Aknák ezreit sodorja be a városokba és a falvakba a gátszakadás utáni áradat, Csernobil óta nem volt ekkora katasztrófa
Az ukrajnai Dnyeper folyó mentén élők számára generációkon át érezhetőek lesznek a kahovkai gát leomlásának súlyos következményei: nem elég, hogy aknák és törmelékek ezrei áramlanak lakott településekre, a vízhiány is kritikus lehet – írja a The Guardian.
Többször beszámoltunk a kahovkai gátrobbantás közvetlen következményeiről, mostanra pedig nyilvánvalóvá vált: ha a gát helyett nem építenek újat, a Dnyeper folyó mentén lévő települések közül sok nem lesz újra lakható. A gátszakadás utáni áradat a megélhetési lehetőségek mellett otthonok ezreit sodorta el, nem beszélve a számtalan haszonállatról és vadon élő állatról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „az elmúlt évtizedek ember okozta legnagyobb környezeti katasztrófájának” nevezte a kahovkai gát felrobbantásának következményeit, melyet az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa súlyosságához hasonlított.
Mohammad Heidarzadeh, az Egyesült Királyság Bath-i Egyetemének vezető építészeti oktatója szerint 18 milliárd köbméteres tározójával a kahovkai a világ egyik legnagyobb kapacitású gátjának számított. Viszonyításképpen: 90-szer nagyobb volt, mint Nagy-Britannia legnagyobb víztározója, a northumberlandi Kielder-gát.
„Nyilvánvaló, hogy ennek a gátnak a meghibásodása kiterjedt és hosszú távú negatív következményekkel jár ökológiai és környezeti szempontból nemcsak Ukrajnára nézve, hanem a szomszédos országokra és régiókra vonatkozóan is” – mondta Heidarzadeh.
Korábban a Dnyeper mindkét oldalán aknákat helyeztek el a vízparton, ezeket pedig mostanra elmosta és véletlenszerűen osztja szét a víz a folyásirányban található városokban, falvakban és mezőgazdasági területeken. Még évekkel a háború után is veszélyben lesznek a kósza aknáktól az itteni civilek.
A gátszakadás másik súlyos következménye a vízhiány.
Ráadásul sokkal kevesebb ivóvíz lesz a régió településein, miközben kevesebb víz jut öntözésre a mezőgazdasági területeken. Mindez negatív hatással lesz az élelmiszertermelésre, valamint a búza, a kukorica, a napraforgóolaj és a szójabab exportjára a világ többi részébe. Az EastFruit mezőgazdasági kutatóintézet szerint a kahovkai víztározó hozzájárult Ukrajnában az összes zöldség 80 százalékának, valamint a gyümölcsök és a szőlő jelentős részének termesztéséhez.
