt, hogy az Optima által megvásárolt tulajdonrész értéke 2024 végére több mint 160 milliárd forinttal csökkent. A számvevőszék szerint már a vásárláskor is indokolatlan felárat fizettek. Matolcsy György viszont az ÁSZ jelentésének megjelenése után úgy nyilatkozott, hogy „érthetetlen szakmaiatlanságra vall” kizárólag a tőzsdei árfolyam alapján értékelni a GTC-t, figyelmen kívül hagyva az ingatlanportfóliót. Szerinte az EPRA NTA módszer alapján a jegybanki alapítványi vagyon értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.

Közben Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke kedden bejelentette, hogy a profiltisztítás érdekében egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal a vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről. Orbán Viktor miniszterelnök Gulyás Gergelyt jelölte ki a jegybankkal folytatandó tárgyalásokra.

Az Állami Számvevőszék március közepén három jelentést is közzétett, amelyek az MNB-hez köthető szervezetek működését vizsgálták: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodását, a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseit és magának a jegybanknak a működési szabályosságát. Ezek közül a PADME-val foglalkozó jelentés kapta a legnagyobb figyelmet. A Direkt36 már két nappal a hivatalos közlés előtt beszámolt arról, hogy a számvevőszék súlyos hiányosságokat és jelentős veszteséget okozó döntéseket talált a több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelésében.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A kormány bevezette a dísznövényadót
Pár ezer forintot kell csak befizetni évente, mégis tízezreket érint az új rendelet. A könyvelők szerint értelmetlenül bonyolítja a vállalkozók életét.


A „29/2024. (IV. 30.) AM rendelet” a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szól. A szabályozásra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke hívta fel a figyelmet és a 444 vette észre.

„A közteherviselés terén közben sorjáznak az ostoba kormányzati döntések, ilyen volt az a döntés is, amely során az Agrárminisztérium »dísznövényadó«-val sújtotta a gazdaságot” – írta egy Facebook-posztban.

A rendeletben szereplő befizetés jogilag nem adó, hanem „marketing és innovációs hozzájárulás”. A szabályozás 2024 tavaszától érvényes, de Ruszin szerint „csak most kezd el tudatosodni a közel 50 ezerre becsülhető érintetti körnél”.

A hozzájárulás összege évi 8 millió forint árbevétel alatt 5000 forint, telephelyenként további 5000 forinttal kiegészülve. 8 millió forint árbevétel felett 10 000 forintot kell fizetni.

Az érintettek között nemcsak dísznövényekkel foglalkozó vállalkozások vannak, hanem sportpályák és temetők is. A rendelet szerint ide tartoznak a „sportpályát létesítő és fenntartó, temető zöldfelület létesítő és fenntartó” szervezetek is.

Ha minden érintett a legmagasabb összeget fizetné, a befizetések összesen 500 millió forintot tennének ki. Mivel azonban sokan ennél kevesebbet fizetnek, a teljes bevétel várhatóan nem éri el a félmilliárd forintot – írja a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Nem fértek fel a buszra az iskolába induló gyerekek, a tankerület szerint nem az ő dolguk megoldani a bejutást
A gyerekeket két kísérővel engedték volna a zsúfolt távolsági járatra. Végül a város polgármestere oldotta meg ideiglenesen a helyzetet.


Már az első tanítási nap káoszba fulladt Hajdúviden. Az általános iskolás gyerekeket ugyanis mától nem iskolabusz, hanem menetrend szerinti járat viszi a 10 kilométerre lévő Hajdúböszörménybe. A szülők többségének nincs autója, és felháborodtak, hogy a megszüntetett önkormányzati buszt távolságival pótolná a Tankerület. Ez ráadásul csak múlt héten derült ki.

A 7 óra 25-ös járatra kell felszállniuk a diákoknak, melléjük két kísérőt ad a Tankerület. Egy ötödikes azt mondta, lehetetlen, hogy reggelente mindenki le tudjon ülni.

Egy apuka az elsős kislányát félti: „Egy elsős gyereknek, egy 6 vagy 7 éves gyereknek le kell ülnie! Ha fékez a busz, fordul a busz, ez balesetveszélyes!” – mondta az RTL Híradónak.

A szülők gúnyos tapssal fogadták a kijelölt buszt. A félelmük beigazolódott: egy kisméretű, majdnem megtelt járatra kellett volna felszállnia a közel 40 gyereknek, de nem fértek fel. A busz elment, a gyerekek ott maradtak.

„Jöjjön a busz! Jöjjön a busz!” – skandálták a kisfiúk, a lányok pedig táncoltak unalmukban.

A hajdúböszörményi polgármester végül odarendelte a beszüntetett iskolabuszt. Erre már mindenki felfért, és a gyerekek 25 perces késéssel indultak el az iskolába.

A szülők szerint volt, aki emiatt az évnyitóról, más az első óráról késett el.

A polgármester elmondta: bár ez 10 millió forint pluszkiadást jelent, amíg a Tankerület nem lép, újraindítják az iskolabuszt. „Kedvezményként adta a képviselő-testület, hogy behordják a gyerekeket, de azt tudni kell, hogy ez nem a mi feladatunk” – mondta a Híradónak Görögné Bocskai Éva.

A Tankerület szerint viszont ez az önkormányzat feladata. Ők csak Volán-buszokkal tudják biztosítani az iskolába jutást.

Az RTL Híradó riportja a hajdúvidi káoszról

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár megmagyarázta Hatvanpusztát: Lehetne ötezer birkát tartani benne, csak senkinek nem tudja eladni az ember a gyapjút manapság
A dokumentumok étteremnek is beillő központi konyhát, hatalmas társalgókat és dohányzószobákat mutatnak. Lázár János úgy véli, nincs benne semmi rendkívüli.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megszerezte a hatvanpusztai birtok épületeinek alaprajzait. A dokumentumokból kiderül, hogy az egykori birkaistálló helyén most egy olyan lakóépület áll, amelyben 10 apartman, két lift, egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzószoba van, a központi konyha mellett pedig hús- és zöldség-előkészítő is található.

Az egykori uradalmi istállót most vendégháznak nevezik. Az alaprajz szerint tíz lakást, két liftet, három lépcsőházat, a földszinten egy 190 négyzetméteres kandallós étkezőt és egy 140 négyzetméteres társalgót alakítottak ki. Az emeleten egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzó- vagy klubszoba kapott helyet.

Az épület nagy központi konyhája egy éttermet is ki tudna szolgálni – mondta Hadházy Ákos. Az alaprajz szerint van külön hűtőtér, italraktár, szárazáru raktár, fogyóeszköz raktár, zöldség- és hús előkészítő, fehér és fekete mosogató, mosókonyha és tisztaruha-raktár is. Emellett söntést is kialakítottak, ami olyan helyiség lehet, ahol italokat és poharakat tartanak.

Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn elmondta, hogy ő már járt az egykori istállóban, de semmi rendkívülit nem látott. Szerinte Hatvanpuszta nem tehertétel a Fidesz számára:

„Miután egy műemléképületnek a helyreállítására került sor, én ebben nem látok semmi luxizást. Még egyszer mondom, nekem megmutatta a tulajdonos, végig mentem azon az épületen, én semmi rendkívülit nem látok ebben. Funkcióváltás az történt, mert ezek nagy épületek, nyilván funkciót kell adni nekik. Lehetne mondjuk 5 ezer birkát tartani benne, az is egy lehetőség, csak senkinek nem tudja eladni az ember a gyapjút manapság.”

A miniszter arról is beszélt, hogy nem lát luxust abban sem, ha valaki magánrepülővel megy nyaralni. Szerinte a magyar embereket inkább az zavarja, ha valaki meg is veszi a repülőt vagy a hajót: „a magyaroknak fáj az, a magyarok szemét csípi, a magyaroknak nem tetszik az, hogy ha egy nagyvállalkozó, aki ráadásul állami megrendeléseket is kap, az a pénzét jachtokra költi adott esetben, repülőgépekre költi és erre szórja el. mert a magyarok lehet, hogy azt szeretnék, hogy fektesse be, többek között az ő érdekükben is.” Azt viszont nem árulta el, kire gondolt pontosan.

(via RTL)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Forró szeptember: lesz, ahol akár 34 fokig is felkúszik a hőmérő higanyszála
Forró szeptember: lesz, ahol akár 34 fokig is felkúszhat a hőmérő higanyszála


Nem adja magát könnyen a nyár: hiába mutatja a naptár, hogy már ősz van, úgy tűnik, a hónap közepéig marad a meleg időjárás, olyannyira, hogy a napi maximum hőmérséklet sokfelé megközelíti, illetve el is éri majd a 30 fokot.

Egy-egy melegebb napon viszont délen-délkeleten még 33-34 fok is lehet.

Az Időkép.hu azt írja, egyelőre éjszakánként sem kell még fűteni, hiszen a legalacsonyabb hőmérséklet jellemzően 15 fok körül alakul, és kicsivel 10 fok alá is csak a hidegre érzékeny területeken fog lehűlni a levegő, ott is csak a hajnali órákban.

Ami a közelebbi kilátásokat illeti: kedd éjjel nyugat felől záporokkal, zivatarokkal ugyan érkezik egy hidegfront, amely szerdán áthalad fölöttünk, de ez nem hoz nagy lehűlést. A hét második felében ismét a napsütés lesz túlsúlyban, igaz, a nyárias meleget helyenként gomolyfelhő-képződés és időnként frissítő zápor, zivatar enyhítheti.

Jelentős lehűlést, évszakváltó hidegfrontot egészen a jövő hét végéig nem látni az előrejelzésekben - írja a portál.


Link másolása
KÖVESS MINKET: