SZEMPONT

Akkumulátorgyárak: kellenek nekünk egyáltalán?

Röviden: kellenek. Kicsit hosszabban: nem így. Jóval hosszabban: olvasd el, miért igen és miért nem!

Fischer Gábor, fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. február 20.

Szép lassan lopakodott be a köztudatba az a kormányzati törekvés, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalom leszünk. Az országban legalább huszonnyolc olyan üzem létesült, ahol akkumulátorokat, illetve az akkumulátor gyártáshoz szükséges alkatrészeket gyártanak.

Debrecenben, Fóton, Gödön, Iváncsán, Komáromban, Miskolcon és Vácon, is komplex autóakkumulátor-gyártás van, illetve indul hamarosan. Sőt, a tervek szerint Győrben is ilyen üzem épülhet.

A tiltakozásokról sokat olvashattunk, most viszont megprobáljuk tárgyilagosan megnézni, jó-e nekünk, hogy Magyarország világviszonylatban is a harmadik legnagyobb akkugyártó kapacitását építi ki?

Ebben Szűcs Gábor, a Villanyautósok portál szakújságírója, Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, és Faluvégi Balázs, ESG és technikai elemző lesz a segítségünkre.

Mi az az ESG?

A rövidítés az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered. Az ilyen megközelítés lényege, hogy a befektetők a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe vegyék, ezáltal a rövid távú profitmaximalizálás helyett etikusabb, hosszabb távú szemlélettel közelítsenek a projektekhez, ezáltal az fenntarthatóvá váljon.

Miért van szüksége a világnak az akkumulátorgyártásra?

Nem is olyan nehéz belátni. Bár év(tized)ek óta tudjuk, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése előbb-utóbb a Föld klímájának megváltozásához vezethet, ez a folyamat igazából az utóbbi években rúgta ránk az ajtót. A műholdfelvételeken régóta nyomon követhető a jégsapkák olvadása, és a tudósok évről-évre magasabb átlaghőmérsékleteket jegyeznek fel, de igazán érzékelhetővé az elmúlt évtizedben vált a folyamat. Ne csak a forró nyarakra és az enyhe telekre gondoljunk, ezek még annyira nem is súlyos következmények. Azonban a kiszámíthatatlanná váló időjárási jelenségek, a hirtelen áradások, szárazságok, extrém hidegek is mind-mind ennek rovására írhatók.

Ha azt hisszük, hogy Magyarországon megússzuk majd ezt is, nagyobbat nem is tévedhetnénk. A Kárpát-medencében például az elmúlt években a nyári aszályok nyomán a talajvíz folyamatosan csökken, ami elsivatagosodáshoz vezethet. Nem az a kérdés, hogy van-e globális felmelegedés, hanem csupán annyi, meg tudjuk-e állítani a folyamatot, amíg még élhető marad a bolygó. Mindez a növekvő széndioxid-kibocsátás miatt. És a széndioxid forrása a légkörben pedig nem más, mint az energiahordozóink jó része: a kőolaj, a földgáz s kis részben még mindig a szén.

A legnagyobb kibocsátók egyike a közlekedés. Az elektromos autózás fenntarthatóbb, de ahhoz a kőolaj helyett áram kell, aminek tárolásához természetesen akkumulátorok.

Tehát a zöld fordulathoz szükség van az elektromos autózásra, az elektromos autókhoz meg kellenek az akkumulátorokat termelő, úgynevezett gigafactoryk.

Mi a gigafactory?

A kifejezést először a Tesla használta autóakkumulátor gyáraira. A „giga” ebben az esetben nem a gigantikusra utal, bár ezek hatalmas gyárak, hanem a gigawattórára, ami a gyárakban előállított elektromos tárolókapacitásra. Ma már nemcsak a Tesla gyáraira használjuk a kifejezést, hanem minden olyan létesítményre, ahol nagy mennyiségben gyártanak akkumulátorokat elektromos járművekhez.

De valóban kisebb a karbonlábnyoma a villanyautóknak, mint a fosszilis üzemmódú autózásnak? Gyakran azzal érvelnek, hogy bár maga az autó nem szennyezi a környezetet, de az akkugyártás környezetterhelése olyan magas, hogy szó sincsen semmiféle zöld fordulatról.

Faluvégi Balázs szerint ez a gondolkodás nem helytálló, mert

bár természetesen az akkumulátorgyártás szennyező üzem, de az „egyenleg” globális szinten még mindig sokkal jobb, mintha kőolajszármazékokat égetnénk az autók motorjában.

Attól is tartanak sokan, hogy ezek az akkumulátorok, miután kiszolgáltak az autókban, tizenegynéhány év múlva veszélyes hulladékként végzik, de jó esetben is egy másik, szintén környezetszennyező üzemnek kell szétbontania azokat. Szűcs Gábor erre azt válaszolta, hogy

egy kiszolgált akkumulátor, ami autóban már nem gazdaságos, napelemrendszerek melletti energiatárolóként még további 10-15 évet tud működni. Tehát ezeknek az akkuknak a teljes életciklusa így, két „élettel” 25-30 év is lehet akár.

A bontás során „gyakorlatilag ledarálják az akkumulátorokat, és visszanyerik belőle a fémeket. Az akku teljes tömegének 90%-át lehet így újrahasznosítani. Egy ilyen üzemnek a legnagyobb hulladékai a munkavédelmi eszközök, tehát a kesztyű, bakancs és egyéb védőfelszerelések, amit az ott dolgozók hordanak.”

Mire kell vigyázni egy akkumulátorgyárnál?

Egyetértve azzal, hogy a zöld átálláshoz szükség van akkumulátorgyártásra, Simon Gergely a Greenpeace részéről hozzáteszi, hogy minden a technológiai fegyelmen múlik. Például az akkumulátorok gyártása során használt NMP (N-methyl-2-pyrrolidon) Göd kapcsán többször szóba került. Az NMP a gödi Samsung gyár környéki talajvízben megjelent, és Simon Gergely szerint nyilvánvalóan a gyárból jutott oda. Viszont a mértéke, egyelőre nem jelentős, közvetlen veszélyt így nem jelent.

Mi az NMP?

Az N-metil-2-pirrolidon (NMP) egy szerves vegyület. Színtelen folyadék. Vízzel és a leggyakoribb szerves oldószerekkel elegyedik. A vegy- és műanyagiparban oldószerként használják. Reprodukciót károsító anyag (károsíthatja a születendő gyermeket), bőr- és légúti, valamint súlyos szemirritációt okozhat.

Ami még gondot jelent, az az erőteljes zajszennyezés. Ezek a gyárak a technológiából adódóan zajosak. Nyilván ezért sem szerencsés közvetlenül a lakott terület mellé telepíteni az üzemeket.

Jó ötlet ilyen gyárakat Magyarországra telepíteni?

Erre sincsen egyszerű válasz. Egyre több autógyár épül az országban, és nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy ezek az üzemek elég hamar átállnak az elektromos modellekre. Ha eddig kétségeink lettek volna, az EU minap meghozott döntése ezt egyértelművé teszi.

Az akkumulátorgyártás telepítésével az eljövendő járművek lelkét adó, egyik legértékesebb alkatrészét helyben gyárthatják majd, ami a jócskán csökkentheti a szállítási költségeiket. Hogy persze az így megtakarított költségeket a tulajdonosok megosztják-e a fogyasztókkal, vagy sem, az más kérdés.

Emiatt tehát érdemes az országon belül megépíttetni ezeket a gyárakat.

Az ellenzők viszont arra is hivatkoznak, hogy a gyáraknak óriási energia és vízigényük van. A kormány által szorgalmazott újraiparosítás koncepciója miatt is (amitől az ország gazdasági helyzetében remélnek fordulatot elérni) Lantos Csaba miniszter a minap arról beszélt, hogy az évtized végére a hazai elektromos energiaigény a mainak másfélszerese lesz. A korábbi, Holoda Attilával folytatott beszélgetésemből viszont az látszik, hogy az ehhez szükséges erőművi kapacitás nemcsak nem áll rendelkezésre, de nem is reális, hogy addig megteremtődik.

A másik, a víz. Nem véletlenül települt például a Samsung Gödre, ahol a város a Duna partján fekszik.

A debreceni beruházás miatt sokan azért is aggódnak, mert ott nincsen ilyen vízkivételi kapacitás.

Szűcs Gábor ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy már létezik az úgynevezett száraz elektródás technológia, ahol mind az NMP igény, mind a mai nagy vízigény, de a hatalmas energiaigény is jócskán csökken. Debrecenben pedig 2025-ben kezd el termelni az üzem. Bár Szűcs Gábor is óvatosan fogalmaz, de úgy gondolja, hogy „könnyen elképzelhető”, hogy mire a gyártás felfut, már ezt a technológiát használják. Hozzáteszi, hogy a száraz elektródás akkumulátor már kilépett a laborból, hiszen a Tesla már bizonyos típusú autójába az ilyen technológiájú akkumulátorokat szereli.

Mi van, ha mégsem az akkumulátor a megoldás?

Jó lovon ülünk? Elképzelhető, hogy mire az akkumulátorgyártást felfuttatjuk, kopogtat az ajtón a hidrogénhajtás? Hiszen már évtizedek óta megfogalmazta az EU, hogy a hidrogénalapú közlekedés felé kellene elmozdulni, sőt Németországban, és az Egyesült Királyságban is már működik hidrogénhajtású vonat is.

Korábban Holoda Attila is elmondta, hogy a hidrogén jóval kisebb molekulamérete miatt teljesen más technológiát igényel, mint a földgáz. Tehát ami berendezéseink most vannak, azok nem alkalmasak a hidrogén kezelésére, és a technológia olyan bonyolult, hogy igazából még nagyon az elején vagyunk. Lehet, hogy nagyobb járművek meghajtására hamarabb megjelenhet a hidrogénhajtás, de személyautó méretben ennek sokáig nincsen reális esélye.

„Ha zöldhidrogént akarunk termelni, akkor körülbelül 20 százalékát tudjuk visszanyerni a befektetett energiának, míg az akkumulátoros technológia esetén ez 90 százalék” – mondja Szűcs Gábor.

Ráadásul a hidrogéntermelésnek csupán 2-3 %-a zöldhidrogén, a többi földgázból és olajból szénhidrogén átalakításával készül.

A hidrogéntechnológia mellett Szűcs Gábor szerint a korábbi fosszilis enregiaforgalmazók lobbiznak, az ő technológiai túlélésüket jelentené, ha a fejlődés ebbe az irányba menne. De az iparági lobbizás nem biztos, hogy elegendő lesz. Ugyanis a technológiai okok mellett az emberi kényelem is számít.

Az elektromos autózás egyik előnye Faluvégi Balázs szerint, hogy az autót egyszerűen otthon is lehet tölteni. Nem kell elmenni a töltőállomásra, és ezt a kényelmet azok, akik már használtak elektromos autót, nem fogják feladni a hidrogéntechnológia kedvéért.

Akkor mégis, mi a baj?

Abban mindhárom interjúalanyom egyetértett, hogy jobb kommunikációval nem itt tartanánk. Célszerűbb lett vona transzparensebben intézni az ügyeket. Faluvégi Balázs szerint például a gödi példa az, ami nagyon mellément. „Ott tényleg nagyon sok minden el lett rontva. Ráadásul veszélyesen közel is épült a lakott területhez. De ha már ez így történt, nagyon sokat lehetett volna menteni a helyzeten, ha a későbbiekben a hatóság sokkal következetesebben jár el a gyárral szemben, mert akkor erre a további telepítéseknél lehetett volna hivatkozni, de még ez sem történt meg.

Ebből szép lassan politikai ügy lesz, ugyanúgy, mint ahogy a Bős-Nagymarosból lett, és ki tudja, hol áll meg.”

Szinte ugyanezt fogalmazza meg Szűcs Gábor is: „Ha azt látnánk, hogy Gödön bármilyen környezetszennyezés merül fel, arra a hatóságok azonnal korrekten keményen fellépnek, akkor én úgy gondolom, nyugodtabbak lennének a debreceniek is.”

A németországi kommunikációs gyakorlatról Faluvégi Balázs beszél:

„Egyetlen egy esetre sem emlékszem, ahol lett volna népszavazás, viszont a közmeghallgatások azok jóval korábban elkezdődnek, mint ahogy egyébként Magyarországon ez egyáltalán felmerült. Tehát tipikusan már akkor elkezdődik ez, amikor az engedélyek még nem születtek meg.”

Továbbá az itteni üzemek Faluvégi Balázs szerint túlságosan közel épülnek meg a lakóházakhoz. A korábban említett technológiából adódó veszélyek mellett ez egyértelműen csökkenti az ottani lakóingatlanok értékét. Könnyű belátni, hogy nem szívesen költözne senki egy gyár mellé, így valószínűleg csak azok vásárolnak majd házat itt, akiknek csak erre marad pénzük. Ezt úgy is fel lehet fogni, hogy a lakosságot arra kényszerítették, hogy az ingatlanvagyonuk egy részével a tőkés vállalkozót támogassák. Az önkormányzatok feladata lett volna megvédeni a lakosság érdekeit, vagy kompenzálni az érintett ingatlantulajdonosokat, amit sajnos nem tett meg.

Simon Gergely ezt még annyival egészíti ki, hogy a zöldmezős beruházások helyett érdemes lenne meggondolni a barnamezős telepítéseket, tehát már a korábban is ipari használatban lévő területeket felhasználni. Igaz, ezek többsége is sajnos eléggé közel van a lakott területekhez. Mindazonáltal a legtöbb akkugyár Európában rozsdaövezetben épül, és a zajvédő falakat sem spórolják ki jellemzően.

Azt tudjuk, hogy a Tesla az Egyesült Államokban, Nevadában konkrétan a sivatagba telepített ilyen üzemet, gyéren lakott területre. Ezzel szemben például a németországi Arnstadtban a város közvetlen határába települt a Debrecenben is beruházó CATL egy gyára, amitől másik irányba is 400 méterre már lakott település van. Ez durvább, mint ami Gödön történt. Mégsem tiltakoztak a jóval öntudatosabb németek. Nyilván megfelelő egyeztetések után kezdődött el beruházás. Berlin mellett viszont a várostól 30 kilométerre, egy erdő közepébe épített szintén a Tesla egy gyárat, ahol nemcsak akkumulátorokat, de gépkocsikat is gyárt majd.

Epilógus

Az évtizedek óta előrejelzett klímaváltozás nem volt elég, hogy teljes gázra kapcsoljunk, ami a fosszilis energiáról való leválást illeti, holott élet-halál kérdése ez, szó szerint. Putyin háborúja azonban berobbantotta a zöld átállás motorját is. Kell az elektromos autózás, jobb is, és fenntarthatóbb is, mint a robbanómotoros technológia. Tehát szükség van akkumulátorokra.

Sajnos az elrontott kommunikáció, a titkolózás, a hatósági mismásolás táptalaja volt a tiltakozások kirobbanásának, ami jelzi, hogy a lakosság cseppet sem bízik a hivatalos ígéretekben.

A helyzet mára ott tart, hogy politikai hovatartozás kérdése, ki miként vélekedik az akkumulátorgyárakról. Nem is lehet derék kormánypárti, aki nem támogatja azokat, és persze egy valamirevaló ellenzékinek a tiltakozók közt a helye.

Emlékeztet a helyzet arra, ami azután alakult ki, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal minden előzetes nyilvánosság nélkül aláírta a paksi bővítésről szóló szerződést. Utána évekig nem lehetett értelmesen beszélgetni, vitatkozni az atomenergiáról. A sors iróniája, hogy újból Putyin kellett ahhoz, hogy sokan kijózanodjanak, és belássák, atomenergiára szükség van (még ha nem is biztos, hogy oroszra, de ez már értelmesebb vita tárgya).

Az akkugyárakkal sem az a probléma, hogy ide települnek, hanem az, hogy milyen módon és pontosan hol épülnek meg, és képes-e a hatóság hatékonyan ellenőrizni a működésüket. A legfőbb tanulság pedig talán az, hogy ebben a kérdésben sem spórolható meg az a fajta ügymenet, amit demokráciának neveznek.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni

A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.

KULT

Reviczky Gábor ezért hatódott meg, miután lubickolt a hóbortos öregúr szerepében – a Képzelt beteg jubileumi előadásán jártunk

A Vígszínházban szeretnek megemlékezni a jubileumokról. A színház 125 éves fennállását négy részes tévéfilmmel ünnepelték, 2023-ban megünnepelték a Játszd újra, Sam 40 éves jubileumát. Most egy másik ikonikus előadás, a 25 éve műsoron tartott Képzelt beteg megünneplésére került sor.

KÉK HÍREK

Sokkoló! Egy audis úgy döntött, betolja az előtte álló autót a benzinkút shopjába

Az esetet egy Pest megyei OMV-kút kamerái rögzítették. A rendőrség egyelőre nem közölt sem időpontot, sem pontos helyszínt, és a sérültekről sincs információ.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda

Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.

Fischer Gábor, MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2025. október 08.

Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán

A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.

KÉK HÍREK

Telex: eddig legalább öt rendőrt vetettek alá poligráfos vizsgálatnak a Szőlő utcai ügyben

A lap úgy tudja, azt a személyt keresik a nyomozók, aki civil ruhás rendőrként vett részt egy 2015-ös találkozón gyermekvédelmi szakemberekkel.

KÉK HÍREK

Óriási balhé Erdőkertesen: robbantással fenyegetőzött, majd baltával fogadta a TEK kommandósait

A 70 éves férfit rövid intézkedés után, 15 órakor sérülés nélkül kísérték ki az épületből. A környéket ezután fokozatosan megnyitották.

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?

A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. október 07.

Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”

Kapcsolódó

Pottyondy Edina: A Fidesz úgy tanult a kegyelmi ügyből, ahogy kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből

A humorista arra is reagált legújabb bejegyzésében, hogy Rogán Antal egy rossz influenszernek tartja őt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Dunába ugrott az esztergomi mentőállomás vezetője

A MOMSZ szerint a férfit tegnap este látták utoljára, a keresés ma is tart. A szövetség munkahelyi feszültségekről, betegállományról és látványos fogyásról számolt be.

KÉK HÍREK

Drónos merényletet terveztek a belga miniszterelnök ellen

Három férfit vittek el a terrorelhárítók Antwerpenben. A házkutatásokon acéllövedékek és 3D-nyomtató került elő, a hatóságok iszlamista hátteret emlegetnek.

KÉK HÍREK

Megkötözte, és órákig kínozta anyját a pincében – újabb részletek a német kisváros polgármesterének gyilkosáról

A németországi támadás áldozata egy 57 éves polgármester volt. A fiatal lány 13-szor szúrta meg a nőt, akit végül helikopter szállított kórházba.

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert

Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2025. október 11.

Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.

Kapcsolódó

Lakner Zoltán Varga Judit visszatéréséről: Ha ezt nem látják át, akkor tényleg elvesztették a tájékozódási képességüket

„Ha Varga Judit visszatérne, de már csak azzal is, hogy állandóan szó van róla, a Fidesz ismét magára rántja a kegyelmi botrányt, a Völner-Schadl-Tóni-ügyet és a Pegasus-botrányt is” - fogalmazott a politikai elemző.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Ritka lehetőség: ikonikus magánvilla nyitja meg kapuit csupán öt napra – most te is megnézheted

A CODE Showroom exkluzív betekintést nyújt az egyik ritkán látogatható, Napraforgó utcai Bauhaus Házba a Budapest Design Week keretében.

KÉK HÍREK

Megtalálhatták a püspökladányi csónakbaleset után eltűnt PhD-hallgató holttestét

Az azonosítás még tart, egyelőre nem tudni, hogy a szeptember 30-án eltűnt 25 éves egyetemistát találták-e meg. A balesetnél hárman kijutottak a partra, a negyedik férfit azóta is keresik.

KULT

Sorozatgyilkosból áldozat: az Ed Gein-sztori színésze visszatér a Szörnyeteg új évadában

A Netflix most egy baltás gyilkosnő történetét mutatja be, Charlie Hunnam az egyik áldozatot fogja játszani.

SZEMPONT

„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről

A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.

Malinovszki András / Fotó: Nagy Bogi/SZMO - szmo.hu
2025. október 06.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

Kapcsolódó

Juhász Péter Orbán Viktornak: Ne az ártatlan gyerekeken verd le a szomorú sorsod. Menj el az apádhoz, vele beszélgess!

A kihallgatott volt politikus a mellette kiálló tüntetésen szólalt fel. Elmesélt egy történetet a Szőlő utcai igazgató egy 13 éves áldozatáról, és kérést is intézett a tömeghez.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.