News here
hirdetés

HÍREK

Alacsony a részvétel a francia elnökválasztás első fordulójában

Persze még változat a helyzet, az első eredmények a voksolás este nyolc órai befejezése után várhatók.

Link másolása

hirdetés

A választásra jogosultak 25,48 százaléka adta le vasárnap délig szavazatát a francia elnökválasztás első fordulójában, ami három százalékponttal kevesebb, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor - közölte a belügyminisztérium.

A viszonylag alacsony részvételi arány az előrejelzéseknél valamivel magasabb, és nem éri el a húsz évvel ezelőtti negatív rekordot. Akkor délig a jogosultaknak csak a 21,4 százaléka voksolt.

Csaknem 49 millió választópolgár választja ki vasárnap a 12 jelölt közül azt a kettőt, akik április 24-én a második fordulóban megmérkőzhetnek az államfői posztért. A felmérések szerint Emmanuel Macron jelenlegi elnöknek (26-27 százalék) és a szuverenista jobboldali Marine Le Pennek (24-25 százalék) van esélye arra, hogy bejusson a második fordulóba, amely az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik.

hirdetés

Mind a 12 jelölt már délelőtt leadta szavazatát: Emmanuel Macron az észak-franciaországi Le Toquet üdülőhelyen, ahol feleségével egy családi ház tulajdonosa, Marine Le Pen pedig a közeli Hénin-Beaumont nevű kisvárosban, amely pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik fő bázisa.

A mozgósítás a választás egyik meghatározó eleme lehet, miután a választásra jogosultak mintegy harmada az utolsó napokig a bizonytalanok táborát erősítette.

A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba.

Le Pen és Mélenchon a nemzetközi kérdésekben az államfővel teljesen ellentétes álláspontot képvisel. Mindkét radikális jelölt az európai integráció ellen száll síkra, és kiléptetné Franciaországot a NATO katonai parancsnokságából.

Amióta a felmérések szerint a Nemzeti Tömörülés jelöltje felzárkózott a jelenlegi államfő mellé, és a verseny fej-fej mellett halad kettejük között, több elnökjelölt már előre jelezte, hogy a Le Pen elleni fellépésre fogja kérni választóit a második forduló előtt. Az államfő környezete ugyanakkor elismerte, hogy az úgynevezett "köztársasági front", amely öt évvel ezelőtt kétharmados többséghez segítette Emmanuel Macront, 2022-ben már nem biztos, hogy működni fog.

Marine Le Pen és pártja, a Nemzeti Tömörülés úgy véli, hogy "még soha nem álltak olyan közel a győzelemhez, mint most". Bár a kampány elején a másik radikális jobboldali jelölt, Eric Zemmour publicista veszélyt jelentett Marine Le Pen számára, egyben megosztó radikális megszólalásaival lehetővé tette az elnökválasztáson harmadik alkalommal induló szuverenista politikusnak, hogy a korábbiaknál mérsékeltebbnek tűnjön, és szélesíteni tudja táborát - állapították meg az elemzők.

Miközben Zemmour kizárólag bevándorlás- és iszlámellenes témákkal kampányolt, Marine Le Pen a franciákat első helyen nyugtalanító vásárlóerő-javításról beszélt. Jóllehet választási programja továbbra is radikális a bevándorlást és az államszervezést illetően, a Nemzeti Tömörülés jelöltje utolsó nagygyűlésein elsősorban az áfa mérsékléséről és egyéb gazdasági kérdésekről szólt.

Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt a jelenlegi elnök - aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt - a tervezettnél később kezdte meg kampányát, s eközben szuverenista riválisa és közte a közvélemény-kutatók szerint a különbség olyannyira, a háromszázalékos hibahatárra csökkent, hogy most először matematikailag Marine Le Pen győzelme is lehetségessé vált. Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.

Az első hivatalos eredmények a voksolás este nyolc órai befejezése után várhatók.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Havi 24 millió forintot keres a Puskás Akadémia iráni támadója
Sahab Zahedi az orosz-ukrán háború miatt költözött Magyarországra, ahol hosszabbított csapatával.

Link másolása

hirdetés

A labdarúgó NB I. egyik, ha nem a legjobban fizetett játékosává lépett elő Sahab Zahedi az ukrán tribuna.com értesülései szerint, amiről itthon a Blikk adott hírt.

A lap Viktor Vacko újságíró nyilatkozatát idézi, aki részleteket árult el a perzsa támadó magyarországi szerződéséről. A szakértő úgy fogalmazott: „Sahab a Puskás Akadémia történetében rekordot jelentő szerződést kapott, az egyik legnagyobbat a magyar labdarúgásban”.

Zahebi közel 800 ezer eurót (320 millió forint) fog keresni ebben a szezonban, ez több mint 60 ezer euró (24 millió forint) havonta.

A Zorja Luhanszktól érkezett 26 éves Sahab Zahedi az orosz–ukrán háború után igazolt hazánkba, és az elmúlt idényben 8 mérkőzésen 4 gólt szerzett a felcsúti együttesben, ami nem kimagasló eredmény egy csatártól. A német Transfermarkt által 1 millió euróra (400 millió forint) értékelt támadóra szüksége van a hazai bajnokságban bronzérmes klubnak, mert a Puskás július 21-én már nemzetközi kupameccset játszik. Az Európa-konferencialigában a portugál Vitória SC-hez látogat két hét múlva a csapat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Lemondott az egészségügyi és a pénzügyminiszter Nagy-Britanniában, veszélyben a kormány
Alakul a kormányválság: mindkettejük bizalma megrendült Boris Johnsonban.

Link másolása

hirdetés

Lemondott kedden Rishi Sunak brit pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter; mindketten a kormányfő, Boris Johnson iránti bizalmuk megrendülésével indokolták döntésüket.

A BBC szakértője, Chris Mason úgy fogalmazott: „Aminek ma este tanúi vagyunk – percről percre a szemünk előtt lejátszódva – az a kormány esetleges összeomlása.”

A lap egy másik politikai szerkesztőjének, Nick Wattnak pedig Johnson egyik legközelebbi szövetségese azt nyilatkozta:

„Holnap ilyenkor mindennek vége lesz. Egyetlen miniszterelnök sem élheti túl két magas rangú miniszter ilyen lemondását.”

A liberálisok és a Munkáspárt vezetői már fel is szólították Johnsont a lemondásra. A Labour elnöke, Keir Starmer azt mondta: „Egyértelmű, hogy ez a kormány most összeomlik.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Ha azt hitted, már nem lesz rosszabb: a 410 forintot nyaldossa az euró estére
A magyar fizetőeszköz egyetlen nap alatt 1,2 százalékot veszített értékéből.

Link másolása

hirdetés

A magyar forint fekete napja a mai – nem túlzás ezt állítani, hiszen azok után, hogy napközben rekordon, 405 forinton állt egy euró, estére újabb, vaskos történelmi mélypontot ért el a magyar fizetőeszköz. Ugyanis

délutánra 409 forint fölé emelkedett az árfolyam.

Ez 1,2%-os gyengülést jelent a magyar deviza szempontjából mindössze egy nap alatt, miközben a régióban a lengyel zloty árfolyama 0,6%-kal csökkent, a cseh korona pedig stagnált. A háború kitörése óta a forint 14,5%-kal gyengült az euróval szemben, miközben a lengyel zloty 4,5%-kal, a cseh korona pedig csak egy százalékkal – írja a Porfolio.hu.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Jóváhagyta az euró bevezetését Horvátországban az Európai Parlament
Az árakat szeptember 5-étől már kunában és euróban is ki kell majd írni.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén támogatta, hogy Horvátország huszadik országként csatlakozzon az euróövezethez január elsején - közölte az uniós parlament kedden.

A 539 szavazattal, 45 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott EP-jelentés szerint Horvátország teljesíti az euró jövő év eleji bevezetésének összes feltételét.

Az EP-képviselők a jelentésben megjegyezték: a horvátországi árak szintje az euróövezethez való csatlakozáskor már nagyobb mértékben hasonlít a többi eurózóna-tagéhoz, mint más tagállamoké a csatlakozásuk idején. Ennek ellenére az Európai Parlament folyamatos erőfeszítést vár a horvát kormánytól, hogy a további árkonvergencia fenntartható módon valósuljon meg, és hogy az euró bevezetése ne vezessen mesterséges áremelkedéshez.

Az EP álláspontját most továbbítják a bevezetés véglegesítéséről döntő eurózóna-tagoknak - tájékoztatott az uniós parlament.

A folyamat azzal zárul majd, hogy az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, várhatóan még júliusban az euró horvátországi bevezetéséhez szükséges három jogszabályt fogad el. Megállapítják azt az árfolyamot is, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik.

Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben.

A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

hirdetés

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában vezették be az eurót.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: